Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-08-03 / 32. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE 1913 augusztus 3 költhetne. Ezért végez azután a legtöbb családapa idegölő munkát és e szomorú tünet ezután csak erősbödni fog, mert az uj nemzedék átveszi és folytatja a mai társadalom szokásait. A felületes ember azt hiszi, hogy e beteges tünetet a kor szelleme, a haladás hozza magával és igy, hogy »maradi« embernek ne lássék, halad az árral. Igaz, más időket élünk, mint csak ezelőtt néhány évtizeddel, azonban a mai felfogás szerinti haladás többnyire csak anyagi értelemben áll fenn, mert néhány ezer úttörőt leszámítva, a nagy tömeg ma is ott áll szellemi tekintetben, ahol azelőtt. Csak igényei lettek nagyobbak, de nem egyúttal termelő képességei. Ez az egyoldalúság pedig megbosszulja magát. Számtalan példát látunk, hogy az egyoldalúan gondolkodó fiu elveri atyja örökéit. Más légkör veszi körül, más az erkölcsi meggyőződése, halad mindenben a korral, csak egyben nem: ismeretei mélyítésében. És ebben különbözik a mai ember a régitől és még abban, hogy munkája nem oly megbízható, I mert nem a munka tökéletessége, hanem a pénz az emeltyűje, mely munkára serkenti. Pedig ha anyagi szükségleteinket a tisztesség határán belül és megrendülés nélkül fedezni akarjuk: ugy szellemi tekintetben sem szabad elmaradnunk. Mert minél csiszoltabb az ész, annál könnyebben boldogul az ember; minél mélyebbek valakinek a szakismeretei, annál tökéletesebb munkát tud végezni. Ez pedig nemcsak több jövedelmet, hanem egyúttal a lelki egyensúly fennmaradását és a boldogulás útját is jelenti. Ezt előmozdítani minden tényezőnek, de különösen a dolgozó családapák elsőrangú érdeke. Nyesegetni társadalmi életünk fattyuhajtásait, a családot rászoktatni, az egyszerűbb életre és a takarékosságra; fogékonnyá tenni a fiatalságot a nemesebb szellemi élvezetek iránt; tudatára ébreszteni a jövő társadalmát, hogy nemcsak a pénz az, ami az embert boldogítja: mind oly tényezők, melyek elősegítik a mai félszeg társadalmi élet megváltoztatását. És e munkában társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenki résztvehet. Elsősorban és főleg azzal, hogy önmagát tisztítja meg a salaktól és családi környezetére hat. Igaz ugyan, hogy ez nehéz munka, mert önmagunkat legyőzni valódi hőstett, de bizonyos az is, hogy csak igy várhatunk eredményt. Az eredmény mutatkozni fog abban, hogy nem lesz majd annyi »ur« és »nagysága«, de sokkal több lesz majd a helyzetével megélégedett — ember. Lisztner Antal. Értesítők. IV. A dunántuli református egyházkerület pápai főiskolájának értesítője az 1912/13. iskolai évről. Az előttünk fekvő vaskos értesítő két alkotórészt foglal magában. Az egyik a theologiai akadémia négy évi tanfolyammal, a másik a főgimnázium tizenkét osztállyal. Az értesítő első lapját Czike Lajos főiskolai egyházi gondnok jól sikerült fényképe díszíti. Ezt követi annak a f. évi április hó 17-én lefolyt fényes jubileumi ünnepségnek a tüzetes ismertetése, amelynek annak idején magunk is szemtanúi voltunk. Czike Lajos életrajza után dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanárnak »Heltay Gáspár reformátor és kora« cimü hosszabb tanulmánya következik. A pápai ref. főiskola fenntartó testülete a dunántuli ref. egyházkerület, legfőbb kormányzó hatósága az egyházkerületet képviselő egyházkerületi közgyűlés, mely a főiskola felett való felügyeletet s annak kormányzását közvetlenül a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a főiskolai, egyházi és világi gondnok, illetőleg a főiskolai igazgató tanács, a gazdasági tanács s a főiskolai tanári kar utján gyakorolja. Dr. Horváth Józsel főiskolai igazgató a folyó évi junius hó 15-iki évzáró ünnepélyen olvasta fel az adatokat a főiskola 1912 —13. tanévi történetéhez, amelyek élénk világot vetnek az intézet fejlődésére, valamint az adományokra, melyeket részint a főiskola, részint a főgimnázium részére nagynevű jótevők juttattak. A theologiai akadémiáról annak az 1912—13. tanévi történetéhez fűződő adatait, a tanárok névsorát, az évfolyamokon előadott tantárgyakat és azok heti óraszámait, a hallgatók névsorát a megfelelő statisztikai adatokkal a kollokviumok eredményét találjuk. Érdekesek a hallgatók önmunkásságáról nevezetesen a theologiai önképzőkörről, az evangeliumi keresztyén diákszövetségről és a hallgatók segélyezéséről szóló becses adatok. A főgimnázium ismertetésénél első helyen kell említenünk az 1912—13. tanév