Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)
1914-03-29 / 13. szám
4. PAPA ES VIDÉKE. 1914 március 15. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. márc. 20—27-ig. Született: Kaiger Ferenc kocsis és neje Molnár Mária fia: Lajos, rk. — Ferber Mór földönáruló és neje Kärlich Regina leánya: Mária, j z r — Kelemen Salamon szabó és neje Helischaer Józsa leánya: Judit, izr. — Domonkos Géza orvos és neje Zsiliszky Emma fia: Béla, rk. — Bakos Károly napszámos és neje Nyárs Erzsébet leánya: Margit, rk. — Seszták Antal ácsmester és neje Horváth Erzsébet leánya: Erzsébet, rk. — Ivján József napszámos és neje Horváth Anna fia: József, rk. — Tóth Sándor iskolaszolga és neje Hujber Mária leánya: Irén, ev. — Tóth Béla szabó és neje Polgár Etelka leánya: Mária, rk. — Pethő József kéményseprő-mester és neje Száblik Mária leánya: Mária, rk. — Takács József boltiszolga és neje Fekete Mária leánya: Rozália, rk. — Patyi László gyári munkás és neje Szabó Rozália fia: László, ev. Házasságot nem kötöttek. Halálozás: Weisz Zsigmondné szül. Lilienthál Léni izr. 75 éves, gégegümőkór. -— Kovács Pálné szül. Aor Juliánná rk. 73 éves, elaggulás. — Hemberger Antalné szül. Becsei Terézia rk. 38 éves, tüdővész. — Papi Sámuelné szül. Vasvári Zsófia ref. 35 éves, idült agylob. — Neumann Mórné szül. Lövi Betti izr. 70 éves, agyvérzés. -— Stern Lipót szabó izr. 74 éves, érelmeszesedés. — Hoffmann Jolán izr. 9 éves, veselob. — Ábrahám Lajos izr. 8 éves, hagymáz. KÖZGAZDASÁG. A mütrág-ya alkalmazása. A felsővárosi r. k. olvasókörben, amelynek tagjai jórészt a gazdaközönség soraiból kerülnek ki, a mult vasárnapi felolvasó-estélyen Molnár István kertész a műtrágya alkalmazásáról tartott felolvasást. Gondolatainak aktualitást adott az a körülmény, hogy a helybeli műtrágyagyár felépült és hovatovább üzembe helyezik. Akkor aztán a pápai gazdák könynyen juthatnak műtrágyához és bizonyára nagyobb fokban fogják majd alkalmazni is. Ámde némi otthonosság nélkül azok fajában, céljukban és használhatóságukban: könnyen kiteheti a gazda magát annak a veszélynek, hogy drága pénzen vett műtrágyájával árt inkább földjének, ahelyett hogy használna. A műtrágyák alkalmazásánál a legfőbb szempont — mondotta — hogy azt a tápanyagót nyújtsuk ily alakban a talajnak, .amely benne hiányzik, de amelyre a termés szempontjából szükség van. Azután, hogy a műtrágya olyan legyen, amelyből a káros alkatrészeket a gyártás folyamán eltávolították; és végül, hogy a trágya elhintése a kellő időben történjék. Ezért, ahol a növények erőteljes fejlődését akarjuk biztosítani, ott nitrogén tartalmú trágyák után nézünk, amilyen pl. a Csilisalétrom. Ezeket akkor kell elhinteni, amikor a növények már fejlődésben vannak, vagyis tavasszal, mert különben az esőviz kilúgozza és hatástalan marad. Vásárlásnál ki kell kötni, hány százalék legyen a nitrogén tartalma. Iis ne tartalmazzon pcrklordt névvel jelölt mérges hatású anyagot. A mai gazdálkodási rendszer mellett legtöbbször foszfortrágyákra van szükség, mert a jó magképződést a gabonáknál ez biztosítja. Foszfort tartalmaznak: a csontliszt, '1 homas-salak és a szupérfoszfát nevű műtrágyák. A csontliszt leginkább homokos talajon alkalmazandó, a Thomas-salak pedig agyagos televény szántóföldre alkalmas. A gyümölcs és mag fejlődésre hat elősegítőleg a sokféle kálitrágya, mert a cukor és keményítő tartalom növelésére szolgál. De csak laza és homokos televényeknek van rá szüksége, mert a többiekben rendesen elegendő kálium van. Ilyen káliumtrágya pl. a fahamú is, de ne legyen szénnel keverve, sem pedig kilúgozva. A gyümölcsfák alá igen jó a mész is, de nem szabad istállótrágyával keverni, mert ez utóbbit hamar elrothasztja s így csak kárt tesz vele. A kálitrágyát és a foszfortrágyákat ősszel kell elhinteni. Figyelmeztet