Pápa és Vidéke, 8. évfolyam 1-53. sz. (1913)

1913-01-05 / 2. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1913 január 26. KRÓNIKA. Tanrátlan lélek. Egy papírkereskedés kirakata előtt álldogálok. Gyönyörködöm a művészi kivitelű képeslapokban, nevet a tekintetem, mikor a ,Bohó Misi' rikkantásait hallom, de elborul a lelkem, mikor a ,Népszava' irányát, kitűzött célját hatásosan és félreismerhetetlenül szimbolizáló képet nézegetem. A tavaszkor tartott keresztény szociális kurzus egyik mellettem morfondírozó elvtárs- ! hallgatója váltig erősítgette, hogy a Főtéren felhőbe nyúló szentegyház lerombolása ki van kapcsolva erőszakos programmjukból. Vagy füllentett az istenadta, vagy maga sem tudja igazán, öntudatosan, hogy miért habzik a szája. Mert ime mit ábrázol a Népszava- : naptár címképe? Egy embert, akit az élet szörnyen elvadított, aki neki támasztja hatalmas vállát a templom homlokzatának és izmos karjával már-már ledönti a tornyot és j vele a keresztet. Valamikor talán hótiszta hittel esti imát rebegett az édes anyjának egy bogár- ; hátú kis kunyhónak piros muskátlis ablakú, | fehér szobájában, most már bántja szemét a kereszt ragyogása és a tündér reménynek szines fonalával a boldogság paradicsomát szövi a jövendőbe. A boldogság paradicsomát, ahol érett gyümölcsöt hullat a fa s méz csorog le törzsökéről, hol a venyigékből szinbor csorog magától, ahol parázsba hull a gesztenye, ahol nincsen ügyvéd, orvos, katona és pap, nincs zálogház, csőd és uzsora, ahol a cseléd a maga ura és üres óráiban sakkrejtvényt fejt lóugrás szerint, ahol nincsen enyém, tied, övé, ahol minden a mienk. Sok út vezet Rómába! Egy csillag gyúl a felhőkben távol, fellobbanó fénye a lelkemig világol: remélni, remélni! Majd elviharzik a tél, mérge elhavaz s a íejlődésnek indult keresztény szociálizmus, miként a kies tavasz a természetet, ismét dallal, virággal, hittel és szociális érzékkel hint be az emberek lelkét. Séta jobbra, séta balra . . . A játszi emlékezet lábomhoz hinti a múltnak elhullt szirmait. Sokszor meggyültek szemünkben a könynyek, sokszor szemközt fogott a csapkodó vihar s nem egyszer tapadt hajfürtünk a két orcánkhoz. De ha néhanapján megcsapott a boldogság szellője, gyorsan magunkba, a lelkünkbe zártuk, miként a csöppet a virágnak kelyhe, tartogatván bús napokra s valahogy csak megvoltunk. Most, hogy elfogyasztottuk a röfögő újévi rózsaszinbőrü, fehérszőrű kis malacot, most, hogy elhangzott a sok b. u. é. k., megdermedve rovom a napilapok fekete betűs, sötét útjait. Nyoma sincs a rózsaszínnek, liliomos fehérségnek. Minden sorból fekete árnyak kisértenek, aggasztó hirek nyugtalanítnak. Szilveszter éjszakáján, amikor egész Budapest mulatott, a mentők éjféltől reggelig harminc esetben vonultak ki a sebesültekhez, akik egymást szurkálták meg, vagy véresre verték az újév legnagyobb dicsőségére. A Lágymányoson egy fiatal nő velőkig ható kacagással veti oda a világnak: »Meguntam az életemet! Megutáltam az egész világot!« s azzal főbelővi magát s holtan bukik a Dunába. A szép szemek sugára elfogyott, a zengő ajk megfagyott s a hideg keblet fagyos hullámsír boritja — Szilveszter éjszakán. Nincs értéke az életnek! A pápai pislogó ivlámpáknak álmatag, megtört a világa: Görgey Arthur tábornok életereje rohamosan fogy. Az újév új nevével régi küzdést, régi gondot, régi csalódást hoz fejedre, aranyszájú püspök-dalosunk! Írói jubileumod örömakkordjába bántó, idegen hang vegyül s indexet emleget. Nézd a történetet: az emberiségnek volt-e apostola, kit meg nem kövezett ? Ezer keserves órádért vigasztaljon egyetlen boldog óra! Krónikás. HIRER. — Lapunk üdvözlése. Mult számunkban felhívást tettünk közzé, mely nagyobb erkölcsi s — az előfizetési dijnak évi 2 koronával történt emelése révén — egyúttal nagyobb anyagi támogatásra szólítja fel lapunk ismerőit s szives olvasóit. Bár sokan nem vették figyelembe ezen felhívásunkat, örömmel konstatáljuk, nem hiányoznak olyanok sem, kik készséggel küldik meg a felemelt előfizetési dijat, sőt e készségüknek szives szavakban kifejezést is adnak. Szives újévi üdvözlettel kapcsolatban küldi előfizetési diját lapunknak és városunk kat. ügyeinek nemes szivü Maecenasa Ádám Iván veszprémi kanonok. így küldi Harsányi Ferenc bakonysági tanító meleg hangú újévi üdvözletét s kifejezésre juttatja, hog}^ szívesen megküldi a különbözetet is azon esetre, ha a tanítók kedvezményes előfizetési dija is emelkednék. Lelkes hangon buzdít bennünket a megkezdett uton való kitartásra Szabó Gyula tardosi (Komárom m.) plébános. »Csak előre a megkezdett uton — irja — lankadást nem ismerő buzgósággal szent hitünkért s szent ügyünkért! Isten bőséges áldása legyen a szerkesztőn s a munkatársakon az uj évben!