Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-05-24 / 21. szám

1914 ápr ilis 19. PÁPA ÉS VIDÉKE 167. gezhessiik. — Több izben fájdalmasan ész­leltük, hogy amennyiben fecskendő haszná­lata lett volna elrendelve, a szerelés meg­történte után tétlenül nézhettük volna a tüz továbbterjedését, mert nem állt elég emberi erő rendelkezésünkre, amellyel a fecskendőt működésben tartottuk volna. S ezen helyzet, hogy testületünk nem rendelkezik a szüksé­ges létszámmal, javulni nem fog; csak rosz­szabbodni. Ennek okát kipuhatolnunk nem sikerült — nem beszélhetünk.általánosságban a rossz gazdasági viszonyokról. — Ez csu­pán iparossegéd tagjainknál állhat fenn, de nem vonatkozhat a szülői háznál, tehát ott­hon, hogy ugymondjuk teljes önállóságban levő gazda itjainkra, kik, különösen az alsó­városiak, nem tudni mi okból, idegenkednek a testületbe való belépéstől. Ilyen körülmények: között arról kell gondoskodni, arnig nem késtünk el, hogyan lehet segíteni a részvétlenség által okozható munkaképtelenségen. Erre a válasz egyszerű, bár kivitele súlyosabb természetű. Szerezzünk be lófogatu benzinmotoros fecskendőt, hol a működésbe hozás és tar­tás csupán egy embert igényel, ezzel a lét­számban előálló csökkenést ellensúlyozhat­nánk. A város közönségének irántunk tanú­sított bőkezűségét tapasztaljuk, viszont ismer­jük a város nem épen legjobb pénzügyi helyzetét, nem kívánhatjuk tehát, de nem is kívánjuk, hogy ezen fecskendő beszerzésével úlabb terhet vegyen magára, — miért is olyan megoldást ajánlanánk, mely ha sike­rül, a város és a testület is csak nyerni fog. A megoldás a következő: A beszerzendő motoros fecskendő ára 8000 korona. Kérelmezze a közgyűlés ezen összeg felének, 4000 koronának rendelkezé­sünkre bocsátását a Pápán levő biztosító társaságok consoniumától, mert hisz ennek beszerzése egyszersmind ezen társaságok üz­leti előnyeit is szolgálná, mig a még szük­séglendő 4000 koronát a testület saját ren­delkezési alapjából törlesztené évi 300 koro­nával. Természetesen ez is csak ugy történ­hetnék meg, ha ezen évi 300 korona teljes összegében a tőke törlesztésére fordíttatnék, vagyis hogy kamatot a 4000 korona után fizetni ne kelljen. — Ezt pedig olyképen vélnénk elérhetni, hogy a város közönségé­nek jótállása mellett a helyi pénzintézetek consortiuma folyósítaná részünkre a 4000 koronát 15 évi kamatmentes törlesztésre. Hogy azonban mindez keresztülvihető le­gyen, a biztosító társulatok, pénzintézetek vezetőségének, a város közönségének és ta­nácsának támogatását kérjük. A testület egyéni felszerelésére is gon­dot fordítottunk, s az úgyis teljes, csupán egyes pótlásokat kell itt-ott eszközölni. Nagy hiánya még testületünknek, hogy állandó lófogat nem áll rendelkezésre. — Sok esetben voltunk kénytelenek helyi tüzek­nél fogatok beérkezését megvárni, mig a vi­déki tüzekhez vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy késéssel tudtunk kivonulni. A helyzet mindaddig ilyen lesz, mig a testület­nek saját íogata és saját tüzoltókocsisa nem lesz. Hátráltatja még testületünk hathatós munkáját az állandó tűzjelzők hiánya. Tüz esetén kürtjellel kell az önkénteseket riasz­tani, ami szintén sok időt igényel; mennyi­vel célszerűbb volna a riasztást egyszerű riasztó készüléknek a lelkiismeretes önkén­tesek lakására vezetésével végezni. Ennek a megvalósítására is törekedni fogunk. Tervbe vettük a már minden hasonló nagyságú városok tűzoltóságainál előnyösen használt acetylen fényszóró lámpák, egyelőre csak 2 darabnak a beszerzését, mellyel le­tővé tesszük a tüz színhely és környékének megvilágítását. A figyelő őrtorony állapota is aggasztó. Régi odvas gerendákból áll s egy nagyobb szélvihar könnyen feldöntheti s szerencsét­lenné teheti a toronyban őrtálló családos tűzoltót. A figyelő őrségnek vagy más he­lyen való elhelyezésével, vagy egy új mo­dernebb őrtorony felállításával lehetne, — sőt mig a szerencsétlenség meg nem törté­nik — kellene ezen az állapoton is segíteni. A kiképzést illetőleg tartottunk lő­gyakorlatot