Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-10-20 / 43. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 október 20. HiREK. — A sajtóvasárnap eredménye. Kí­váncsian vártuk, mi kerül majd napfényre a sajtóvasárnapkor templomainkban kitett per­selyekből. Az eredmény a következő. A nagytemplomban s az Anna-kápolnában 20 K; a bencés templomban 25 K (beleszámítva a bencés székház tagjainak a hozzájárulását is, ami az összegnek körülbelül felej;a három templomban összesen 45 korona gyűlt össze. Ehhez hozzá járul a Felsővárosi Kat. Olva­sókör gyűjtése: 28 K, s a zárdai Mária­kongregáció gyűjtése, eddigelé 123 K (amely összeg azonban még emelkedni fog a teg­napi előadás bevételéből). Számok, amelyek sokat beszélnek a pápai katolicizmus gaval­lérságáról. Nem mertük hinni, hogy ennyire befolyásoljuk katolikusainkat. Mikor előre jeleztük a sajtóvasárnapot, koldusnak nevez­tük sajtónkat. S lám, megértettek bennün­ket! Csakugyan úgy bántak el vele, ahogy némely helyeken a koldussal szokás. Két hely akadt, ahol a koldus gúnya alatt is meglátták a magyar katolicizmus mentőjét: a felsővárosiak és a zárdai prepák. Ugye tetszettek hallani arról a masináról, amely leirja a sziv működését! Az előbbi számok a pápai katolicizmus szívverésének a grafi­konja, képe. Gyönge, elhaló, mint azoké, akik téli álmukat alusszák. Ez a kép egészen stílszerű, hiszen mi »alvó oroszlánok« va­gyunk. Úgy látszik, szerelmesek lettünk ebbe a sikerült elkeresztelésbe, azért ragasz­kodunk hozzá nemcsak szónoki pódiumokon, hanem az életben is, sajtóvasárnapokkor is. Addig alszunk, amig egyszer csak — el­alszunk ... (Y) — Pintér-est a színházban. Ritka szép élvezetben volt része városunk közön­ségének a mult héten. Pintér Imre rendezett nálunk a mult évihez hasonló fehér-estélyt, amelynek minden egyes száma oly kedves, meglepően szép volt, hogy a közönség alig­alig akart betelleni vele. Különösen Parlagi Kornéliának tapsolt sokat a zsúfolt ház a kedves, naiv Bölcsődal éneklése után. Erős drámai erővel énekelte Pintér Imre »Szegény jó anyám« c. dalt, amelyben a tragikai vég annyira meghatott bennünket, hogy Széke­lyinek alapos munkájába került, mire felvi­dította a könnyező közönséget. — Szép este volt, méltó a művészekhez és a közönséghez. — A magyar városok ország-os kongresszusa arra kérte a városi tanácsot, hogy alakítsa meg városunkban is a helyi­bizottságot és jelentse be a kongresszusi tudósítót. A tanács a mult héten tett eleget a felszólításnak és a helyibizottságot az állandó választmány tagjaiból alakították meg, kongresszusi tudósitóul pedig Csoknyai János főjegyzőt jelentette be. — Végrre-vag-lahára az Esterházy-út csatornázását is megkezdik, dacára hogy még többen nem fizették be a rájuk eső csa­tornázási dijat, melyet a város most már kénytelen per utján behajtatni. — Pótadó mentesség- az új emeletes házaknak. Az újonnan épülő emeletes há­zakra pótadó mentességet biztosit a város. Az erre vonatkozó szabályrendeletet a mult héten adták ki az építészeti bizottságnak. — Reflexió. Cibáljunk vissza hajánál fogva egy kedves epizódot városunk életé­ből. Nem baj, ha azóta két hetek ültenek is el. Nem mélyen enyésző fény az, miről szólunk, hanem ébredő, éledő, ifjú erővel növekvő láng, mely arra van hivatva, hogy élő világosságot terjesszen nemzedékek te­jébe, melegítő, éltető sugarakat szórjon nem­zedékek szivébe. E világító, melegitő suga­rak előrezgését éreztük az állami tanítóképző gyászünnepélyén, mellyel az aradi mártírok emléke iránt rótták le honfiúi adójukat. Az a páratlan melegség, mellyel tanítóképzőnk ifjúsága az aradi tizenhármat ünnepelte, élénk tanúbizonysága, hogy ezen ifjúság szivében nem lett egyetlen és korlátlan ha­talommá az egyéni megélhetés, a has kér­dése, hanem tudnak még lobogó tűzzel, a legszentebb közért, a nemzetért lelkesedni. — Ami előadásukat illeti, el kell ismernünk a gondos, finom kidolgozást. Hatalmas zene­karuk, mely a Kossuth-indulóval tüzelte fel a hallgatóságot, méltó a város zeneértőinek komoly figyelmére. Mind a teljes, mind a válogatott énekkar hatalmas arányú előadá­sával szinte a velőnket megrázó lelkes han­gulatot keltett. A válogatott kar fő erőssége a kitűnő basszus. Gyönyörű színezete pom­pásan érvényesült. Tenoristáik hangja kiván még némi lágyulást, hogy úgy mondjuk, hajlékonyságot, akkor aztán olyan .kart tud­nak produkálni, aminő még nem volt Pápán. Az ünnepély drágaköve Horn József remek szólója volt. Intonálása — mióta először hallottuk — kitűnően fejlődött. Nagy jövő várhat e tehetséges fiatalemberre. Benne és