történetéhez fűződő adatokat. Ezek között kétségtelenül legbecsesebbek azok, amelyek a tanulmányi ügyek intézéséről és a valláserkölcsi nevelés gyakorlati keresztül viteléről számolnak be. Kivált ez utóbbi, a valláserkölcsi nevelés az, amiáltal az ember emberré lesz. Az iskolát a tanév folyamán több kiváló ember látogatta még. Az ifjúság több tanulmányi kiránduláson vett részt. A testi nevelést az intézet nagyban előre vitte. A vívást és a katonai lövészkiképzést is behozták és meghonosították. Az egészségi állapot kielégítő volt. Az értesitő itt még az év folyamán tartott egyes ünnepélyekről, az intézetnek különféle alkalmakkor történt képviseltetéséről, egyes gyűjtésekről s végül különféle hagyományokról és adományokról számol be. A tanári kar Faragó János igazgatóval együtt 22 tagból állott. Három más vallású hitoktató tanított még az intézetben. A végzett tananyagot, a rendes és rendkívüli tantárgyak elősorolását látjuk osztályonkint; továbbá az érettségi vizsgálati tételeket és az évzáró vizsgálatok sorrendjét. A tanulók névsorát és osztályzatát, osztályonkint követik a jutalmazások, majd a tandíjmentességet élvező ifjak névsora, a köztartási segélyezések, valamint a főgimnáziumi internátus ismertetése következik. Nagy szerepkört töltött be az ifjúsági egyesületek közt a főgimnáziumi Sakkor, az ifjúsági segítő egyesület, a konfirmált ifjak egyesülete, a tornakör. A szertárak és gyűjtemények ismertetése után találjuk az érdekes statisztikai kimutatást. Nyilvános osztályvizsgálatot tett tanuló volt 571, magántanuló 9, összesen 580. Az osztályvizsgálatot tett nyilvános és magántanulók közül minden rendes tantárgyból jeles osztályzatot 50, legalább jó osztályzatot 126, legalább elégséges osztályzatot 305 1 •capott. Elégtelen osztályzatot nyert egy tantárgyból 48, két tantárgyból 26, több tantárgyból 25. Az érettségi vizsgálaton 5 jelesen, 12 jól, 13 egyszerűen lett érett. Az érettségit végzett ifjak közül 5 theologiai, 4 tanári, 1 jogi, 2 orvosi, 6 mérnöki, 5 állatorvosi, 3 hivatalnoki, 2 kereskedői, 1 katonai és 1 hirlapirói pályára készült. A főiskolai intézmények közt találjuk a főiskolai ifjúság önmunkásságáról, a főiskolai könyvtárról, a főiskolai köztartásról, a főiskolai ösztöndijak és alapítványok kamatainak kiosztásáról és azok betűrendes jegyzékéről szóló közleményeket. A hatalmas anyagot felölelő értesítő, melyet dr. Horváth József akadémiai és Faragó János főgimn. igazgató-tanárok adtak ki, a jövő tanévre vonatkozó tudnivalók ismertetésével záródik. HIRER. — A király távirata. Az Országos Katolikus Szövetség közgyűléséből a királyhoz hódoló táviratot küldött, melyre Zichy János gróf elnökhöz még ugyanazon napon a következő válasz érkezett: »0 császári és apostoli királyi Felsége • legkegyelmesebb köszönetét küldi a magyar katolikusoknak Excellentiád által tolmácsolt hódolatukért. Báró Schissl s. k«. — Porciunkula. A porciunkulai kis templom eredete a IV. századra vezethető vissza. Szent Ferenc nagy szeretettel csüngött e szent hajlékon; itt nyerte hivatását, s alapítá meg a Szent Ferenc-rendet. Itt hallgatta meg, s teljesité az Ur Jézus szent Ferencnek azt a kívánságát, hogy mindazok, kik bűneiket töredelmesen meggyónják és e templomot meglátogatják, teljes búcsúban részesüljenek, melyet III. Honorius pápa aztán jóváhagyott és megerősített. Ily módon lett a porciunkulai templom nagy kegyelmek s mennyei kincsek forrásává. A porciunkulai búcsú hire rövid idő alatt elterjedt az egész világon. A hivek százezrei zarándokoltak a porciunkulai hajlékhoz, hogy a kiváltságos búcsút elnyerjék. A zarándokok és bűnbánók száma évről-évre annyira szaporodott, hogy számosan közülük a nagy sokaság miatt a templomot meg sem közelíthették. Ezen a bajon az Egyház feje ugy segített, hogy a porciunkulai búcsút minden kiváltságával együtt a Szent Ferenc-rend összes templomaira kiterjesztette. A pápai szentferencrendi templomban tegnap volt a porciunkulai búcsú. A helybeli és vidéki hivek, mint mindig, ugy most is nagy számban járultak a szentségekhez, hogy a porciunkulai búcsú kiváltságaiban részesüljenek. Reggel fél 8 órakor volt az ünnepi szentbeszéd, utána 8 órakor az ünnepi szentmise, melyeket a szentferencrendi atyák végeztek. Szép számban volt jelen a kerületi papságból is, kik a hivek szent gyónásait kihallgatva segédkeztek. — Eljegyzés. Rúzsás Lajos vukovári ref. lelkész eljegyezte Kiss Jolán modori polgári iskolai tanárnőt, Kiss Ernő pápai főgimn. tanár leányát.