Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-07-20 / 30. szám

1913 j u nius 15. PÁPA ÉS VIDÉKE. 231. ban végzett tananyag elősorolása, majd az értesítés a pápai irgalmas nővérek vezetése alatt álló elemi és polgári iskolával egybe­kötött internátusról a belépni óhajtók szá­mára. A polgári iskolán kivül még az ismétlő iskola és az óvo van ugyancsak az irgalmas nővérek vezetése alatt. Az elemi fiúiskola ismertetése alkalmá­ból megemlítjük, hogy az értesítő itt is ki­emeli a vallásos nevelésre az év folyamán felhasznált vallási gyakorlatokat. Tartottak különféle ünnepségeket. Az egészségi viszo­nyok kedvezők voltak. Tizennégy tagból állott a tanítótestület. Volt: I. A), B), C), II. A), B), III. A), B), IV. A), B), C), V. és VI. osztály. A beiratkozottak közül az iskolai év elején volt összesen 652, az iskolai év végén 654 tanuló. Az előmenetelben kitűnő 51, jeles 115, jó 207, elégséges 214, elégtelen 67 volt. A magaviseletben 237 dicséretes, 334 jó, 83 tűrhető osztályzatot kapott. Az ismétlő fiúiskola három osztályát összesen 62 tanuló látogatta. A jól szerkesztett értesítő a következő iskolai évre szóló tudnivalók leírásával feje­ződik be. Városi közgyűlés. (1913 julius 15). Városunk képviselőtestülete f. hó 15-én d. u. 3 órakor Mészáros Károly polgármes­ter elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést tar­tott, amelyen mindössze 46 képviselőtestületi tag jelent meg. Elnöklő polgármester a megjelent kép­viselőtestületi tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitja. A felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kalmár Károly, Mátz József, Baldauf Gusztáv, Kis Antal és Schwarz Máton kép­viselőket. legbájosabb jelenetek szülője. Az utcán egy narancshéj hever, valaki megcsuszhatik rajta: a cserkész fölveszi és a kanálisba dobja. - — Egy szepegő kis fiu vagy kis leány nem mer az utcán átmenni a villamosok miatt: a cserkész kézen fogja és átvezeti. — Egy idegen ember tájékozatlanul jár és keres valamit, például a postát: a cserkész meg­szólítja őt, (»A cserkész mindent észrevesz«) udvariasan tiszteleg és elvezeti. — A villa­moson az idősebbnek átengedi a helyét. — Öreg embert fölsegít a kocsira. — Egy tö­pörödött ember nagy csomaggal küzködik a villamos megállónál: a cserkész fölteszi a csomagot. — Egy kocsi kereke összetörött: a fuvaros tanácstalanul áll: a cserkész elsiet és hoz segítséget. — A jó cserkész mindig éber: nyitott szemmel, nyitott füllel és — nyitott szivvel jár. S az emberek lassankint hálás tisztelettel néznek rá, mint a társada­lom jótevőjére és lovagjára. A mindennapi jótett elsorolt példái még nem tennék a cserkészetet közhasznú és újító mozgalommá. Minden cserkész, ha az első »próbán« (vizsgán) tul van, kiképzi magát valami speciális műszaki irányban is, elvégzik a mentőtanfolyamot, az egyik ismeri a gyógyszereket, a másik a törött kar és láb, a vágott és zúzott seb kezelésének a módját A mult ülés (1913. junius 16.) jegyző­könyve felolvastatván, módosítás nélkül hi­telesíttetett. Interpellációk. Napirendre térés előtt Nagy Sándor v. képviselő azon kérdést intézi a polgármes­terhez, hogy a Hosszu-utcai jelenlegi korcsma­épületet megilleti-e az italmérési jog, vagy sem ? Polgármester kijelenti, hogy az italmé­rési engedély nem a házat illető jog, hanem személyhez kötött, ennélfogva annak meg­szerzése a bérlő kötelessége. Ugyancsak Nagy Sándor v. képviselő kérdi a polgármestertől, van-e tudomása ar­ról, hogy a villanyoszlopok több helyen korhadtak úgyannyira, hogy a szeles idők következtében egyik-másik, mint pl. a Bat­tyáni-utcában a 135. és 139. sz. oszlopok kidülőfélben vannak. — Polgármester kije­lenti, hogy a szükséges intézkedést sürgősen eszközölni fogja. Becsey Ferenc v. képviselő előadja, hogy értesülése szerint a piacon árusító vi­déki hentesiparosok által behozott hust nem szállítják ki a vágóhidra megvizsgálás céljá­ból s igy az egészségre ártalmas hus is ke­rülhet közfogyasztásra. Továbbá, ha az állat leölése vidéken történik, a város a vágóhídi dijaktól elesik. Kérdi, mi igaz a dologból s mit szándékozik a városi hatóság ez ügyben tenni ? Polgármester kijelenti, hogy az ádáz­teveli hentesek tényleg adtak be kérvényt a tanácshoz, hogy a hust megvizsgálás céljából ne kelljen a vágóhidra kivinniök, hanem a a vizsgálat az árusító helyen történjék. Ez a kérvény