Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-02-11 / 7. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 február 11. ványozza, hogy emlékét jegyzőkönyvileg örökítsék meg és a családhoz intézzen a képviselőtestület részvétiratot. A közgyűlés hozzájárult a polgármester indítványához. Jelentette továbbá a polgármester, hogy az 1912. évi költségvetést a törvény­hatóság jóváhagyta. Interpellációk. Lőwi László dr. egy modern szálloda építésének ügyében a következő interpellá­ciót intézte a polgármesterhez: »Igaz-e, hogy i az uradalmi tisztek gyűlésén azt határozták, hogy a Griff-szállót nem építik meg. Ha igen, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy akár egy konzorcium, akár valaki más ide­gen építtessen városunkban a mai kornak megfelelő, modern szállót ?« Mészáros Károly polgármester szükségesnek tartja egy modern szálló építését és igéri, hogy foglalkozni fog a kérdéssel s mihelyt alkalmas terv áll ren­delkezésére, rögtön a képviselőtestület elé hozza. Lőwi László dr. egy régebbi interpel­lációjára is most válaszolt a polgármester Sótonyi Szabó István és József építkezésére vonatkozólag. A nevezettek igaz ugyan, hogy elmulasztották az építkezési engedély kéré­sét, de a törvényes követelményeknek tel­jesen megfelelően építkeztek. E mulasztás miatt áttette az ügyet a rendőrkapitány­sághoz. Lőwi László dr. nagyon enyhének tartja ezt a büntetést, ép azért nem is veszi tudomásul a polgármester válaszát. Szerinte méltó büntetés "az lenne, ha lebontatnák az engedélykérés nélkül felépített házaka . A közgyűlés azonban tudomásul vette a pol­gármester válaszát. Kőrös Endre dr. a megválasztott kép­viselőktől bevont meghatalmazásokat tette szóvá. Semmiféle törvény nem intézkedik, hogy a megválasztott v. képviselő meghatal­mazás útján is ne gyakorolhassa szavazatai. A polgármester megígéri, hogy a tévedést rektifikálni fogják. Az elhagyott gyermekek segélyalapjának számadásait jóváhagyta a közgyűlés és a fedezetlen 6800 koronáért kérvénnyel for­dul a minisztériumhoz. A bizottságok megalakítása nem okozott semmi nehézségei, mert a pol­gármestertől ajánlott képviselőket egyhangú­lag elfogadták, csak egy-kettőnéi tett kifo­gást Kerbolt Alajos, kinek ajanlatára Mali ; és Becsei elvtársakat bevették a gyárüizott- j ságba. Megalakítottak 22 bizottságot. Hely­szűke miatt névszerint nem közölhetjük. Aviatika. Horváth Sándornak 300 koronát sza­vazott meg a közgyűlés, hogy a géprepülés­hez szükséges motorkezelési tanfolyamot elvégezhesse. Aszfalt a Celli-úton. A közgyűlés Keresztes Gyula módo­sításával kimondotta, hogy Péreszteghy La­jos, Bodánszky Rudolf és Rujp János pápai lakosoknak a Célii-úton fekvő ingatlan bir­tokuk előtt aszfalt járda létesítése közérdek­ből szükséges és egyúttal kötelezi a neve­zetteket, hogy a felmerülendő költségeket kétharmad részben fedezni tartoznak. A Moravek-féle ház megvételét szorgalmazta több városi képvi- | selő utcarendezés céljából. Antal Géza dr., Barthalos István, majd Marton Antal hozzá­szólása után a közgyűlés megbízta a polgár­mestert, hogy lépjen érintkezésbe a tulajdo­nossal a vétel dolgában és amennyiben megállapodásra jutna, a vételt tűzze ki 30 napos közgyűlés napirendjére. Termókliéniiai telep felállítását kérelmezte a városi képviselőtes­tülettől Lángráf Zsigmond és Szóld Manó oly feltétellel, hogy a város a saját költsé­gén építtesse meg és házikezelésben tartsa fenn. A közgyűlés a kérelmezőket az ipar­hatósághoz utasította. A Cinca egy részét oly feltétellel engedte át a város Lang Ignácnak, hogy azt be nem temetheti, hanem tartozik egy éven belül beboltoztatni. Wunkásházak. A régi óhaj úgylátszik most már ha­marosan valóra válik. A munkásházak épí­tésére a miniszter a 2 százalék hozzájárulást megígérte. Száz munkásház építése van tervbevéve, amelynek finanszírozását Lakos Béla dr. a helybeli Hitelszövetkezettel kí­vánja megoldatni. Ez érdemben határozati javaslatot is terjeszt elő. Barthalos I. a megye támogatását is szükségesnek tartja. H offner Sándor dr. sajnálja, hogy az ipari munkások nem részesülhetnek ebben a kedvezményben. Módosítani kívánja Lakos Béla dr. indítvá­nyát oly értelemben, nehogy a 2 százalékos hozzájárulást veszélyeztessük. Kiss József és Antal Géza dr. Lakos indítványát pártolják. Végül a közgyűlés hatái ozatilag kimondotta, hogy