« Sok ily lelkes olvasót adjon az Isten, akkor mi nem csüggedünk. — Karácsonyi ünnepély a patronázsban. Kedves, családias délutánt szereztek a mult vasárnap a mi lelkes patroneszszeink védenceiknek. Szép énekek, megható, közvetlen karácsonyi színdarab, elevenen gördülő, sok derültséget keltő vígjáték szerepeltek a programmon, amelyhez teljesen hozzásimuló befejezés volt dr. Teli Anasztáz igazgató szeretettel átszőtt igazi karácsonyi beszéde. A kis Jézus sem feledkezett el a védencekről, mindegyiknek hozott egy kis karácsonyi ajándékot. Meghatottan néztük azt a nemes, áldozatos lélekre valló munkát, amely itt a patronázsban folyik, azt az önzetlen szeretetet, amelyről a patronázs vasárnap-délutánjai nagyon sokat tudnának beszélni. Őszinte szívvel gratulálunk a mi kedves patronesszeinknek! — Kinevezés. Őszinte örömmel veszszük tudomásul, hogy lapunk kitűnő tollú belső munkatársát, Szentgyörgyi Ignác pápai káplánt, a külsővati plébánia adminisztrátorává kinevezték. Midőn szivünk mélyéből gratulálunk, kérjük egyúttal maradjon meg a jövőben is lapunk hűséges barátjának. — Müvészötösünk részt vesz a jövő kedden Veszprémben tartandó hangversenyen. Sajnos Kemény Béla, Gáthy Zoltán urak betegség miatt nem működhetnek közre. Helyüket vidéki szereplőkkel fogják betölteni. — Köszönet. A patronáge összes elöljárósága nevében igen megköszönöm, mélyen tisztelt főtiszt. Blazovits tanár elnök urnák,, őnagysága Mayer Istvánné elnök úrnőnek és a Kat. Munkásnőegylet egész elöljáróságának, a patronage előadásához szükséges helyiség átengedését. Úgyszintén a szerep betanításáért őnagysága Markot Angella, Somogyi Annus, Fekete Magda és a többi elöljárónak, kik segíteni szívesek voltak, hálás köszönetet mondok Kobera Károlyné elnök. — A Pápai Takarékpénztáp r. t. értesíti, ugy régi, mint új részvényeseit, hogy f. hó 16-tól kezdődőleg az »Ideiglenes részvényjegyek« végleges részvényekre lesznek becserélve és azok után az 1912. december 31-ig járó kamat is folyósítva lesz. Úgyszintén ezen naptól kezdődőleg a régi részvények uj részvényekre cseréltetnek be. — Gyógyszerek szállítása a városnak. Évről-évre, másik és másik gyógyszertár szállítja a város részére szükséges gyógyszereket. Városunkban összesen négy gyógyszertár van és így minden négy évben kerül rájuk a sor. Az idén Piatsek Gyula gyógyszerészt bizták meg a gyógyszerek szállításával. Ez helyes is, amennyiben mindegyik egyformán adófizető polgára a városnak, tehát méltányos, sőt illő, hogy a város is lehetőleg egyformán juttasson nekik a megrendeléseiből. Ezzel kapcsolatban azonban egy kérdést bátorkodunk felvetni: nem lehet-e ugyanezt az eljárást meghonosítani például a nyomtatványok beszerzésénél ? Nyomda is négy van városunkban, illő volna mindegyiknek juttatni a városi jövödelemből. — A Jókai-kör hétfőn, január 6-án este 6 órakor saját helyiségében estélyt rendez a következő műsorral: 1. Ocskay László. Irta: Medgyasszay Vince, előadja Besse Zoltán. 2. Történeti visszapillantások. Irta s felolvassa Molnár Kálmán. 3. Az egyetlen leány. Vígjáték. — Népfürdő. Egy igazi olcsó népfürdőnek a hiányát már évek óta érzi városunk. Azt hisszük, szükségtelen a mai korban már a fürdőzés és ez által a tisztaság előnyeiről hosszasabban irni. Tudja min denki, mily hatással van az egészségre a gyakori és rendszeres fürdőzés. Örömmel üdvözöljük tehát a városi tanácsot, amiért a mult heti ülésén úgy határozott, hogy Csillag Dezső által természetes jég termelésére felajánlott rétett 2000 korona vételárért megvételre ajánlja a közgyűlésnek még pedig népfürdő céljaira. Hisszük is, hogy a városi képviselőtestület nem zárkózik el a megvétel elől, hanem örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy végre-valahára városunk is népfürdőhöz juthasson.