Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-04-12 / 15. szám

1914 április 12. PÁPA ÉS VIDÉKE 5. állanak az életre kiható eredményt illetőleg az állami iskolának. Azok, kik a szülőknek elfogulatlan ítéletét katolikus iskoláinkról, intézeteinkről közvetlenül halljuk és tapasztaljuk, kétséget kizárólag bizonyítani tudjuk az ellenkező igazságot, vagyis azt, hogy bizony a legtöbb esetben, de legalább is igen sok helyen a nem oly díszes, a nem oly tökéletesen fölszerelt épületben működő, az anyagi ellátásban háttérbe szorított katolikus népnevelő nem kevésbbé becses, értékes nevelő munkát végez a nemzeti élet számára az állami tanítóénál. Azt mondják, hogy az állam csak azért állapít meg jobb javadalmazást az állami tanítók számára, hogy a kiváló, jobb hitfelekezeti tanítókat az állami iskolákhoz édesgesse. Már ez a szempont is eléggé sürgeti, hogy iskoláink védelmét a tanítók megtelelő ellátásával is szolgáljuk. (Vége köv.) IRODALOM. Mária-Kongregáció. Gazdag és változatos tartalommal köszöntött be a kongre- j ganisták kedves lapjának áprilisi száma. Csá- I vossy Elemér, Nóvák János, Gálfy László ' tollából hoz tartalmas cikkeket. Ezeken kivül novella, költemény s a szokott rovatok teszik elevenné az elterjedt, nívós lapot. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. (Megjelen havonként kétszer. Évi ára 12 K. Budapest, VIII., lloránszky-u. 20.) — Legújabb száma is tele van aktuális, értékes cikkekkel, szellemes széljegyzetekkel, irodalmi, színházi, zenei ismertetésekkel. Hosszabb cikket hoz dr. gróf Apponyi A., dr. gróf Batthyány L., dr. Spesz Sándortól. Katolikus Szemle. Szerkeszti: Mihály fi Ákos egyetemi tanár. A szokottnál is vaskosabb, tartalmasabb füzetben jelent meg az áprilisi szám. Vezető neiyen közli Csernoch János hercegprímásnak a Szent-István-Társulat közgyűlésén elmondott nagy horderejű megtekintette az okmányokat és kijelentette, hogy ő maga is tőle származottaknak tartaná azokat, olyan ügyes hamisítványok, — ha ! tartalmuk nem volna oly aljas és lehetetlen : Csakhogy ő soha Klementnek levelet nem irt és méltóságteljesen jegyezte meg, hogy ő ugyan, ha a császár parancsolja, bármikor kész a porosz király ellen hadat vezetni, de összeesküvés róla józanul fel nem tehető, s így az sem, hogy képes lenne közéleti pályáját igyen fejezni be. Ennyit és nem többet mond, s ez legyen elég. A lengyel-szász uralkodó udvarából is hasonló önérzetes, és a komplottban való részesség vádját visszautasító választ hozott Borck tábornok, a király követe, úgy, hogy Frigyes Vilmos kény- j telen-kelletl en hitelt adott a határozott ki- i jelentéseknek, de teljesen meggyőzve alig volt. Azt mondta, hogy az mégis lehetetlen, hogy minden okmány, levél és jegyzék, melyet Klement felmutatott, koholt lenne; Element ekkor maga szolgáltatott bizonyítékot. A vizsgálóbizottság fenyegetésére beismerte, hogy mindent ő készített, s nagyobb igazság okáért, a király kezeirását is tökéletesen utánozta. Erre azután a király — elszomorodva bár — szabad folyást kelle hogy engedjen az igazságszolgáltatás menetének. (Folyt. köv.). beszédét. Buday L. községeink szegényügye címén cikkezik, Lám F. pompás tanulmány keretében foglalkozik Baudelaire-rel. Érdekes cikknek ígérkezik — Íz első közleményében: Ami tegnap új volt. Egy kis hirlapirodalomtörténet, összeválogatva a legrégibb, legérdekesebb hírlapi cikkekből. Rendkívül gazdag kritikai része. — Előfizetési ára évi 10 K, a Sz. I. T. rendes tagjai tagilletményül kapják. Bernardinus. A most megjelent 4. szám is szépen kidolgozott, tartalmas beszédeket hoz vasár- és ünnepnapokra, egyes alkalmakra szemelőtt tartva mindig a mai ember igényeit, lelki szükségletét. Mária Dalok. Rudnyánszky Gyula, a magyar irodalom nagy halottja, nem sok idővel halála előtt, még alkotó ereje teljében elhatározta, hogy hires Mária Dalait új kiadásban közzébocsátja. Ez okból a magyar közönséghez, első sorban a katolikus társadalomhoz felhívással fordult, melyet árván maradt özvegye most megismétel s a közönség szeretetébe a|ánlja a könyvet. A könyv a húsvéti piacon fog megjelenni. KI. schwechati dupla márciusi és kőbányai sörök naponta friss csapolása a ZÁMOLYI-sörödében. Pasztellek. XV. Sejtelmes suttogás kelt az erdő fái közt. Hüvöses, kabátgomboló, gallérfeltürő tavaszi szél zúgássá fokozta. Szomorú, borús az éj. A természet erejének lüktetése, a zöld füvek ütközése, a farügyek dagadása nappal csak vigasztalnak, ha borús is az ég. De este, de éjjel ? Böjti időben ? Az éjjelek gyászfátyola alatt? Nem látszik