Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-09-14 / 38. szám

4. PÁPA ES VIDÉKE. 1913 szeptember 14. a legjobb színésznek is. Ezt észre fogja venni a közönség is s talán-talán kilátásunk van rá, hogy ezek a harmadrendű bohózat stílusban irt vígjátékok mihamarabb lekerülnek színpadunkról. Még, ha nem erkölcsi szempontból nézzük is a dolgot, nem kell-e visszadöbbennünk attól a mélységes hazugságtól, melyből a vígjátékaink óriási része táplálkozik ? Vígjáték íróink szemében az egész élet nem egyéb, mint házasságtörés. Az emberek — e darabokban — csak arra valók, hogy támogassák vagy gátolják a házasságtörést. A fölépítés rendesen olynemü, hogy két tervezett házasságtörés megsemmisíti egymást; az első felvonásban a férj és feleség kölcsönösen megakarják csalni egymást s ezt el is határozzák; a második felvonásban meg is történnék a házasságtörés, ha a két pár történetesen nem ugyanazon fogadóba kerülne. Az író házasságtöréssel akar mulattatni, de ugy, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon, vagyis keresztülviszi alakjait és közönségét a házasságtörés izgalmain, de végül visszaszívja az egész históriát s a harmadik felvonásban azzal nyugtat meg bennünket, hogy hiszen semmi sem történt. Ezt a témát azután különbözőképen variálják, amihez különösen a francia vígjáték és bohózat irók értenek kitűnően. Itt nem is az a hiba, bogy házasságról irnak, hanem az, hogy magát a témát léhán, cinikusan tárgyalják. Kitűnő vígjátékaink nem ilyen jelességekkel tündökölnek. Azok a vasgolyók, melyekkel a francia vígjátékot majmoló iróink oly tüneményes gyorsan és ügyesen labdáznak, — belül üresek, ami természetes is, mert tömör golyókkal nem lehet labdázni. A mult héten is e fajta üres léhaság »Sztrájkol a gólya« c. vígjáték került szinre, még pedig gyors egymásutánban háromszor. Kotow irta és a mi Heltaink fordította. De ugyancsak megismételték Molnár »Farkas« c. vígjátékát is. Mindkettőben van egy csomó immoralitás. Molnár immoralitása finom méreg, melyet beszív a közönség anélkül, hogy tudna róla, mig Heltaiék mérge ehhez képest gyufaoldat, melynek már messziről érzik a szaga. Ha egyáltalában lehet szó az erkölcsök veszélyeztetéséről, én inkább Molnártól féltem, mint Heltaitól. Ez utóbbi csak bohóc, kiről megfeledkezünk, mihelyt kiléptünk a színházból, a másik azonban életfilozófia gyanánt adja be a cinizmust és az erkölcstelenséget. Heltai csak mulattatni akar, Molnár kalauzolni is. Kénytelenek vagyunk újólag felemelni szavunkat az e fajta irodalmi termékek kultivállása ellen. A mult héten megígértem, hogy az uj primadonnáról megemlékezem. Mezei Margitnak hivják. Hangja nagyon kis terjedelmű és elég gyönge is ahhoz, hogy a zenekartól legtöbbször ne lehessen hallani. Játszani akar, de nehezen megy. Amolyan kezdő minden alakítása, amely azonban ügyes rendező keze alatt idővel igen elfogadhatóvá válhat. Szombaton »Sztrájkol a gólya« c. vígjáték, színlap szerint operette került szinre Heltai Jenő fordításában. A darabban egymást érik a képtelenségek, amelyeknek még az a mentségük sincs, hogy mulattatók. A vígjáték sohasem lehet el psichológia nélkül, bármily szegényes legyen is az. »Sztrájkol a gólya« komikum és psichológia dolgában egyaránt koldus-darab. S micsoda nyelven beszélnek Heltai alakjai ? Amelyen azok beszélnek, akiknek semmi mondanivalójuk nincsen. Üres, rövid, még bohózati alapmotívumnak is kurta a darab meséje, a frivolság azonban annál erősebben lüktet minden jelenetében. A vőlegény például esküvője reggelén szeretőjével szemünk előtt kel ki az ágyból. A komikumot beszőtt kuplékkal akarta emelni, ami bizony nem nagyon sikerült. Az efajta szövegben és zenében egyaránt primitív színdarabok egy végtelenül primitív közönség élvezetére készülnek, annak meg is felelnek, de kulturszinházban semmi helyük. Egyébiránt színészeink önzetlenül és buzgón, bár a legcsekélyebb siker nélkül végezték a mentési munkálatokat élükön Rózsahegyi Ilonával, aki ugy tett, mintha nem is tartaná rossznak a darabot s csudálatraméltó önfeláldozással alakította Zsuzsi, a naiv fiatal asszony szerepét. Nem maradt el tőle Sebestyén Rózsi sem, aki temperamentumosán játszotta meg Lenke szerepét. Kitűnő volt még Tihanyi, Nagy és Szigethy, Guthy Sári azonban botrányosan rossz. Kissebb szerepben Faludy aratott méltó sikert. — A darabot vasárnap és kedden este megismételték alaposan megcsappant érdeklődés, mellett. Hétjön Molnár Ferenc »Farkas« c. vígjátékát adták a főszerepben