Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)
1912-06-02 / 23. szám
4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 április 14. összegből lapok segélyezésére 110.637 kor. 89 fillt fordított az egyesület. A nagyfontosságú munkában segítőtárs is jelentkezett a Hölgybizottságban. Ettől és a Kat. Népszövetségtől sokat vár az egyesület. A Hölgybizottság már eddigi működésével is megmutatta, hogy benne hatalmas támaszát lelte fel a »Kat. Sajtóegyesület.« A lezajlott közgyűlés fényes bizonysága annak, hogy az okos jótékonyság, ha fillérekből táplálkozik is, nagy gondolatok megvalósítására hivatott, de bizonyossága annak is, hogy a Sajtóegyesület a beléhelyezett bizalomnak teljes mértékben megfelelt. HÍREK. — Személyi hip. Schmiedthauer Lajos, a világhírű orgonaművész a hét három utolsó napján városunkban tartózkodott, mint a a helybeli bencés székház vendége. A rendkívüli rokonszenves, fiatal művész tegnap Pannonhalmára utazott. — Zsinati vizsgálat. Krizsek Lajos devecseri és Nagy Jenő gannai (házi) káplán sikerrel tették le a zsinati vizsgálatot. — A koronázási évforduló napján, szombaton délelőtt 9 órakor tartandó ünnepélyes szentmisét Te Deummal és a kitett Oltári szentség mellett celebrálja Kriszt Jenő esperesplébános segédlettel. A Te Deum az áll. tanítóképző évzárása cimén, az Oltári szentség kitétele az Űrnap oktávája cimén van. A kóruson 200 tagu vegyeskar énekel. Te Deum (gregorián, férfikar), Tantum ergo (gregorián, vegyeskar), Mise (vegyeskar Szentgyörgyi op. 247.), Sequential Lauda Sión (férfikar, Szentgyörgyi op. 104.) és offertorium: Sacerdotes Domini (férfikar, Szentgyörgyi op. 1117.) A mise végén a Kölcsey-himnuszt éneklik. tői tartott vissza akkor engem, bolond fiút, ez a csepp édes kis kéz, mely akkor az arcomat simogatta s a nyakamat átfonta. Emlékszik rá ? — Jól emlékszem én is — s Tica elpirult. Mert arra is emlékezett, hogy amellett akkor egyre csókolgatta is Visnyeyt. — De olyan nagyon sajnáltam — folytatta — hogy a legkedvesebb játékaimmal akartam megvigasztalni. — Igen. Valami apró kacsákat rakott az ölembe s mikor az engem, barbár szerelmest, meg nem vigasztalt, egy kis szent Antalszobrocskát is dugott a zsebembe, hogy az okvetlen segítsen rajtam. De azt a szent Antalkát csak Budapesten' találtam meg. Nagy bánatomban akkor mosolyogtam először s így rögtön jó hatással volt rám, mihelyt megláttam. — És hová tette szegénykét ? Béla kabátja zsebéből egy icinke csorba szent Antal-szoborkát vett elő s odanyújtotta Ticának. — Igen — nevetett rá szeretettel Tica — ez az én igaz jószágom. Zsuzsi dada hozta nekem Sasvárról. Ezt a szögletét egyszer a fiúk törték le. Úgy búsultam akkor, hogy most már azért rám is fog majd haragudni szent Antal. De nem tette -— s a fiatal leány vidám gyöngédséggel simogatta a csorba — Küldöttség a polgármesternél. A hét folyamán a városmajor környékén lakóknak többtagú küldöttsége tisztelgett a polgármesternél, hogy kérvényüket jóindulatába ajánlva, annak a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába való felvételét kérjék. A polgármester a küldöttség előtt ismételten kifejezést adott azon határozott meggyőződésének, hogy kérésüket teljesíteni kell, mert a városmajor környéke a legelhanyagoltabb része a városnak. — Magyarok az Eucharisztikus kongresszuson. Szeptember hónapban sereglenek össze a világ összes katolikusai Bécsben a 23. nemzetközi eucharisztikus kongreszszusra. Ez alkalommal a magyarok különösen nagy érdeklődéssel kisérik a mozgalmat. Az Országos Katolikus Szövetségnél már eddig is sokan jelentették be részvétüket. — Az irg. nővérek intézete jún. 8-án záróünnepet rendez, amelynek keretében az ovoda, elemi- és polgáriiskola igazgatójának 25 éves áldozópapi jubileumát üli. Kezdete d. u. 5 órakor. Műsor: 1. Himnusz, énekli a polgári leányiskola. 2. Szepessy László: Királyhymnusz. Szavalat. 3. A jubiláns üdvözlése. 4. Kéler Béla: Magyar nyitány 6 kézre. Zongorajáték. 5. Táncpróba az intézetben. Tréfás játék énekkel és tánccal. Szövegét és zenéjét irta Szentgyörgyi Sándor, karnagy. 6. Chován C.: Magyar táncok 4 kézre. Zongorajáték. 