a teljes kar vezetőjében, Echardt Mátyásban, továbbá a válogatott kar mesterében, Entz­bruder Dezsőben, a jövő neves művészeit sejtjük. — A Tűzoltó-Otthon javára folyó hó 12—14-ig tartott gyűjtés eredményéről a következőkben van szerencsénk beszámolni: Gróf Esterházy Pál adománya 100 K, Pap Amelia adománya 10 K, A kibocsátott gyüj­tőiveken befolyt: Polgári Kör ivén 1 K 50 fillér, Alsóvárosi olvasókör ivén 1 K 20, Munkás-otthon ivén 3 K 70, Griff kávéház ivén 3 K, Tirol vendéglő ivén 80 fillér, Turcsányi Samu adománya 10 K, Dohány­gyár ivén 6 K 54, Alasz vendéglő ivén 1 K 20, Korona vendéglő ivén 50 fillér, Zámolyi sörödé ivén 6 K, Hindler vendéglő ivén 3 K, Emke kávéház ivén 1 K, Peidl vendéglő ivén 60 fillér, Graff kávéház ivén 1 K, Csóka vendéglő ivén 1 K 95, Perepatics vendéglő ivén 90 fillér, Karsai vendéglő ivén 1 K, Fehérlő vendéglő ivén 80 fillér, Kern sörödé ivén 7 K 10, Postahivatal ivén 1 K 50, Ede­lényi vendéglő ivén 3 K 70, Szentbenedek­rend tanári kara 20 K, Református főgimn. tanári kara 4 K 70, Kir. adóhivatal ivén 1 K 20, Református nőnevelő intézet ivén 10 K, Irgalmas nővérek ivén 5 K, Izr. polgári fiú­iskola ivén 4 K 89, Állami tanítóképző ivén 6 K, Izr. fiúiskola ivén 23 fillér. A folyó hó 13-án kitéve volt perselyekből 90 K 64 fillér. Összesen 314 korona 65 fillér. Midőn a fent kitüntetett adományokat nyilvános nyugtázás céljából ideiktatjuk, hálás köszönetet mon­dunk Pápa város nemesen érző polgárságá­nak — Magyarország összes tűzoltója nevé­ben is — hogy a már ismertetett ember­baráti intézmény fölállításához immár másod­Ízben, ily nagy összeggel hozzájárulni kegyes volt. A rendezőbizottság nevében Csoknyay Károly v. főjegyző, Viz Ferenc t. parancsnok. — Ipapig-azolvúnyt nyert Szalmai Lajosné szül. Kovács Rozália a korcsma-ipar önálló űzéséhez. TÉNY és VALÓ, ====== hogy valódi „drót" Osram és fémszálas égőket legújabb és legszebb villanylámpákat, ==z továbbá a legkitűnőbb = üveg, porcellán és petróleum-lámpákat eredeti gyári árakon vehet a nagyérdemű vevőközönség IFJ. EISLER MÓRNÁL. — Ing-yen jégtermelőhely. A pápa­kovácsi-i urodalom a zavari malom melletti területet* teljesen díjmentesen engedte át a városnak jégtermelésre azzal a kikötéssel,, hogy a jéghordás által megrongált utakat tartozik a város ismét jókarba helyezni. Mi a magunk részéről is köszönettel vesszük a grófi urodalom nagylelkű jóindulatát, melyet már nem egyszer tapasztaltunk. — Árvaház vezetőnői állás betöl­tése. Eőri Ilona lemondásával megüresedett a Szladik keresztény árvaház gondnoki állása,, melyre a városi tanács Mészáros Ilonát ne­vezte ki egy évi próbaidő kikötésével. — Átvétel. A jéggyár berendezéséhez szállított gépeket és felszereléseket a kikül­dött bizottság a mult héten vette át, kivéve a jobb oldali elektromotort, amelyet a vá­ros csak akkor hajlandó átvenni, ha a jövő év március 15-éig a villanytelep üzletvezető­sége jelenti, hogy kifogástalanul működik. — Novemberi lakásváltozás. A no­vemberi lakásváltozás idejét, a közbeeső ünnepek miatt november hó 4-ére halasz­totta a hatóság. — Kocsi jelzőtáblák. Az alispán uta­sította az illetékes hatóságokdt, szigorúan őrizzék ellen a kocsik jelzőtábláit, hogy azok a szabályrendeletnek megfelelőek le­gyenek. A tulajdonos nevét és lakóhelyét fekete alapon 5 cm. hosszú és 1 cm. széles fehér betűkkel kell feltüntetni. A jelzőtáb­lákra a szöveget csak magyarul szabad irni. — Ködemésztő gyár. Amint értesü­lünk, a tisztviselőtelepre a mult héten adták ki a lakhatási engedélyeket. Valóságos kis városrész keletkezett a vizenyős, egészségte­len talajon. A város, hogy legalább részben feledtesse az ott lakókkal a talaj mostoha­ságát, ellátta vízvezetékkel, villanyvilágítás­sal, aszfalt-járdával és földalatti elvezető­csatornával. Ez mind nagyon szép dolog,, meg is érdemli a tisztviselőtelep, hanem egyről mégis megfeledkeztek. Mi lesz azzal a harapni való köddel, amely kora ősztől,, lehet mondani késő tavaszig »uralja« ezen a részén a »helyzetet«. Legtanácsosabb volna, ha valamiféle konzorcium ott »ködemésztő gyárat« létesítene, amelynek ingyen terüle­tet és adómentességet biztosithatna a város. — Öngyilkos aggastyán. Ihász József 82 éves városi szegény nem birta már be­várni, mig az Úr magához szólítja. A mult héten önkezével vetett véget életének. Az alsóvárosi temetőben egy szomorú akácfára felakasztotta magát s mire a járó-kelők ész­revették, már halott volt. Az élet neki is kevés örömet és sok bánatot, keserűséget juttatott, melyet már tovább nem volt képes, elviselni. V

Next

/
Thumbnails
Contents