Fodor Oszkárral. Mondanunk sem kell, hogy Fodor szerepének minden előnyét kihasználta. Sokoldaluságának fényes bizonyítékát adta, amikor egy és ugyanazon felvonásban megjelenik a szinen, mint fess katonatiszt, mint hideg diplomata, majd világhírű művész, majd mint szolga, de mindegyik szerepben otthonosan. Az est sikere íőleg neki köszönhető. Huzella Irénben méltó partnerra akadt, ki alakításban nem igen maradt mögötte. Tihanyi Bélát is megtapsolták a nyilt szinen. Nagyon jó volt még B. Almássy Julia és Rajnai Böske. A közönség elég kellemesen szórakozott, ami nem annyira a darabnak, mint inkább a kitűnő összjátéknak köszönhető. Szerdán nagy műélvezetben volt része a közönségnek, amikor színpadunkon annyi sok csiri-csáre dolog után végre nagysokára előadták Maeterlinck »Monna Vanná«-ját Ábrányi Emil fordításában. Mennyivel más nyelvezet, mennyivel magasabb, tisztább morál lüktet Maeterlinelc drámájában, mint a mai, csupán hatásvadászás kedvéért összetákolt színpadi csinálmányokban. A közönség elég szép számban nézte végig a darabot, dacára, hogy közvetlen az előadás előtt éghetetlen vihar keletkezett. Huzella Irén a címszerepben szinte felülmulta önmagát. Plasztikus volt minden mozdulata. Bőven kijutott a tapsokból ugy neki, mint Turainak, Fodornak és Baróthinak. Társulatunk e három kitűnő tagját egymás mellett látva, bajosan tudnánk megállapítani, melyik a tehetségesebb. Kissebb szerepekben nagyon jó volt különösen Sorr, Csóka és Horváth. Csütörtökön Zerkonitz Béla » Aranyeső«jét adták nem kissebb eredménnyel, mint a mult szezonban. Fábján Linkát és Mezei Margitot, akik nálunk primadonna számba mennek, messze túlhaladta játék, alakítás dolgában Rózsahegyi Ilona és Sebestyén Rózsi. Több természetességet és egy kis szerénységet ajánlhatunk mindkettőjüknek. * Színházi műsor. Ma, vasárnap délután a látványos »Aranyeső« operette, este a pompás »Gyerekasszony« eredeti népszínmű kerül szinre a címszerepben Mezei Margit felléptével. Hétfőn ez idényben először adják »A faun«-t. Kedden Lehár »Víg özvegyének« lesz a reprize, szerdán az évad prózaslágerét a »Lakájok« c. vigjátékujdonságot ismétlik meg. Csütörtökön és a következő estéken az évad operetteslágerére, a Király Színházban állandó műsoron levő »Buksi«-ra kerül a sor. Érdekes, hogy Gilbert ezen újdonságában négy primadonnaszerep és három vezető komikum van, melyet nálunk Mezei Margit, Fábián Linka, Sebestyén Rózsi, Rózsahegyi Ilonka, Nagy Imre, Szigethy Bandi és Faludy Károly kreálják. HÍREK— Bíboros püspökünk jubileuma. Az összes katolikus intézeteink résztvettek folyó 8-án bíboros püspökünk negyedszázados évfordulója alkalmával a plébánia templomban tartott ünnepélyes szent misén. Még a hivek is szokatlanul jóval nagyobb számban jelentek meg, mint egyébként. Lehet mondani, túl zsúfolt volt a hatalmas »öreg« templom, mely csak Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor és Űrnapkor lát falai között olyan hatalmas tömeget, mint aminő ez alkalommal szive mélyéből énekelte: »Tartsd meg Isten szent Atyánkat« ... A kórusban a helybeli áll. tanítóképző növendékei énekeltek Szentgyörgyi Sándor, karnagy vezetése mellett. Résztvettek az ünnepélyes szent misén a helybeli hivatalok és egyesületek kiküldöttei. Ott láttuk a belvárosi és felsővárosi kat. köröket, a ker. szoc. munkásegyesületet, a kath. legény-egyesületet, a ker. szociális munkásnők egyesületét stb. Ép úgy túl voltak zsúfulva a többi templomaink is, melyekben mindenütt hálaadó istenitiszteletet tartottak. Illatos tömjénfüst között szált fel ezekben az órákban ezrek és ezrek imája az Ur zsámolyához egy áldott lelkű, nemes szivű főpásztorért, a mi forrón szeretett bíboros püspökünkért, akit áldjon, védjen és éltessen még igen soká az Egek Ura. — Személyi hír. Hédly Jeromos, pozsonyi szent Ferenc-rendi házfőnök, lapunk munkatársa, pénteken városunkba érkezett és egy napot töltött körünkben, mely idő alatt a helybeli szent Ferenc-rendi zárdának volt igen kedvesen látott vendége. — Munkáseg-yesületünk jubileuma. Keresztény szociális munkásegyesületünkben szerényen íolynak az előkészületek az október 12-én tartandó jubileumi ünnepségre. A népgyűlésre a keresztény szociális mozgalom több illusztris szónokát is meghívják, köztük. Gieswein Sándor dr., Huszár Károly orsz. gyűlési képviselőket és P. Hédly Jeromos pozsonyi ferencrendü-ház főnökét, lapunk kedves munkatársát. A munkásság mindent elkövet, hogy az ünnepélyt mennél fényesebbé tehesse.