7. Horváth Gyula: Nouvelle fantasie mignonne hongroise. Zongora. 8. A képzelt beteg. Vígjáték egy felvonásban. 9. Weber C. M.: Aufforderung zum Tanz. Zongora. 10. A hajnal ébredése. Daljáték. Szövege Váradi Antaltól, zenéje Hazslinszky Gusztávtól. kis szobrot — hanem azután is mindig jó volt hozzám. Hányszor gondoltam is rá, vájjon jó dolga van-e neki magánál? — Bizony nagyon jó dolga volt. Selyempapírba göngyölve mindig velem járt mindenütt. Olyan talizmánfélének tartottam. S mindig erősebben és erősebben hittem, hogy minden jót, ami ér, tőle s általa nyerek. S most tudja, miért hoztam el ? — Hogy miután önt így megvigasztalta, visszaadja nekem. — Oh, dehogy. Nem azért. De mert maga akkor azt mondta nekem, hogy szent Antal majd segít rajtam s amit elvesztettem, megtalálom. Most hát arra kértem őt fel, legyen közbenjáróm és segítsen a földi boldogságot, melyet akkor elveszteni véltem, most igazán megtalálnom. És segítsen Ticát annak az ideának megnyernem, hogy ezt a csomó gyermeket hagyja az anyjukra, — hisz hála Istennek, van anyjuk! — Tica pedig csak velem, csak az én boldogságommal törődjék. — Miként? — nevetett elpirulva Tica. — Úgy, hogy a feleségem legyen! Tica, kis Tica, ne nevessen, mert én mód nélkül szerelmes vagyok. Egész lelkemmel szeretem magát. Egész szivemmel. Sokkal jobban, mint valaha azt a másikat. Mert akkor csak fiú voltam, most férfi. És ha ez az én drága kis — Szoeiálistáink Antal Gézánál. A helybeli szociáldemokraták nem voltak megelégedve Antal Géza orsz. képviselő mult heti »sikerével«, hiába verte a nagydobot mellette egyik-másik laptársunk. Pünkösd hétfőjén hatóságilag engedélyezett felvonulást rendeztek a képviselő lakásáig, ahol a menetből kivált egy szükebbkörü deputáció és felmentek a lakására, ahol Kerbolt Alajos bírálta a képviselő legutóbbi szereplését, amely egy cseppet sem volt megnyugtató rájuk nézve. Majd egy órai tanácskozás után a deputáció elégedetlenül távozott Antal Géza lakásáról, aki határozottan kijelentette, hogy a véderőreform megvalósítása előtt szóba sem jöhet a választójog kérdése; ez. irányban pedig megtartja, amit képviselőjelölt korában igért, vagyis küzdeni fog az általános, egyenlő, titkos választójogért. Csak türelem. Meglátjuk, mit hoz a jövő. — Évzáró ünnepély. Az állami tanítóképző-intézet ifjúsága jun. 9-én d. u. tartja évzáró-ünnepélyét. Műsor: 1. a) Gaudeamus igitur... b) O jerum, o jerum... Énekkar. 2. Búcsúbeszédet mond Szatlmayer János, önképzőköri elnök. 3. Dancla, Conzert duo. 4. Garay 1.; Az obsitos. 5. Bátori: »A vén gazda.« Énekkar. 6. Offenbach: Barcarolla a »Hoffman meséi «-bői. Zenekar. 7. Melodráma. Vörösmarty M. — Erney I. »Szép Ilonka.« 8. a) Adó executor, b) Holnapután, kis kedden. c) Kakadu dal.- Énekli Horn József, kiséri a zenekar. 9. Mozart: G moll. Zongoraquartett. 10. Lehár: Intermezzo a »Vigözvegy«-ből. Zenekar. — Meg-hivó. A járási jegyző-egylet szeretett elnökének Barthalos Sándor takácsi jegyzőnek 25 éves közszolgálati évfordulója alkalmával Pápán, junius 8-án d. e. 11 órakor a Hindler-féle vendéglőben díszközgyűlést és tiszti értekezletet tart. barátnőm most el akarna fordulni tőlem és máshoz... Akkor..! Akkor... Tica befogta a fiatal ember száját. — Én örökké csak magát... — susogta. — Te örökké csak engem! — s a fiatal ember átölelte Ticát. Ekkor a gyermekek sikoltozva törtettek be. -—- Hiába, hiába! Hiába zártak be. Kiszabadultunk! Béla kacagva intett kezével. — Most már jöhettek! Most már kiáltozhattok. De fiúk, előbb Tica előtt udvari bókot kell csinálni. Mert Tica királynő lett! Az én szivem királynője! És Béla meg is mutatta nekik, miként kell Tica'előtt mély udvari bókot csapni. A fiúk vad ujjongással fogadtak szót.. De még meg is csókolták Ticát. — És most menjetek és hirdessétek ki,, hogy Tica az én szivem királynője lett, mert az én menyasszonyom! — küldte őket Visnyey. Erre aztán a fiúk szertefutottak a házban, mint a patkányok. És nagy lármával hordták szét a hírt, hogy menyasszony van a háznál, mert Tica királynő lett, a Béla szivének királynője! (Vége). t -