aztán a felolvasó arra is, hogy a műtrágyák mérges hatásúak s azért óvatosan kell bánni velük. Aztán, hogy egymagukban ne alkalmazza a gazda őket, mert nagyon kihasználják a föld televény tartalmát, tehát alkalmazásuk után erős visszahatás fog fellépni. Állattenyésztésünk íejlődésének nagy akadálya, hogy a rétek és kaszálók termőképessége Magyarországon alig fél akkora, mint a nyugati államok rétjei, mert a magyar gazda csak kaszálni szereti rétjét, azonban nem ápolja, nem trágyázza, s így természetes, hogy annak termőképessége kimerül, s a széna minősége is évről évre gyengül, holott helyes ápolással és trágyázással nemcsak megkétszerezni lehetne a termést, de a szénát is 30 — 40°/ 0-al lehetne értékesebbé, táplálóbbá tenni, ami ismét arra vezetne, hogy kevesebb szemes takarmányt kellene az állatokkal etetni. A rétek ápolásának most közéig az ideje. Hóolvadás és felszáradás után erős fogasolás, 150 kg. szuperfoszfát, 50 kg. káli és 30 kg. chilisalétrom keverékek kiszórásával lehet a rétek termését megkétszerezni. A rétek trágyázása is tavaszi munka, amidőn a műtrágyák alkalmazását megelőzőleg és pedig lehetőleg korán tavasszal keresztül-kasul fogasoltatjuk éles fogú megterhelt fogassal a rétet és azután szórjuk rá a műtrágyát, amely mindenesetre káli, szuperfoszfát és chilisalétrom keverék legyen. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a rétre okvetlenül kálit és chilisalétromot is kell alkalmazni a szuperfoszfáton kivül. Nyilttér, E rovat alatt közlőitekért nem' vállal felelősséget a szerkesztőség 334/1914 szám. Veszprémvármegye közigazgatási bizottságától. Mikovinyi Ödön és társai pápai lakosok telebbezése iskolai adó kivetése miatt. Véj> határozat.*) A vármegye közigazgatási bizottsága a fellebbezés elutasítása mellett a megfellebbezett egyházi főhatósági határozatot indokai alapján és annyival is inkább helybenhagyja, mert a felekezeti iskolai adó kgzségi adó jellegével nem bir, mert olyan törvényes rendelkezés nincs, mely akár a tényleges, akár a nyugdíjas állami tisztviselőkre nézve az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11 § ának ren: delkezése alól kivételt tenne, s mert ezeknél fogva a vármegye közigazgatási bizottsága eddig is minden hasonló kérdés elbírálásánál ennek megfelelően itélt. Jelen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett és a vármegye közigazgatási bizottságánál benyújtandó fellebbezésnek van helye. Miről fellebbező társai képviseletében is Mikovinyi Ödön nyűg. kir. itélő táblai birót és a pápai róm. kat. iskolaszék elnökségét értesíti. Kelt Veszprémvármegye közigazgatási bizottságának 1914. évi március hó 9-én tartott üléséből. Hunkár Dénes főispán, köz. biz. elnök. Hálanyilatkozat. Mindazok, akik a bennünket ért gyászeset alkalmával bármiképpen siettek nagy fájdalmunkat enyhíteni, vagy drága halottunkat utolsó utján elkísérték, fogadják mély köszönetünket. *) A r. k. hitközség iskolaszéke f. hó 21-én tartott gyűlésén kimondotta, hogy az állami tisztviselők miheztartása végett az egész határozatot közhírré teszi. A gyászoló Hess-család. Gold l^nác első pápai bérautówállalaia. Van szerencsém Pápa és Vidéke nagyérdemű közönségét tisztelettel értesíteni, hogy 30 év óta fennálló bérkocsi üzletemmel kapcsolatosan egy bérautó-vállalaiot létesítettem és ezt a n. é. közönségnek a rendes bérkocsidij mellett rendelkezésére bocsájtom. Amidőn köszönetet mondok az eddigi pártfogásért, egyben kérem a n. é. közönséget ezen új vállalatomhoz is szives jóindulatát s pártolását. Teljes tisztelettel Telefon „ ^ 54 Cjroid Ignác bérautó- és kocsitulajdonos. Rérkoesiaim száma i—5-ig:. Eladó házhely. Pápán, a Füveskert mentén 215 • öl ürestelek házhelynek jutányos árért sürgősen eladó. Bővebbet: Tamás József cipész-üzletében Fő-utca 13.
