Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)
1912-10-20 / 43. szám
4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 október 20. HiREK. — A sajtóvasárnap eredménye. Kíváncsian vártuk, mi kerül majd napfényre a sajtóvasárnapkor templomainkban kitett perselyekből. Az eredmény a következő. A nagytemplomban s az Anna-kápolnában 20 K; a bencés templomban 25 K (beleszámítva a bencés székház tagjainak a hozzájárulását is, ami az összegnek körülbelül felej;a három templomban összesen 45 korona gyűlt össze. Ehhez hozzá járul a Felsővárosi Kat. Olvasókör gyűjtése: 28 K, s a zárdai Máriakongregáció gyűjtése, eddigelé 123 K (amely összeg azonban még emelkedni fog a tegnapi előadás bevételéből). Számok, amelyek sokat beszélnek a pápai katolicizmus gavallérságáról. Nem mertük hinni, hogy ennyire befolyásoljuk katolikusainkat. Mikor előre jeleztük a sajtóvasárnapot, koldusnak neveztük sajtónkat. S lám, megértettek bennünket! Csakugyan úgy bántak el vele, ahogy némely helyeken a koldussal szokás. Két hely akadt, ahol a koldus gúnya alatt is meglátták a magyar katolicizmus mentőjét: a felsővárosiak és a zárdai prepák. Ugye tetszettek hallani arról a masináról, amely leirja a sziv működését! Az előbbi számok a pápai katolicizmus szívverésének a grafikonja, képe. Gyönge, elhaló, mint azoké, akik téli álmukat alusszák. Ez a kép egészen stílszerű, hiszen mi »alvó oroszlánok« vagyunk. Úgy látszik, szerelmesek lettünk ebbe a sikerült elkeresztelésbe, azért ragaszkodunk hozzá nemcsak szónoki pódiumokon, hanem az életben is, sajtóvasárnapokkor is. Addig alszunk, amig egyszer csak — elalszunk ... (Y) — Pintér-est a színházban. Ritka szép élvezetben volt része városunk közönségének a mult héten. Pintér Imre rendezett nálunk a mult évihez hasonló fehér-estélyt, amelynek minden egyes száma oly kedves, meglepően szép volt, hogy a közönség aligalig akart betelleni vele. Különösen Parlagi Kornéliának tapsolt sokat a zsúfolt ház a kedves, naiv Bölcsődal éneklése után. Erős drámai erővel énekelte Pintér Imre »Szegény jó anyám« c. dalt, amelyben a tragikai vég annyira meghatott bennünket, hogy Székelyinek alapos munkájába került, mire felvidította a könnyező közönséget. — Szép este volt, méltó a művészekhez és a közönséghez. — A magyar városok ország-os kongresszusa arra kérte a városi tanácsot, hogy alakítsa meg városunkban is a helyibizottságot és jelentse be a kongresszusi tudósítót. A tanács a mult héten tett eleget a felszólításnak és a helyibizottságot az állandó választmány tagjaiból alakították meg, kongresszusi tudósitóul pedig Csoknyai János főjegyzőt jelentette be. — Végrre-vag-lahára az Esterházy-út csatornázását is megkezdik, dacára hogy még többen nem fizették be a rájuk eső csatornázási dijat, melyet a város most már kénytelen per utján behajtatni. — Pótadó mentesség- az új emeletes házaknak. Az újonnan épülő emeletes házakra pótadó mentességet biztosit a város. Az erre vonatkozó szabályrendeletet a mult héten adták ki az építészeti bizottságnak. — Reflexió. Cibáljunk vissza hajánál fogva egy kedves epizódot városunk életéből. Nem baj, ha azóta két hetek ültenek is el. Nem mélyen enyésző fény az, miről szólunk, hanem ébredő, éledő, ifjú erővel növekvő láng, mely arra van hivatva, hogy élő világosságot terjesszen nemzedékek tejébe, melegítő, éltető sugarakat szórjon nemzedékek szivébe. E világító, melegitő sugarak előrezgését éreztük az állami tanítóképző gyászünnepélyén, mellyel az aradi mártírok emléke iránt rótták le honfiúi adójukat. Az a páratlan melegség, mellyel tanítóképzőnk ifjúsága az aradi tizenhármat ünnepelte, élénk tanúbizonysága, hogy ezen ifjúság szivében nem lett egyetlen és korlátlan hatalommá az egyéni megélhetés, a has kérdése, hanem tudnak még lobogó tűzzel, a legszentebb közért, a nemzetért lelkesedni. — Ami előadásukat illeti, el kell ismernünk a gondos, finom kidolgozást. Hatalmas zenekaruk, mely a Kossuth-indulóval tüzelte fel a hallgatóságot, méltó a város zeneértőinek komoly figyelmére. Mind a teljes, mind a válogatott énekkar hatalmas arányú előadásával szinte a velőnket megrázó lelkes hangulatot keltett. A válogatott kar fő erőssége a kitűnő basszus. Gyönyörű színezete pompásan érvényesült. Tenoristáik hangja kiván még némi lágyulást, hogy úgy mondjuk, hajlékonyságot, akkor aztán olyan .kart tudnak produkálni, aminő még nem volt Pápán. Az ünnepély drágaköve Horn József remek szólója volt. Intonálása — mióta először hallottuk — kitűnően fejlődött. Nagy jövő várhat e tehetséges