Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-03-17 / 12. szám

1912 március 17. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Temetés. Megkapó gyászünnepség keretében temették el mult vasárnap a zárda kedves, ifjú halottját, Ruip Laciiszla irg. nő­vért. A temetést Kriszt Jenő esp. plébános végezte clr. Újváry Endre igazgató, Czigány Gyula és Szentgyörgyi Ignác káplánok se­gédletével. A beszentelés alkalmával előbb az áll. tanítóképző, majd a zárda énekkara adott elő szívhez szóló gyászdalokat. Azután megindult a hatalmas, ezrekre rugó menet ki a temetőbe. A sírnál ismét az áll. tanító­képző énekkara szerepelt egy bánatos ének­kel. Az az impozáns részvét, mely a teme­tésen megnyilvánult, fényes tanúbizonysága egyszersmind annak az őszinte tiszteletnek és nagyrabecsülésnek, mellyel a város kö­zönsége az irg. nővérek áldásos működését kiséri. — Áthelyezés. A földm. miniszter Kovács Sándor gazdasági gyakornokot ha­sonló minőségben a nyíregyházai gazdasági felügyelőséghez helyezte át. — A Kat. Kör felolvasó-estélye. Nagyszámú közönség hallgatta végig a Kat. Kör mult vasárnapi estélyét. A vonósnégyes­társaság Beethoven I. quartettjének IL téte­lét adta elő igen nagy hatással. Egyik jelen­levő igy nyilatkozott: »Sok szépet és jót hallottunk már a vonós-társaságtól, de va­sárnap felülmulta önmagát. Beethovenben gyönyörködtünk. Sejtelmes, lélekbekapó, művésziélekben megszületett quartett meg­értő, preciz, interpretálása volt a vonósnégyes játéka.« Szentgyörgyi S. a népszámlálásról tartott humoros felolvasást, Szőllősy Mici pe­dig dalokat énekeit Tóth Annuska művészi zongorakisérete mellett. Sima, Jágy, hajlé­kony, kellemes hangja igen szépen érvényc­sült. Végül Zsilavy Sándor, lapunk felelős szerkesztője olvasta fel mai számunk tárca­rovatában közölt elbeszélését. — A Felsővárosi Kat. Kör ma d. u. negyed 5-kor tartja meg szokásos szabadság­ünnepélyét a belvárosi kat. elemi fiúiskola tornatermében. Lesz több ének és szavalat. Beszélnek Flóri Oszkár, Blazovich Jákó és Béri Zsigmond bencés főgimn. tanárok. Nincs pénz, nincs hétosztályu pol­gári iskola. A vall. és közokt. miniszter az­zal a szerény- megokolással küldte vissza a város kérvényét, hogy a helybeli izr. polgári fiúiskola 7 osztályúvá való fejlesztéséhez nincs pénz, nincs fedezet. Ezzel lefújták egy jó időre a 7 osztályú polgári iskolát, hacsak az illető körök valami utat-módot ki nem gondolnak, hogy ez az ügy le ne kerüljön a napirendről, ami egy cseppet sem volna kívánatos. Csonka intézeteknek ma már nem nagy a létjogosultságuk, azt mindenki be­láthatja, aki kulturális téren csak egy kicsit is járatos. — A ker. szoc. egyesület estélye. A helybeli ker. munkásegyesület mult va­sárnap ismét látogatott estélyt rendezett sa­ját helyiségében. Flóri Oszkár bencés tanár ismertette a legújabb szabadkőműves moz­galmat, amelynek célja halottégető kemen­cék felállítása. Erős logikával cáfolta mind­azokat az érveket, melyeket a vakoló testvérek a halottégetés mellett felhoznak. Gyönyörű, szívhez szóló példákkal illusztrálta a mostani temetkezés szépségét és jogosult­ságát. A tartalmas beszéd mély nyomókat hagyott a hallgatóság lelkében. Néhány szavalat, egy ügyesen betanított