és egy nagy zárógyakorlatot. A gyakorlat tárgyai fecskendő, vízvezeték, létra­szerelés, jelképes támadás stb. — A gyakor­lati kiképzés céljából 12 iskola volt, melynek tárgya a gyakorlati tudásoknak elméletileg való ösmertetése volt. Ezenkívül egy órán dr. Weltner Sándor ur, tűzoltó orvos, az első segélynyújtásból tartott előadást. Ugy a gyakorlati, mint az elméleti oktatáson az önkéntesek elég szép számmal jelentek meg. Tüz 24 esetben volt, melyek közül 1 bolti, 1 raktár, 1 pince, 3 tetőtüz, 1 padlás, 1 félszer, 11 kéménytüz, 2 szalma és 3 vi­déki lakóháztüz volt. Yizáradás okozta veszedelemhez 4 eset­; ben, mentési szolgálat teljesítése céljából pedig 12 esetben vonultunk ki. Rendfenntartói szolgálattételre az el­múlt évben 5 esetben kértek fel bennünket. Színházi és egyéb őrszolgálatot 95 eset­ben tartottunk, mindenkor egy tiszt, egy al­tiszt és hat illetve két tűzoltóval. Parancsnoksági ülés nyolc izben volt, melyen 44 határozat kozatott. A parancsnoki iktatóba érkezett 36 ügydarab, mely mind elintéztetett. Fegyelmi tekintetben úgy az önkéntes, mint a fizetéses tűzoltók kifogástalanok vol­tak, csupán négy esetben kellett a fizetéses tűzoltóknál kisebb szabálytalanságokért cse­kély pénzbírságot alkalmazni. A bajtársias együttérzés fejlesztése cél­jából tartottunk egy társasvacsorát, melyen a testület tagjai teljes számban részt vettek. Parancsnokunk részt vett több telep­engedélyezési tárgyaláson és egyéb szemlé­ken, hol tüzrendészeti ügyekben szakvéle­ményt adott. Nem maradt adós. — Mit építenek itt? — kérdi a fővá­rosba jött gazda egy uri embertől. — Ez bolondok háza lesz a parasztok számára! — feleli ez huncutul. — Azt mindjárt gondoltam — vála­szolja nyugodtan a falusi — mert az urak számára nagyon kicsi lenne! Félreértés. Katonáéknál szemle van. A főhadnagy tévesen a bal szárnyra áll. A tábornok vé­gigmegy az arcvonal előtt s észreveszi a fő­hadnagy tévedését s kérdi tőle: — Itt áll, főhadnagy ur ? — Igenis tábornok ur, egész éjszaka ittam, A borbélynál. A cigányt Isten nevében borotválja az inas, ki még sohase borotvált. — Kirem sipen, mibül ván ezs á bo­rotvá ? — Acélból, dádé, acélból! — Gondultam, azsir sikrázsik ugy tülle a szemem. Jó biztatás. Gyógyszerész: Hát gazduram, ezentúl én leszek a gyógyszerész a faluban. Remé­lem, hozzám fog járni, ha szüksége lesz va­lamire ? Atyafi: Ha meg tart a jó Isten erőben, egészségben, akkor mindig az úrtól vásáro­lom a gyógyszert, patikárus uram. Furcsa. Orvos: István gazda, én határozottan megtiltottam magának a borivást s ennek dacára az orra mindig olyan vörös! István gazda: No ez elég furcsa, dok­tor ur, mert hát én csak fehér bort iszom. Kis iskolában. Mit tesz az, fiam, hogy a kenyerem javát már megettem ? — Azt, hogy a kenyerem bélit már megettem. Állatkertben. Janku tót legény elmegy az állatkertbe s nagyon bámulja a zsiráfot, ez tetszett neki legjobban s kérdi is, hogy hívják azt, hogy olyan nagyon hosszú torka van. — Hát ezt zsiráfnak hivjákl — kapja a választ. — Jaj de szeretném én egy zsiráf lenni. — Megvesztél, Janku! Hát miért sze­retnél te zsiráf lenni? — Hát olyan sokáig folyna végig a torkomon az a fölséges ital. Az őrmester logikája. Bosznia annektálásakor a hadnagy be­szédet tart a legénységnek: — Hazánk ege fölött sürü felhők tor­nyosulnak ! — Nem folytathatta a megkezdet be­szédet, mert a századosa hivta, mondja hát az őrmesternek: — Őrmester, folytassa otr, ahol el­hagytam. Ez pederint a bajuszán s így vágja ki: — Hallották, mit mondott a hadnagy ur, ebből kifolyólag holnap köpenyben lesz a kivonulás! Drasztikus darab. — Édes Sárika, nagyon kérem, játszón nekem a zongorán egy szép drasztikus da­rabot. A jámbor klasszikust akart mondani. Magyaros beszéd. — Miska te, aztán vigyázz, a birkákat meg ne dézsmálják éjjel a farkasok! Éjjel kijön megint s rákiált a fiúra: — Miska te? Alszol-e?! — Hájszen nem is táncolok! — Voltak-e itt farkasok ? — Hájszen nem is az angyalok! — Vittek-e birkát ? — De nem is hoztak ám!

Next

/
Thumbnails
Contents