Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-07-13 / 29. szám

1913 augusztus 3. PÁPA ÉS VIDÉKE 221. és a társadalomra üdvös hatást gyakorolnak-e, vagy sem. E pontok a következők: 1. az erkölcsi nevelés fontossága; 2. az iskolai színjátékok; 3. a szinház. A színházzal kap­csolatban megemlékezik az értekező tanár a mozgófényképszinházról, a »mozi«-ról is, mely a szinháznak nemcsak kiegészítő részét képezi, hanem felkapott népszerűsége folytán egyenesen versenytársa lett annak. Ezt a tanulmányt érdemes lesz átolvasni, sőt megfontolni is, nemcsak a tanulóifjaknak, hanem a szülőknek is. Megfontolni még in­kább a szülők kötelessége, mint olyanoknak, akik gyermekeik jövőjéért Isten és a társa­dalom előtt felelősek. Amily erkölcsökkel, amily jellemmel nevelődik az ifjúság, olyan lesz a jövő nemzedék és a nemzet jövendő sorsa. Jaj annak a nemzetnek, amelyben hiá­nyoznak az intakt férfiak, a nagy erények­kel ékeskedő vezérszellemek! Tomor Árkád kitűnő tanulmányát köve­tik az 1912. és 13. tanévben az intézethez küldött felsőbb hatósági rendeletek és leira­tok; majd a tanári testület következik. Dr. Teli Anasztáz és mellette kilenc bencés tanár működött a lefolyt tanévben. Kivülük még három világi: Boksay Endre, Süle Gábor és Zsilavy Sándor tanítottak az intézetben. A másvallásúak hitoktatását Mesterházy László ág. h. ev. lelkész és Marton Ignác izr. hit­oktató végezte. A tanári kar az igazgatóval együtt nagyarányú társadalmi, irodalmi és közművelődési tevékenységet fejtett ki. A végzett tananyag, mint azt az egyes osztályok szerint külön-külön feltüntetve lát­juk, hatalmas. A rendes tantárgyakon kivül, mint rendkívüli tantárgyak, a gyorsirás, a szabadkézi rajz és az ének szerepeltek. Volt a gimnáziumnak szavaló köre. Ennek a tag­jai havonkint egyszer közös szavalóversenyt tartottak, melyben az alsó négy osztály tanu­lói vettek részt; még pedig minden osztály­ból 4—4 tanuló. A verseny eredményét a III. és IV. osztályból időnkint kijelölt bíráló­bizottság állapította meg az igazgató és a magyar nyelv tanárainak ellenőrzése mellett. A szavalóversenyeken mind a négy osztály­ból több tanuló tűnt ki. Az intézet az iskolai év tartama alatt több iskolai ünnepet tartott; úgymint szept. 20-án még a városi ipariskolában az évmeg­nyitó ünnepet, továbbá március 15-én, a húsvéti ünnepek alkalmából, április 11-én, junius 8-án, végül az iskolai záróünnepet junius 24-én. Az 1913. évi junius hó 14-én a grófi uradalmi depot-kertben tartott intézeti torna­ünnepélyen, amelyen nagyszámú közönség volt jelen, a versenyben győztes tanulóifjak dijakat nyertek, melyeket az igazgató lelkes beszéd után nyújtott át nekik. Két kirándulásban vett részt a gimnázi­umi ifjúság. Az első Szombathelyre 1912 okt. 4-én történt; a másik kirándulást az iskolai év végén Kőszegre és Lévára rendezték. Az értesítő folytatólag elősorolja az egyes osztályokban az 1912—13. iskolai év­ben használt tankönyveket; elősorolja továbbá, mily művekkel gyarapodott a tanári könyv­tár, az ifjúsági könyvtár, a fizikai szertár, a természetrajzi és vegytani szertár, a törté­nelmi és filologiai szertár, végül a régiségtár: a pénz- és éremgyüjtemény. Ami a jótékonyságot illeti, ebben az ifjúság majd alapítványok, majd magánjóté­konyság utján részesült. Az alapítványok ezek: Prémes József-féle segély-alapítvány, Feszt­féle segély-alapítvány, Szulpicz-egyesület se­gítő-alapítványa, Mátics János tanügyi célú alapítványa, a Pápai Polgári Kör alapítványa, végül a Vanke Anna ösztöndij-alapítványa. Áz alapítványok legnagyobb részét az igaz­gató kezeli. Mint az értesítőből látjuk, az alapítványok kamatait céljuknak megfelelően osztották ki az arra érdemes tanulóifjak kö­zött. A magánjótékonyság terén első helyen kell említenünk a pannonhalmi főapát ur őméltóságát, aki 16 tanulónak teljesen, 35 tanulónak pedig részben engedte el a tan­dijat. Utána a Pápai Kat. Kör érdemel em­lítést; végül egyes jótevők ruha-, könyv- és pénzadományokkal járultak hozzá a jóvise­letben és szorgalomban kitűnt tanulóifjak felsegélyezéséhez, avagy jutalmazásához, ami­ért az intézet igazgatósága hálás köszönetét nyilvánítja. Következik az iskolai év története. Itt elsorolja az értesítő az iskolai év megnyitá­sának idejét es körülményeit, a személyi változásokat, a gimnázium épületének kibő­vítését a gimnázium fejlesztése miatt, 1912/13. iskolai évben lefolyt fontosabb eseményeket. A fegyelmi ügyet, illetőleg az erkölcsi ma­gaviselet általában jónak mondható. Az egészségi állapot