jelenleg a rendőrkapitánynál van véleményezés céljából s ha onnan visszaér­kezik, akkor fog a tanács e kérdésben ér­demlegesen határozni. Ami a husegészség rendőri megvizs­gálását illeti, nincs semmi ok az aggodalomra, mert a levágás alkalmával szakavatott hus­és mindazt, ami az első segély praxisához tartozik. Minden jó cserkésznek az ideálja az életmentés. A kis hősök lisztáját rendsze­resen vezetik külföldön. Az angol boy-scoutok büszkén emlegetik, hogy ők csupán Anglia területén több, mint ötezer életet mentet­tek meg. A kézügyesség gyakorlására a cserkész­nek számtalan alkalma van. A II. osztályú cserkész tud legföljebb két szál gyújtóval tüzet csinálni, három (sőt egy) botból katlan­tartót építeni és meg tudja főzni az ebédjét. Van, aki ért a cipőfoltozáshoz, más ismét az asztalos mesterség fogásait leste el. Eltörött széklábat megreparálni, forrasztani, apró la­katos munkát végezni szintén cserkészerény. A jó cserkész nem szorul másra és könnyen nélkülözi a kultura drága produktumait. Nincs másnak terhére, de segít másokon. A cserkészet igazi hazája a természet, amelynek a zöld rétjei, lombos erdői, felhő­palástos bércei és csevegő patakjai fölé a kék ég feszül ki sátornak. Ezért a csapat, amikor csak teheti, kivonul a város lankasztó környezetéből. Távol a felnőttek társadalmá­tól egy völgy ölében megalakul a diákállam, a maga kedves, mozgalmas életével. A kül­földi csapatok a nagyvakáció egy részét (10—20 napot) a táborban töltik. Ez a be­vizsgáló őrködik afelétt, hogy az állat egész­séges-e, Pápán pedig minden darabot még­egyszer megvizsgál a v. állatorvos. A vágó­hidi dijakat pedig a vidéken leölt állatok után is fizetik az illetők. E tárgyhoz hozzá szólt még Kis Antal, megjegyezve, hogy tudomása szerint a vá­sárban közfogyasztásra kerülő összes hust a vágóhídon kell vágni, hogyan lehetséges te­hát, hogy a vidéken leölt állat húsát is lehet árusítani ? Polgármester kijelenti, hogy a vágó­hídon való ölés csak a pápai iparosokra kö­telező a szab. rend. értelmében. Dr. Fehér Dezső az iránt intéz kér­dést, vájjon a villanytelep közvetlen szom­szédságában levő fatelep hatósági engedély alapján létesült-e a város ezen nagyértékü vállalatának szomszédságában s tekintettel tűzveszélyességére, mit szándékozik a polgár­mester ezen állapot megszüntetése iránt cselekedni ? Polgármester kijelentése szerint a fa­telep engedély nélkül létesült s igéri, hogy ez értelemben a szükséges lépéseket meg­teszi. Napirend. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre, melynek első pontja volt Pécs város közön­ségének megkeresése a katonai beszállásolá­sokról és kapcsolatos egyéb szolgáltatásokról szóló törvények és szabályok sürgős módo­sítása tárgyában. A képviselőtestület kimondja, hogy ez ügyben felirattal fordul az országgyűléshez és a honv. miniszterhez. Vaszary Gyula, pápai lakos a város tulajdonát képező Török Bálint-utcai ház egyik lakásának bérlője, lakbérleti szerződé­sének 1913. nov. 1-től további 3 évre leendő megújítását kéri. A közgyűlés egyhangú határozattal az eddigi feltételek mellett évi 1162 K bérösz­tetőzése, a jutalma az egész évi munkának: amit odahaza tanult, azt most érvényesítheti a cserkész. Nálunk még egyelőre nem be­szélhetünk tábori életről, csak cserkész ki­rándulásokról. Táborba csak a hármas irány­ban, (erős jellem, erős test, ügyességek) ki­nevelt, képzett cserkészek mehetnek, mert a szabadélet nagy önerőt és fegyelmezettséget kiván. Könnyű beleszületni egy rendezett társadalomba, ahol mindenünk megvan: de nehéz az életünket önerőnkből berendezni, szükségleteinkről gondoskodni, a természet vak erői ellen küzdeni és őket szolgálatunkba hajtani. Viszont, aki már gyermekkorában megszokta a maga lábán járást, az önállósá­got, a felelősség férfiképző súlyát: arra lehet majd számítani, mert nem a körülmények labdája lesz, hanem maga kormányozza sze­rencséje szekerét. Gyönyörű látvány a táborba induló csapat, amelynek igazán »hátán háza, kebe­lén kenyere«. Elől kalandoznak az előőrsök, akik különösen ismerik az iránytű és a tér­kép kezelésének a módját s nagy a praxisuk az útkeresésben, van térérzékük, gyorsan tá­jékozódnak. Tudnak távolságot becsülni, időt meghatározni óra nélkül és megtudják mon­dani az irányt kompasz nélkül is. Az előőrsök a vonuló csapat számára titkos jelzéseket

Next

/
Thumbnails
Contents