Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-05-31 / 22. szám

1914 április 26. PAPA ÉS VIDÉKE. 177 A pápai esperesi kerület papságának értekezlete. 1914. május 27. A pápai esperesi kerület papsága mult szerdán tartotta meg ezidei tavaszi koronáját a Kat. Kör helyiségében. Az értekezlet előtt reggel 9 órakor szentmisét mondott Kriszt Jenő esperes, mi alatt az V—VI. osztályos növendékek énekeltek. Szentmise után kezdődött az értekezlet. Kriszt Jenő kerületi esperes, elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg hivatali elődjéről, a nemrégen elhunyt Horváth Antal volt vaszari esperesről, majd a Népszövetség megyei értekezletének lefolyását adta elő s kérte paptársait, hogy intenzivebben szervezzék a Népszövetséget, hogy egy jövendő vándorgyűlésen nagyobb számban lehessenek jelen. A jelenlevő lelkészek figyelmébe ajánlotta a lourdesi zarándoklatot, melyen ő maga is már jelentkezett, több hivével résztvesz s Lourdesban szónoklatot is fog tartani. Azután ismertette az iskolai tanításra és a hitéletre vonatkozó megjegyzéseit. Különösen elismeréssel nyilatkozott a nyárádi iskoláról. Majd az új kerületi társakat Németh Imre pápai és Zarka józsef nagygannai káplánokat mutatta be, kiket a paptársak szeretetébe ajánlott. Schermann József nagygannai plébános az utolsó korona óta küldött püspöki körleveleket ismertette. Dr. Bereczk Gyula hittanár sajnálatát fejezi ki azon tapasztalata fölött, hogy kat. tanítók között is vannak olyanok, kik társaságban oda nyilatkoznak, hogy felesleges az iskolában a hittantanítás, az templomba való. Azért indítványozza, hogy az egyházmegyei főhatóság a kerület részéről felterjesztésben legyen megkeresve, hogy ha az esperes tanfelügyelőnek ilyen eset tudomására jut, kötelességének ismerje nyomban fegyelmit kérni az ilyen tanító ellen. Dr. Czapáry László nagyteveli plébános ismertetése alapján a kerület sajnálkozását fejezi ki a kultuszminisztériumnak ama nagy visszaesést mutató rendelkezése fölött, hogy nemzetiségi helységekben az elemi iskolákban nemzetiségi nyelv tanítható és a hittan tárgyalható ezen a nyelven. így Nagytevelen a németeknek, akiknél a magyarosodás már óriási nagyarányú térfoglalást tett, eszükbe se jutott volna, hogy az iskolákban tanítva legyen a német nyelv és most már mozgolódnak, hogy a fent említett miniszteri engedélynek iskolaszékük érvényt szerezzen. Pethő János pápa-kovácsii plébános egyes szertartási rubrikákat ismertetett és kifejtette az ellenmondást a 8 hónapi törvény által biztosított szorgalmi idő és a kir. tanfelügyelőség azon szigorú rendelkezése között, hogy junius 15.-e előtt még faluhelyen sem tarthatók meg a záróvizsgák, ami különben is keresztülvihetetlen, mert a szülők minden fenyegetés és büntetés dacára sem küldik már május vége felé s azon túl gyermekeiket iskolába. Értekezlet után társasebéd volt a Kat. Kör helyiségében. K.-s. IRODALOM. Kinek van választói joga? Pártpolitikai különbség nélkül minden állampolgárnak egyenlően érdeke nemcsak a közzel, hanem önmagával szemben is kötelessége, hogy az állampolgári jogok legbecsesebbikét, a képviselőválasztási jogot gyakorolja, vagy hogy legalább biztosítsa magának azt a lehetőséget, hogy ezt a jogot alkalomadtán gyakorolhassa. A Katolikus Népszövetség egy füzetet adott ki, amelyben Haller István orsz. képviselő nemcsak a választói jogra vonatkozó összes tudnivalókat gyűjtötte össze, hanem egyúttal minden pontnál könnyen megérthető magyarázattal és tanáccsal is szolgál. A füzetnek, amelynek ciine: Választójogi utmutató (Kinek van választói joga?) sürgős megszerzését ajánljuk mindenkinek, hogy tájékozatlanság miatt a választók névjegyzékéből- ki ne maradjon senki, akinek az uj törvény választói jogosultságot ad. Megrendelhető a Katolikus Népszövetség központi irodájától (Budapest, V., Ferenciek tere 7.). Ára darabonkint 20 fillér, 10 darabon felüli rendelésnél 12 fillér. Az ár előre beküldendő. (Bélyegekben is beküldhető.) A Cél utolsó szánra változatos tartalommal jelent meg. Studnicki Wladyslaw: A mai Lengyelország. — A. Leontiewa: Magyar