kielégítő volt. De két szor­galmas és jóviseletü tanulót a halál mégis magával ragadott. Vallási kötelességeit a kat. ifjúság pontosan teljesítette. Az év fo­lyamán négyszer gyónt és áldozott, a húsvéti szent gyónást két napi lelkigyakorlat előzte meg. A más vallású ifjak lelki szükségletei­ről saját lelkészeik gondoskodtak. Az inté­zetet Várossy Tivadar kir. tankerületi főigaz­gató, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát és Benedek Sándor vallás- és közoktatásügyi államtitkár látogatták meg. A hittani vizsgá­latokon Töreky Árpád vaszari plébános, püspöki biztos elnökölt. Egyik kiváló -— és mondhatjuk—leg­értékesebb része az értesítőnek az, amely az ifjúsági Mária-kongregációban lefolyt tevé­kenységről számol be. Láthatjuk itt, mily eszközökkel törekedtek a kongregáció nagy célját: a gyakorlati katolikus intelligencia képzését elérni. Nincs szebb és kedvesebb jelenség, mint egy tisztaéletü, ideális lelkü­letü és komoly törekvésű diák-ember. A kongregáció kebelén ilyenekké nevelődnek annak tagjai a különféle valláserkölcsi tevé­kenységeik által, amiért ők szeretetünket, a vezető tanárok pedig igaz elismerésünket és hálánkat érdemlik meg. A »Zászlónk« cimü lapról is meg kell itt emlékeznünk. Ez a kitűnő folyóirat, mely az ifjúságnak rövid tizévi fennállása óta valóságos kedvencévé lett és mintegy forrását képezi a már szépen nekilendült kat. szépirodalomnak, méltó arra, hogy a felnőttek tábora, az egész kat. tár­sadalom minél nagyobb áldozatkészséggel felkarolja. A tanuló-ifjuság érdemsorozata világos képét adja annak, mily osztályzatot kapott minden egyes tanuló a végzett tantárgyak mindegyikéből. Látjuk itt, hogy voltak gyönge, de voltak kitűnő tehetségű tanulók is. A statisztikai adatok szerint az intézetbe felvétetett 276 nyilvános és 8 magántanuló; osztályvizsgálatot tett 265 nyilvános és ll magántanuló. Volt 364 könnvü-, 8 sulyos­és 2 fertőző megbetegedés. Igazgatói meg­rovásban részesült 4, tanári megrovásban 6 tanulóifju. A 276 tanuló mind magyar honos és magyarországi illetőségű volt. Vármegyék szerint volt 1 Bars-, 2 Fejér-, 6 Győr-, 1 Hunyad-, 3 Komárom-, 2 Moson-, 1 Nyitra-, 2 Somogy-, 15 Sopron-, 1 Tolna-, 23 Vas-, 214 Veszprém- és 4 Zala-megyei tanuló. Vallás tekintetében: 257 latin-, 1 görög szer­tartású római katolikus, 3 ág. hitv. ev., 15 izraelita látogatta az intézetet. A tanulók között németül is tudott 40, tótul 1, oláhul 1 és olaszul 3. Az osztályvizsgálatot tett nyilvános és magántanulók közül ismétlő volt 10. A magaviseletből 209 jó, 54 sza­bályszerű és 2 kevésbbé szabályszerű osz­tályzatot kapott. Az igazolatlan órák száma 4 volt. A nyilvános és magántanulók közül minden rendes tantárgyból jeles osztályzatot 28, jó osztályzatot 70 és elégséges osztály­zatot 137; egy tantárgyból 27, két tantárgy­ból / és több tantárgyból 6 -— elégtelen osztályzatot kapott. A rendkívüli tantárgyak közül az éneket 98, a szabadkézi rajzot 43, a gyorsírást 29 legalább elégséges ered­ménnyel tanulta. A statisztikai adatokból a tanulmányi eredmény áttekintése osztályon­kint és tárgyankint is megtalálható. Az ér­tesitő végén a jövő iskolai évre szóló tudni­valók, az ez évben használandó tankönyvek jegyzéke és a gimnáziumba járó tanulók szállásadóit érdeklő Szabályrendeletek fog­laltatnak. A Szabályrendeletek érvényesítésére az igazgatóság különös gondot fordit. Ugyanis, »hogy az iskola kettős célját: a nevelést és tanítást megvalósíthassa, ehhez a szülők, il­letve ezek helyetteseinek, a szállásadóknak hathatós közreműködése szükséges. Ennek hiányában az iskolai munka részben, vagy teljesen meddő marad. Minthogy a szállásadók a magukhoz fogadott tanulóknál a szülőket helyettesítik, kötelesek ép a szülőkkel kötött szerződés alapján felelősséggel járó tisztüket híven be­tölteni, a gondjaikra bizott tanulókat lelki­ismeretesen gondozni és iskolán kívüli éle­tüket szigorúan ellenőrizni«. Tudvalévő, hogy a jövő iskolai évben a hetedik, a következő évben pedig folyta­tólagosan a nyolcadik osztály is megnyilik. Szeptember elsejére az egész épület teljesen készen rendeltetése céljának átadatik. Szent Benedek fiai, kik egykor a magyar mező­gazdasági kultura alapjait rakták le: ma a magyar tudomány és a lelki kultura kiváló terjesztői. Kívánjuk, hogy új otthonukban fokozott erővel és lelkesedéssel munkálkod­janak: Isten dicsőségére, a tanulóifjúság testi-lelki javára, édes hazánk üdvére! Hirdetéseket jutányosán vesz fel lapunk nyomtatója: Stern Ernő.

Next

/
Thumbnails
Contents