fiatalemberre. Benne és a teljes kar vezetőjében, Echardt Mátyásban, továbbá a válogatott kar mesterében, Entzbruder Dezsőben, a jövő neves művészeit sejtjük. — A Tűzoltó-Otthon javára folyó hó 12—14-ig tartott gyűjtés eredményéről a következőkben van szerencsénk beszámolni: Gróf Esterházy Pál adománya 100 K, Pap Amelia adománya 10 K, A kibocsátott gyüjtőiveken befolyt: Polgári Kör ivén 1 K 50 fillér, Alsóvárosi olvasókör ivén 1 K 20, Munkás-otthon ivén 3 K 70, Griff kávéház ivén 3 K, Tirol vendéglő ivén 80 fillér, Turcsányi Samu adománya 10 K, Dohánygyár ivén 6 K 54, Alasz vendéglő ivén 1 K 20, Korona vendéglő ivén 50 fillér, Zámolyi sörödé ivén 6 K, Hindler vendéglő ivén 3 K, Emke kávéház ivén 1 K, Peidl vendéglő ivén 60 fillér, Graff kávéház ivén 1 K, Csóka vendéglő ivén 1 K 95, Perepatics vendéglő ivén 90 fillér, Karsai vendéglő ivén 1 K, Fehérlő vendéglő ivén 80 fillér, Kern sörödé ivén 7 K 10, Postahivatal ivén 1 K 50, Edelényi vendéglő ivén 3 K 70, Szentbenedekrend tanári kara 20 K, Református főgimn. tanári kara 4 K 70, Kir. adóhivatal ivén 1 K 20, Református nőnevelő intézet ivén 10 K, Irgalmas nővérek ivén 5 K, Izr. polgári fiúiskola ivén 4 K 89, Állami tanítóképző ivén 6 K, Izr. fiúiskola ivén 23 fillér. A folyó hó 13-án kitéve volt perselyekből 90 K 64 fillér. Összesen 314 korona 65 fillér. Midőn a fent kitüntetett adományokat nyilvános nyugtázás céljából ideiktatjuk, hálás köszönetet mondunk Pápa város nemesen érző polgárságának — Magyarország összes tűzoltója nevében is — hogy a már ismertetett emberbaráti intézmény fölállításához immár másodÍzben, ily nagy összeggel hozzájárulni kegyes volt. A rendezőbizottság nevében Csoknyay Károly v. főjegyző, Viz Ferenc t. parancsnok. — Ipapig-azolvúnyt nyert Szalmai Lajosné szül. Kovács Rozália a korcsma-ipar önálló űzéséhez. TÉNY és VALÓ, ====== hogy valódi „drót" Osram és fémszálas égőket legújabb és legszebb villanylámpákat, ==z továbbá a legkitűnőbb = üveg, porcellán és petróleum-lámpákat eredeti gyári árakon vehet a nagyérdemű vevőközönség IFJ. EISLER MÓRNÁL. — Ing-yen jégtermelőhely. A pápakovácsi-i urodalom a zavari malom melletti területet* teljesen díjmentesen engedte át a városnak jégtermelésre azzal a kikötéssel,, hogy a jéghordás által megrongált utakat tartozik a város ismét jókarba helyezni. Mi a magunk részéről is köszönettel vesszük a grófi urodalom nagylelkű jóindulatát, melyet már nem egyszer tapasztaltunk. — Árvaház vezetőnői állás betöltése. Eőri Ilona lemondásával megüresedett a Szladik keresztény árvaház gondnoki állása,, melyre a városi tanács Mészáros Ilonát nevezte ki egy évi próbaidő kikötésével. — Átvétel. A jéggyár berendezéséhez szállított gépeket és felszereléseket a kiküldött bizottság a mult héten vette át, kivéve a jobb oldali elektromotort, amelyet a város csak akkor hajlandó átvenni, ha a jövő év március 15-éig a villanytelep üzletvezetősége jelenti, hogy kifogástalanul működik. — Novemberi lakásváltozás. A novemberi lakásváltozás idejét, a közbeeső ünnepek miatt november hó 4-ére halasztotta a hatóság. — Kocsi jelzőtáblák. Az alispán utasította az illetékes hatóságokdt, szigorúan őrizzék ellen a kocsik jelzőtábláit, hogy azok a szabályrendeletnek megfelelőek legyenek. A tulajdonos nevét és lakóhelyét fekete alapon 5 cm. hosszú és 1 cm. széles fehér betűkkel kell feltüntetni. A jelzőtáblákra a szöveget csak magyarul szabad irni. — Ködemésztő gyár. Amint értesülünk, a tisztviselőtelepre a mult héten adták ki a lakhatási engedélyeket. Valóságos kis városrész keletkezett a vizenyős, egészségtelen talajon. A város, hogy legalább részben feledtesse az ott lakókkal a talaj mostohaságát, ellátta vízvezetékkel, villanyvilágítással, aszfalt-járdával és földalatti elvezetőcsatornával. Ez mind nagyon szép dolog,, meg is érdemli a tisztviselőtelep, hanem egyről mégis megfeledkeztek. Mi lesz azzal a harapni való köddel, amely kora ősztől,, lehet mondani késő tavaszig »uralja« ezen a részén a »helyzetet«. Legtanácsosabb volna, ha valamiféle konzorcium ott »ködemésztő gyárat« létesítene, amelynek ingyen területet és adómentességet biztosithatna a város. — Öngyilkos aggastyán. Ihász József 82 éves városi szegény nem birta már bevárni, mig az Úr magához szólítja. A mult héten önkezével vetett véget életének. Az alsóvárosi temetőben egy szomorú akácfára felakasztotta magát s mire a járó-kelők észrevették, már halott volt. Az élet neki is kevés örömet és sok bánatot, keserűséget juttatott, melyet már tovább nem volt képes, elviselni. V