Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-03-03 / 10. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 március 3. hírek. — Rendjel-adományozás. Kriszt Jenő pápai esperes-plebánosnak a közélet terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferenc józsef-rend lovagkeresztjét adományozta a király. Gratulálunk! — A Kat. Kör felolvasó-estélye. A belvárosi Kat. Kör mult vasárnap tartotta meg V. felolvasó-estélyét rendkívüli nagy számú, elegáns közönség jelenlétében. Az estélyt Kristóffy ida hangulatos, művészi zongorajátéka nyitotta meg. Nehéz darabot választott, de a technikai nehézségeket játszi könnyedséggel győzte le. A nagyra hivatott, kedves, fiatal művésznőt viharosan megtapsolta a hallgatóság. Dr. Tauber Sándor szombathelyi teológiai tanár a nőkérdésről értekezett egy órás előadásban. Imponáló tudással fejtegette a nőkérdés lényegét; megérzett az egész előadásán, hogy teljesen tisztában van a bonyolult tárggyal. A nőkérdésre vonatkozó történeti tények beható ismertetése után a megsemmisítő argumentumok egész özönével cáfolta veszedelmes túlzásait s végre megragadóan szép képben rajzolta meg a keresztény nő igazi hivatását. Kolbe Nándorné Rákóczi lobogóját szavalta el igen nagy hatással. Bánatos ellágyulás, borongó fájdalom, izzó nekihevülés, lobogó tüz áradt ki kedves, behízelgő, tüzesen csengő hangjából. Pompásan kiaknázta a költemény minden szépségét. A kitűnő előadás hatását nagyban fokozták a szavaló elegáns gesztusai. Az estélyt Tóth Annuska gyönyörű éneke fejezte be. Nemcsak a hangja volt végtelenül kedves, hanem elsőrangú művészre vallott a zongorajátéka is. Köszönetnyilvánítás. Kodolányi Árpádné úrnő a »Pápa és Vidéke Állatvédő Egyesület« részére 10 koronát volt szives adományozni. Fogadja a nemesszívü adakozó e helyen is az állatvédő egyesület hálás köszönetét. — Nég'er Ágoston apátkanonok köszönő-levele. Néger Ágoston apátkanonokot aranymiséje alkalmával meleghangú gratulációban részesítette Pápa város képviselőtestülete, amelyre méltó válasz az a melegségtől áthatott levél, amelyben a közszeretetnek örvendő főpap megköszönte a város jókívánságait. »Legkedvesebb és legkellemesebb emlékei« közé sorozza azt a 32 évet, amelyet Pápán töltött. Amihez a magunk részéről még csak azt fűzzük, hogy ő is mélyen bevéste emlékét e város összes polgárságának a szivébe. — Művészi körúton. Tóth Annuska, akit jogos büszkeséggel nevezhetünk Pápa város csalogányának, húshagyó-hétfőn Győrött szerepelt a Szent Erzsébet-egylet estélyén. Művészi énekéről a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a győri lapok. »Hangjának finomságával és iskolázottságával valóságos lázba hozta a közönséget«, irja róla a Győri Újság. Még melegebb bírálatot olvastunk róla a Győri Hírlapban és az Összetartásban. Nagyképzettségű, fiatal művésznőnk ma a pécsi Katolikus Kör Zichy-ünnepségén fog énekelni. Lelkünk mélyéből örülünk sikereinek s annak a jól megérdemelt elismerésnek, mellyel fényes művészetét az idegenben is felkarolják. — Új esperes. Csóti Géza volt orsz. képviselőnek murakeresztúri apáttá történt kineveztetése folytán megüresedett a csóti kerület esperessége és tanfelügyelősége. Ezekre a megtisztelő állásokra most Gerstner Ignác pápateszéri plébánost nevezte ki a megyéspüspök. Az új esperesben buzgó, nagy népszerűségnek örvendő egyházi és képzett, lelkes iskolai elöljárót nyert a kerület. — Ismeretterjesztő előadás. A Felsővárosi Kat. Körben csütörtök este rendkivüli látogatott ismeretterjesztő előadás volt. A Balaton-parti várakat, fürdőket, Zala és Vasmegye nagyobb városait, az Alföldet és Erdélyt mutatták be 50, szebbnél-szebb vetített képben. Kiss J. örök szép költeménye is az anya hatását mutatja. j Egy sír. »Valahol messze, Valaha régen Megástak egy sírt Temető szélen. Fája elsüppedt Hantja behorpadt; Ki nyugszik ottan, Azt én tudom csak. Azt én tudom csak. Nem jártam arra, De oda szállnék; Nem láttam soha, De rátalálnék: Valami titkos Erő él bennem — Az megmondaná Merre kell mennem — Merre kell mennem. Te alszol ottan Édes jó anyám! . . . Kietlen gond közt Sivár éjszakán, Ha életem sorát Meghányom-vetem; Hej azt a sírt be Meg is könnyezem. Be megkönnyezem.