semmi, csak hallatszik a titkok titkos mozgolódása. Az erők erös megmozdulása. Mert fekete minden . . . Félig korhadt fűzfa áll az erdő patakjának partján. Egyik-másik ága csonka, többi ragadós, dagadt rügyekkel teli. A fatörzs is félig holt. És üres. Odvas, mint a vén asszonyok rossz foga. S épen oly szomorú . . . Fénypárok csillognak körülötte. Egy csonka ágon, a fa odvas nyílásában merev nézéssel villognak. Három bagoly húzódott a korhadt fűzfára. Hangtalanul, nesztelenül. Csak néznek. Szemükben titkosan lobogó tüzek lopott fénye tükrözik. Vak látás sal . . . Néha egymásra villog a három szempár. Hosszan, komolyan egymásba néznek, egymásból olvasnak. Hangtalanul kérdeznek s felelnek. Siváran, szürkén, mint a ruhájuk, mint ők maguk . . . Aztán hirtelen előbukott a hold. A szél mintha megállt volna egy pillanatra. Az ég kigombolta aranypiiykés köpönyegét. A fa tövében pedig egy finom üvegszilánk csillogni kezdett. Kérkedve, kihívón, csábítóan. Egymaga akarta felvenni a versenyt az éggel. De a baglyok észre vették. Leröppent mind a három. Szemben a csillogó szépséggel, a földre ültek. S nézték meredt, emésztő, vágyó vak nézéssel. Tűzben csillogott a szemük. Azután elbujt a hold. Elvakult a kis üvegszilánk. Mert újra begombolódzott a nagy ég. A három bagoly dideregve ült vissza a fűzfára. Egymásra néztek. S egyikük fáztában nagyot huhogott. S elkapta huhogását a vinnyogó szél. S süketté sodorta a fák tar ágai közt. Az üvegszilánkra pedig ősszel hullott falevelet dobott . . . Ele. HÍREKLapunk, kedves munkatársainak s igen tisztelt olvasóinknak lelkünk mélyéből kívánunk kellemes húsvéti ünnepeket. — Húsvéti istentiszteletek a főtemplomban. Húsvét mindkét ünnepén d. e. 9 órakor lesz az ünnepélyes nagymise, melyet 1. Kriszt Jenő esperes-plébános mond segédlettel. A szentbeszédet az első ünnepen ugyancsak Kriszt esperes mondja, másnapján pedig Kreutzer Ferenc káplán beszél. Mindkét ünnepen d. u. 3 órakor vecsernye lesz. — Gróf Esterházy Sándor kitüntetése. A bajor király látogatását királyunk képviseletében Ferenc Ferdinánd trónörökös f. hó 14.-én — kedden — viszonozza. A trónörököst ez útjában herceg Liechtenstein, gróf Trapp, báró Rummerskisch, főudvarmester kiséri el. A trónörökös a magyar főurak közül gr. Esterházy Sándor marczaltői nagybirtokost hivta meg a díszkiséret tagjául, melyhez még a bécsi bajor követ és a megfelelő katonai kiséret csatlakoznak. A trónörökös és kisérete húsvéthétfőn este indulnak udvari különvonaton Münchenbe, hova kedden reggel érkeznek. A pályaudvaron a bajor király és az összes királyi hercegek, a királyi palotában pedig a királyné, a királyi hercegnők és udvara élén fogadja a trónörököst. Trónörökösünk kíséretével a királyi palotában száll meg, hol két napig lesz a király vendége. A trónörökös tiszteletére kedden délelőtt családi reggeli, este Gizella főhercegasszonynál és férjénél ebéd, szerdán délben díszbankett és este udvari díszebéd van tervbe véve, mely után a trónörökös és kisérete a pályaudvarra hajtatnak és visszatérnek. — Fehér „Mozi". Örömmel, lelkesedéssel köszöntöttük annak idején a Fehér Szinház-nak immár országos előkelőségektől telkarolt eszméjét, ép oly őszinte örömmel üdvözöljük most: a »fehér mozi« gondolatát. Sokan éreztük, láttuk a piszkos, fekete mozi romboló munkáját, vágytuk az. ellenkezőjét, s ime most Bolt János, budapesti hitoktató az »Alkotmány« ápr. 2.-i számában a nagy közönség előtt kipatantotta az eszmét, s ez ügyben lakására tanácskozásra hivta meg ápr. 19.-ére az érdeklődőket. • Megértő, téstvéri szívvel üdvözöljük az eszme lelkes felvetőjét s mindazokat, kik felkarolják nemes gondolatát. Hallják és értsék meg azok is, kik nem csak lelkesedhetnek, hanem tehetnek is e téren valamit! Miért is kell a modern világ minden újságának, találmányának először a sátán szolgálatába állnia ?! Miért is okosabbak s fáradhatatlanabbak a sötétség fiai a világosság fiainál!? — Közgyűlés. A Pápa és Vidéki Állatvédő Egyesület f. hó 13. án d. u. fél 5 órakora városháza tanácstermében közgyűlést tart — A magyarok Nagyasszonyának ünnepe eddig tudvalevően minden év októberének második vasárnapjára esett, vagyis nem volt pontosan meghatározott naphoz kötve. A rítusok kongregációja most a pápától nyert fölhatalmazás alapján ezt az ünnepet fix napra, október 8-ra tette át. Az erről szóló kongregációi rendelet Martinelli biboros aláírásával febr. 27-iki kelettel érkezett meg valamennyi magyarországi egyházfejedelemhez, aki az ünnep áthelyezését most körlevélben tudatja a papsággal és a hívekkel.