exkurzionisták. — Hangay S.: Hadak útja. — Nyáry Albert br.: Ferenczy Teréz. — Kulcsár Gyula: A latinról és rajzról. — Közgazdaság. — Irodalom, művészet. — Sport. — (A tartalmas folyóirat előfizetési ára egy évre 12 kor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Üllői-út 14. II. 4.) Bernardinus. A most megjelent 6. szám is szépen kidolgozott, gondolatokban gazdag beszédeket hoz vasár- és ünnepnapokra, egyes alkalmakra, szemelőtt tartva mindig a mai ember igényeit, lelki szükségletét. HIRER. Könnyező szemmel nézzük nagy, szivünkhöz nőtt emlékek pusztulását, eltűnését. Egy-egy szüléinktől ránk hagyott, másnak sokszor értéktelen kis tárgy vesztét is sajnáljuk. Pedig élettelen a kis emléktárgy is, meg a nagy műemlék is. Esetleg csak előttünk népesek lelkek tömegével. S bennük mégis világok pusztulását siratjuk... Nagy korokálmaiban élünk. A multak dicsőségében gyökerezik a mi jövőnk és jelenünk. A multak nagy korainak és hőseinek dicsőségében. Kik egymásra voltak utalva. Mert nem tudjuk, hogy nagy emberek emelnek-e korokat, vagy korok nevelnek-e nagy férfiakat? Valahogyan kölcsönösen történik az egymásra-hatás. Miránk meg a nagy korok hatnak. Mi a múltra nagyon rá vagyunk utalva. S a múltban az ideális küzdelmekre és célokra. Rákóczi Ferencben, Kossuth Lajosban nagy korok eszméi éltek. Korokat teremtettek és fogalmakat jelentő neveket írtak a korok élére. Képzeljük csak el, micsoda rajongással vennénk ma körül egy Rákócziivadékot! S a héten Kossuth egyik fia itt hagyott bennünket. Az újságok közül egy pár benne csak a »csillag fiát« siratta. Csak atyja nevének és vérének örökösét látta. Mi őt magát is látjuk. Neki magának is van neve. Mert nemcsak a nagy, világot átható események szereplői méltók arra, hogy nevük legyen. A munka, a csöndes haladás munkásai, munkavezetői is neves emberek lehetnek. S hogy Kossuth Ferencnek magának is volt neve, hogy nemcsak atyjától örökölt nevét tisztelték az ő személyében, most érezzük, mikor a kicsinyességek fölé kell emelkednünk. Mert Kossuth Ferenc meghalt! — Bíboros megyéspüspökünk Rómában. Mult hét csütörtökén folyt le Rómában nagy ünnepiességgel a nyilvános konzisztórium, amelyen a pápa kezéből átvette a biborosi diszkalapot (galerust) Hornig Károly báró veszprémi biboros-püspök, akit még az 1912. december 2-iki konzisztoriumon kreált a pápa. A díszkalap széles karimájáról tizenöt vörös bojt lóg le. Viselésre nem alkalmas és a kalapot az átadás után az új bíboros tituláris római templomában, halála után pedig sirja fölött helyezik el. Biboros-püspökünk legközelebb visszatér székhelyére. — Személyi hir. A mult héten tartattak meg a róm. kat. tanítónőképzöben az osztályképesítő vizsgálatok, mely alkalomra városunkba érkeztek Bosos István apátkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő és Papp Sándor ny. kir. tanfelügyelő, hogy a képesítő vizsgálatokon elnököljenek. — Pünkösdi istentiszteletek. Pünkösd ünnepének mindkét napján 1. Kriszt Jenő esperes mondja a 9 órai asszisztenciás nagymisét. Ugyancsak ő prédikál az ünnep első napján, másnapján pedig Németh Imre káplán, ki az első ünnepen Dákán fog szentmisét mondani. — Hirdetmény. Pápa város adóhivatala értesíti az adózó közönséget, hogy a f. évi III. oszt. kereseti adójavaslat í. hó 30-tól 8 napon át közszemlére lesz kitéve és a v. adóhivatalban megtekinthető. — Önk. Tüzoltó-Testületünk közgyűlése. A pápai Önk. Tüzoltó-Testület junius 7.-én d. e. fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Tárgysorozat: 1. Két rendes- és két póttagból álló jegyzőkönyvhitelesítő bizottság megválasztása. 2. A választmány és parancsnokság évi jelentése. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a lezárt számadások előterjesztése és jóváhagyása, a fölmentvény megadása, továbbá a jövő évi költségelőirányzat megállapítása. 4. Esetleges fellebbezési ügyek elintézése. 5. Indítványok tárgyalása, melyek 48 órával a közgyűlést megelőzőleg az elnöknél beterjesztettek. 6. Három rendes és három póttagból álló számvizsgáló bizottság egy évi időtartamra való megválasztása.