vígjáték és a dalárda preciz éneke tette változatossá az est műsorát. — Jótékonyeélu színielőadás. A hely­beli izr. népkonyha és az izr. jót. nőegylet javára műkedvelői színielőadást rendeztek a mult szombaton a színházban. Volt alkal­munk nagyon sok műkedvelői előadást vé­gignézni, nem egyszer végig drukkolni. Egyik-másik után — elvétve — nem is óhajtotta senki a belépti-dijat visszakérni, de viszont nem egyszer láttunk olyanokat, amelyeknél egyedül csak a »jótékony cél« tartott vissza bennünket attól, hogy erélye­sen fel ne szólaljunk a semmitmondó, üres, még a műkedvelői nívón is messze alul álló előadások ellen. Annál szivesebben ismerjük el a mult szombaton megtartott előadás szép, nem köznapias eredményét. Ritkaság-számba megy, hogy ilyen jól összeválogatott műked­velő-gárdát lássunk a színpadon. Az előadást Weisz Renée szavalata előzte meg. Mély­érzéssel adta elő Kőrös Endre dr. >Az Ur könnye« c. költeményét. Méltó előzenéje volt a sikerült előadásnak a Hercz Dávid által rendezett élőkép, amelytől a közönség semmikép sem akart megválni. Utána szinrekerült Herczeg Ferenc »Gyurkovics leányok« c. 4 felvonásos vígjátéka. A sze­replők legnagyobb része ritka megértéssel, igazi, hivatásos színésznek is becsületére váló művészettel játszott. Lázár Boriskánál különb Micit el sem lehet képzelni. Élénk temperamentumát, póz nélküli kedves elő­adását megtartotta a darab végéig. Méltó partnere akadt Hirsch fenőben, aki Horkay Feri szerepét nagy eleganciával, sok humor­ral és kedves közvetlenséggel játszotta meg. Kovács Mariska Katinka komolyabb szerepét alakította elismerésre méltó eredménnyel. Egészen otthon volt a színpadon. A gon­doskodó mama (Gyurkovicsné) szerepét Braun Dezsőné adta annyi hűséggel és oly termé­szetességgel, hogy bármelyik anya-szinésznő­nak is becsületére vált volna. Az est sike­réhez nagyban hozzájárultak Koréin Ady és Weisz Franci (Ella). Kedves jelenség volt a kis Klein Jolán, Goldschmid Juci és különö­sen Lázár Klárika, akin erősen érzett néni­kéjének hatása. A férfi-szereplők is mind­annyian kitűnően megállták helyüket. Dienes Sándor Radványi ezredes szerepében nagyon szép tehetségről tett bizonyságot. Sima mozdulatai, játékának élethűsége feledtette velünk műkedvelői mivoltát. Nagyon jó volt Vathy Gábor, Guth Emil, Gombkötő Gyula és Székely Béla. A szereplőket a zsúfolásig telt színház többször hivta lámpák elé, vala­mint Kemény Bélát, a rendezőt is, aki való­ban büszke lehet munkájára. Felásták a játszóteret. Élvezettel nézegettük a gyermekek gondtalan játékát kora tavasztól késő őszig játszóterünkön, amelynek egy részén a lombos fák még hűs árnyékkal is szolgáltak a gyermekseregnek. Szomorúan láttuk azonban, hogy az urada­lom megfosztotta őkete kedves játszóhelytől. A játszótér nagyobb felét, amely a Bakony­ér jobb partján terül el, felásatta. Tehette, mert a tulajdona. Ehhez nem is szólhatunk, ámbár bizonyos szempontból sok szó férne hozzá. Hanem a városnak kötelessége, hogy gyermekeinknek, hacsak teheti, még áldozatok árán is, játszóteret szerezzen. Az Erzsébet-liget nagyobbítására vett a város elég nagy terü­letet, amelynek egy részét átalakíthatja igen könnyen, kevés költséggel játszótérré. Re­méljük, hogy