« És ha megtagadtatott a nőtől, hogy egynek mindene lehessen, de ahelyett osztályrészül jutott, hogy sokaknak áldást hozzon. Amíg a világon szegények, betegek, szenvedők, védtelen, gyámoltalan lények vannak: addig mindig lesz teendője a szerető női szívnek. »Az igazi jóság olyan, mint a napfény, amely nem csupán az erdő tisztásait ragyogja be; fényes sugára szerteárad és derűt lop a lombkupolán át, még az erdő sűrűjébe is. Aranyos íoltokat rajzol ahova behatol; a búvóhelyek rejtekeiben a vad virágoknak tarka szirmait csalva ki.« E jóságnak, ez áldásnak letéteményese — istenadta rendeltetésében; a nő. (Vége). — Az új esóti plébános. A jogilag és tényleg megüresedett csóti plébánia-javadalmat gr. Esterházy Pál kegyúr szabályszerű bemutatólevele alapján Stetiger Gyula marcaltői plébános nyerte el. Stetiger Gyulában Isten szive szerinti, példás életű papot, kötelességtudó, buzgó lelkipásztort, nemesszívü emberbarátot és kitűnő szónokot nyertek a csótiak. — A marcaltői plébánia-javadalomra kihirdetett pályázat márc. 5-én jár le. Közgyűlés. xA Felsővárosi Kat. Kör ma d. u. 2 órakor tartja rendes évi közgyűlését saját helyiségében. A t. tagoknak lehetőleg nagy számban való megjelenését kéri Béri Zsigmond elnök. — Tanítók üzetés-rendezése. A tanítók hosszas, nem egyszer elkeseredett küzdelmét, melyet mostoha anyagi helyzetüknek javítása érdekében folytattak, végre úgylátszik, siker koronázta. Mint értesülünk, a vall. és közoktatásügyi miniszter és a pénzügyminisztérium tárgyalásai ez ügyben befejeződtek, aminek eredménye főbb vonásaiban a következő: A tanítóság abbeli óhajtása, hogy az állami tisztviselők három alsó fizetési osztályának megfelelő fokozatba osztassák, hir szerint teljesülni fog, valamint beszámittatnak a tanítói szolgálatok az 1893. évig visszamenőleg. A tanítóság alapfizetése 1200 koronában fog megállapítást nyerni, mely fizetés a tisztviselők gyakornoki éveinek felel meg. Ezután fellépnek az 1400 korona fizetésbe, honnan kezdve azután automatikusan haladnak. Az állami és nem állami tanítók közötti disparitást majdnem teljesen sikerült eliminálni. — A Kaszinó közgyűlése. A Pápai Kaszinó évi közgyűlését március hó 10-én délután 3 órakor tartja saját helyiségében. — Hírlapírók gyűlése. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének dunántuli választmánya ma d. e. fél 12 órakor | Győrben tartja ülését. Délután 1 órakor közös ebéd a Royal emeleti termében, amelyen a város notabilitásai is résztvesznek. Estére Patek Béla színigazgató hivta meg a hírlapírókat »A rablólovag« előadására. — Közgyűlés. A Pápa és Vidéke Állatvédő Egyesület mult szombaton tartotta meg Gyurátz Ferenc ev. püspök elnöklésével évi rendes közgyűlését. Tar Gyula titkár beszámolt az 1911. évi tevékenységről, Sarudy György pénztáros az anyagi ügyekről. Az egyesület a hatóságok útján, előadások, felolvasások és népies kiadványok utján munkálkodott az állatvédelem érdekében. Az állatkínzások megakadályozásában legnagyobb buzgalmát tanúsító Horváth József és Kún Pál városi rendőröket megjutalmazták. Eddig 31 drb. madáretető és 121 db. madárodu helyeztetett el a város területén. 20 db. madárodu van magában az Erzsébetligetben, s azokból 18-ban fészkel éneklőmadár. (A kertekben fákra elhelyezhető madároduk az Eötvös-utcában, Vince esztergályos műhelyében darabönkint 1 koronáért készíttethetők). — A kereskedelmi egyesület e hó 5-én ankétet tart, amelyen városunkat Mészáros Károly polgármester és Lampert Lajos h. polgármester fogják képviselni.