a munkásházak építése közszükséget alkot és a minisztertől adott 2 százalékos kedvezményt örömmel s köszönettel elfo­gadja. Egyúttal bizottságot küld ki, a nely érintkezésbe lép a földhitelintézet központ­jával a felveendő kölcsön tárgyúban. A Csóka-utca esővizének levezetésére nem szavazta meg a közgyűlés a tervbe vett 1434 K költséget, hanem utasította a v. tanacsot, hogy olcsobb ucfektetéssel, illetve költséggel oldja meg a kérdést. A vágóhíd megépítése már éveken keresztül húzódik. Most végre már elért a megvalósulás stádiu­mába, amennyiben a közgyűlés a megépítést hatarozatilag kimondotta; a felszerelésre pe­dig versenytárgyalást jendelt el. \ terveket felülvizsgálás végett kiadja Kn.stóffy Gyula ái 1 am vasufi főmérnöknek. Néhány illetőségi üg\ elintézése után a közgyűlés végetért. HlRt.K. A Kath. Kör mai tea-e^télyére felhívjuk a tagok szíves ügyeimét. — Belépő-díj személyenkínt i korona. - Ismeretterjesztő előadás. A fel­sővárosi Kath. Körben látogatott is;; eret ter­jesztő előadás volt csütörtökön. Veutett képekben mutatták be a-- Iföltf t, Dunán­túlt és Horvátországot. A legkö.u f >> <i Hő­adás nem szerdán (mint jelez e vobk hanem csütörtökön, 15-én, este fél 7 kor <vm .uk. Farsangú színielőadás. Az irgal­mas nővérek intézete 1912. febr. hó 14-én farsangi színielőadást rendez, mely iránt már most is nagy érdeklődés mutatkozik. Szinre kerül Pailler Vilmos »Bűvös csengetyü« c. 3 felvonásos, látványos tündérjátéka, énekkel és tánccal. Végül élőkép fejezi be a szépnek ígérkező előadást. Belépő-dijak: I—IV. sor 2 K, V—VIII. sor 1.40 K, a többi ülőhely 80 f., állóhely 30 í. A tiszta jövedelmet a színpad költségeire fordítják'. Kezdete bóra­kor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az irgalmas nővérek in­tézete. — Farsangi vig-estely. A Vöröske­reszt-Egylet mult szombaton tartotta farsangi vígestélyét a Griff-szálló nagytermében, elő­kelő közönség jelenlétében. Táncolni vágyó hölgyek és fiatalemberek »iekete« serege lepte el a nézőteret. A műsor hosszú volta azonban nagyon is próbára tette türelmüket. A kabaré-estének kitűnő kupié-énekesei vol­tak Trajtler István és Hajnóczky László, akik több kupiéban szerepeltek dicséretes módon. Az énekszámokhoz megkívánt jel­mezek sem hiányoztak. Hatalmas tapsvihart váltott ki a közönségből Wittek B. Zoltán, aki zene-variációival valósággal elragadta a közönséget. Saját zongorakisérete mellett énekelt néhány népdalt Cholnoky Margit, akinek szereplése messze túlhaladta a mái­megszokott kuplék nívóját. Tiszta, üveg­csengésü hangján előadott énekszámai na­gyon tetszettek. A közönség nem is akarta elengedni a zongorától, folyton kért, köve­telt ráadást. Kapott is szebbnél-szebbet. Ritka élvezetet nyújtott Szentgyörgyi Sándor átiratában egy trélás egyveleg »dr. Fercseli« (csodadoktor). A doktor szerepét Horn József játszotta, aki remek baritonjával ért­hető feltűnést keltett. Antal szerepében szépen érvényesült Kurucz Gyula kellemes tenorja, úgyszintén nagyon jó volt Balázs szerepében Mokos Kálmán. Kabarétörténe­teket mondott Weisz Renée a tőle már megszokott kellemes előadásban. Fekete Irén kupiéval és igen sikerült magyar tánc­cal szórakoztatta a közönséget. A lelke az egész estélynek Erdélyi Zoltán volt, aki a konferencier szerepét vállalta olyan sikerrel, amilyent nem egyhamar tapasztaltunk. Szinte nélkülözhetetlen volt már a pódiumon. Az antiszemita kuplékkal azonban sehogy sem vagyunk kibékülve, mert ha már meghívták az estélyre a zsidóságot, sőt szerepeltették is, akkor antiszemita kuplék éneklését nem lett volna szabad megengedni. A műsor után táncra perdültek és járták-járták a táncot sokáig, másnap késő reggelig. — Ker. szociálisták kongresszusa. F. hó 2—4-én volt a ker. szociálisták kong­resszusa Budapesten, amelyen városunkból megjelentek Zsilavy Sándor, felelős szerkesz­tőnk, Nóvák Ödön és Madarász József. A kongresszus felelős szerkesztőnk felszólalá­sára elhatározta, hogy legközelebb itt nálunk kerületi titkárságot létesít, amelynek hatás­köre a szomszéd vármegyékre is ki fog ter­jedni. Madarász József indítványára pedig kimondotta a kongresszus, hogy ahol csak van szervezete a központnak, ott mindenhol egy állandó munkatársat tog felkérni, aki az »Igaz Szót« az ottani eseményekről időről-időre értesíteni fógja.

Next

/
Thumbnails
Contents