a v. tanácsnak figyelme ki fog terjedni ez irányban és visszaadja a gyerme­keknek, amit rideg kezek elvettek tőlük. Há­lásak lesznek e tettéért a nagyok. Március 15 a ker. szoc. egyesü­letben. A ker. szoc. egyesület ma este fél 8 órakor nagyobbszabásu ünnepélyt rendez a márciusi nagy napok emlékére a belvárosi elemi fiúiskola tornatermében. Az ünnepi beszédet Zsilavy Sándor, lapunk felelős szerkesztője mondja. A közönséget ezúton figyelmezteti a rendezőség, hogy a bejárat a Mihályi-villa felőli oldalon van. — Mozi. A Pannónia« moziban ma délután 4 órakor és este 8 órakor vászonra kerül a »Mormon áldozata« c. 3 felvonásos detektív történet. Plitvizai vízesések, látvá­nyosság. Kecsege ur hivatalnok, humoros. Szamár vásár, humoros. — ,,Ha a kecske útra kél..Tóth Béla szabósegédet jobb tájak felé vonzotta szive. Tavasz kezdete van, frissebb, üdébb légkörbe vágyott és a mult hét egyik napjá­nak reggelén a faképnél hagyta gazdáját, Stein­hoff Bernátot. Me-e-e-e-e. A rendőrség kurrentálja és ha megtalálja, visszahurcolják szomorú gazdájához. — Hogyan építkezünk? Szabadon. Kinek hogyan tetszik. Hónapokon keresztül elfoghatjuk, elzárhatjuk a gyalogjárót a járó­kelők elől, akik sárban, vízben kénytelenek az utközépre kimenni. Ne adj Isten, hogy az állványt úgy csinálnák meg, hogy alatta legalább át lehessen járni. Sőt még a kocsi­utból is elfoglalnak egy részt, úgyhogy a kocsik kénytelenek a szemben levő gyalog­járóra is felhajtani, ha az állványt nem akar­ják elhordatni a helyéből. A mellékelt ábra látható a Szent László-utcában. Erre a bot­rányos építkezésre felhívtuk már egyizben, a mult év folyamán, az illetékes köröíc figyel­mét. De nem azért város a város, hogy csináljon valamit. Nem is csinált semmit. El vagyunk készülve, hogy ez alkalommal sem erőlteti meg magát. De mi mégis szóvá tesz­sziik ismételten, legalább látja a közönség azoknak a bizonyos köröknek a gondosko­dását, akik szivesen vinnék a munka teme­tésén a zászlót. Csak Mautner-féle magvakat vá­sárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1912. március 1-től március 10-ig. Született: Márkus Károly napszámos és neje Fodor Mária leánya: Juliánná, rk. — Zarka János gulyás és neje Kránitz Ágnes leánya: Rozália, rk. — Csuti István napszámos és neje Pap Juliánná fia: Lajos, rk. — Tatai Antal kő­mives és neje Tóth Veronika leánya: Gizella, rk. — Kovácsics Gábor bognár és neje Nagy­Mária fia: István, rk. — Tóth Gábor városi rendőr és neje Csécs Rozália fia: Jenő, rk. — Sárközi Ferenc molnársegéd és neje Mihálka Karolina fia: István, rk. — Berger Kálmán máv. hivat, és neje Balogh Etelka fia: Kálmán, rk. Házasságot kötöttek: Baranyai Dániel napszámos ref. és Hor­váth Zsuzsánna ref. — Dr. Friedler Ernő izr. és Kövi Angela izr. — Béldi Zoltán betű­szedő ev. és Kerekes Erzsébet rk. — Kor­pácy Ferenc kőmives rk. és Tóth Terézia rk. Halálozás : Id. Eisler Mór házaló izr. 74 éves, ér­elmeszesedés. — Wendler Margit rk. 7 napos, görcsök. — Kis János ref. 26 napos, tüdőlob. Ruip Terézia irgalmasrendi szerzetesnő rk. 24 éves, tüdővész. — Grácsmann Pálnészül. Fekete Anna rk 56 éves, tüdővész. — Biró Juliánná rk. 4 hónapos, farkastorok.

Next

/
Thumbnails
Contents