Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)
1912-12-15 / 51. szám
408. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 szeptember 22. jelenésével és gyönyörű énekével elragadta hallgatóit. Azóta művészete Budapesten is közismertté lett, mert több hangversenyen közreműködött és a napilapok is a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg róla. Különös örömünkre szolgál, hogy Keömley Biankát gróf Wasquez Ilalia, a m. kir. operaház művésznője is elkíséri hozzánk, hogy a mi művész-estélyünkön gyönyörködhessék tanítványának sikerében. Bergmann tanár és Trombitás urak művészete közismert a budapesti műértő közönség előtt. A napilapok mindég a legnagyobb dicsérettel halmozzák el őket valahányszor a jótékony cél szolgálatára felajánlják tüneményes művészetüket. Végtelen örömére van a rendezőségnek, hogy ily magas nívón álló művészeket sikerült megnyernie a pápai elite közönség gyönyörködtetésére. Hálás szivvel mondunk előre is köszönetet Bergmann és Trombitás uraknak, amiért nemcsak Keömley Bianka énekét kisérik, hanem önálló számokkal is megörvendeztetik közönségünket, a viszontlátásig pedig szívélyes üdvözletünket küldjük. A műsoron vendégeinken kivül a legkiválóbb helybeli műkedvelők fognak szerepelni. Tóth Annuska fogja szavalni kitűnő poétánknak Szelényi Józsefnek Prológját. Tóth Annuskát, mint énekművésznőt már ismeri Pápa város közönsége és már többször méltattuk gyönyörű énekét, de mint szavaló-művésznőt talán még nem ismerik általánosan. Mi, akik hallottuk mikor a Katolikus Körben elszavalta Szelényi Józsefnek gróf Zichy Nándor emlékezetére irt gyönyörű költeménvét, ma is csodálkozással emlék- 1 I szünk vissza mélyen átérzett és az érzelmek minden változását hiven kidomborító szavalatára. Még a költőnek is boldogság, ha ihlettségét ily kiváló szavaló juttatja a hallgatóság szivébe. Tóth Annuska opera-áriákat énekel, már előre tapsolunk a ráadásért is. Gaál Ilonka és Wolmuth Lajos egy kitűnő angol dialogot fognak előadni dr. Teli Anasztáz fordításában. Lesz vegyes-kar pápai urakból és a helybeli hölgyekből toborozva. A vegyes-kar már elfelejthetetlen kedves emléket állított szivünkbe a mult évi szereplésével. Örömmel látjuk viszont a festői szépségű kart művészestélyünkön. Felkérjük és részben már fel is kértük a vonós-ötös társaságot, mely minden hangversenyünknek egyik legkiválóbb és legbecsesebb száma volt. Reméljük, hogy nem utasítják vissza ez évben sem kérelmünket. A teljes műsort a jövő számban teszszük közzé. Müvészestélyünket csak azon esetben halasztanánk el, ha a háború fenyegető réme borulna édes hazánkra és abban élő honfitársainkra. Rendező-bizottság. — A Felsővárosi Kat. Olvasókör ma este 6 órakor saját helyiségében ünnepélyt rendez bíboros Főpásztorának és magas Jótevőjénék tiszteletére. KRÓNIKA. Törvény a férjfogdosás ellen. Ócska könyvben lapozgatok. Többek közt egy érdekes 17. századbeli angol törvényre bukkanok, amely igy szól: »Minden nő, bármilyen legyen is kora, rangja és foglalkozása, akár hajadon, asszony vagy özvegy, aki egy, Őfelsége a király szolgálatában lévő férfit illatos kenőcsők, szépítőszerek, hamis fogak, hamis haj, fűzők, magassarkú cipők segítségével házasságra csábit, a boszorkányok ellen fennálló büntetésekkel (pl. elégetéssel) sújtandó.« Bezzeg! manapság inkább az agglegények ellen fordulnak a törvények. Pedig nincs teljességgel igazságuk! Bizonyítok. A napokban elitéltek Kecskeméten egy legényt, aki azért gyilkolt, mert nem kapott feleséget. Harminc leányt is megkért, de valamennyi visszautasította. Leányok! magatokra vessetek, ha pártába' maradtok! Kiskutyával körített menü. Istenem! milyen furcsák az emberek s milyen furcsák az ő cselekedeteik! Vénasszonyok nyarának angolhoni bolondgombái közül hadd mutassak be egyet! Eddig a jól nevelt kutyáknak csak szép, cifra vánkosokat csináltattak, amiken büszkén fészkelődhettek vagy piskótát majszolhattak. Most azonban hatalmas lépéssel haladt előre a — kutyakultusz. A londoni milliomosok kutyakaszinót építtettek 360,000 koronáért, amelynek fényes termei a kutyák társas ösztöneinek szolgálatára vannak berendezve. Sőt! Mióta az egyik angol lap merészen odamondogatta a palotaépítő kutyapátrónusoknak, hogy az éhező-fázó munkásgyerekek talán mégis csak hasznosabb tagjai a társadalomnak, mint a pincsik, dán buldogok, német patkányfogók stb., azóta a fölháborodott kutyabarátok még jobban gyűlölik »a piszkos munkáskölykeket« s még demokratikusabban törekszenek az elkényeztetett ölebek egyenjogositására. Selyemruhás, kényes úri dámák habfehér, finom szőrű, gondosan megfésült pincsivel a karjukon lépnek az előkelő vendéglők csillogó éttermébe. S mig maguk pazar toalettben, ívlámpák fényénél, mesés kecsességgel költik el vacsorájukat, lábuknál ott hever a kiszalagozott mopszli vagy a pincsi és melegített porcellán-tányérról lafatyolja a csokoládés tejbekását, vagy a párolgó borjupecsenyét, melyet jó borravaló reményében a pincér aprít fel neki. Kedves olvasóim! ugyebár furcsa gusztus! Lesz ennek még folytatása is! Nemsokára talán már azt is jelezhetem, hogy a jó családból származó kutyák az illem szabályait is figyelembe veszik s mikor úrnőjük meglátogatja egyik barátnőjét, aki történetesen nincsen otthon, akkor a nagyságos asszonnyal együtt az ölebe is leadja a névjegyét. S megesik majd, hogy ugyanazon ezüsttálon ilyen névjegyek találhatók: Barna asszony és Fifije, Szomoréifalvi Vénleány grófnő és Lulu-ja, Szőke kisleány és Hektor. Hej! hogy fogok én akkor kacagva — könnyezni! Krónikás. HIRER. — Kongregációi felvétel. Aki végignézte a mult vasárnapon a bencés templomba n s a zárdában lefolyt ünnepségeket, nem hiszem, hogy nem lurakodott valami a lelkébe, hogy üresen ment haza. Nem történt egyéb, mint hogy húszegynéhány gimnazista s kétszer annyi leány hozzásimult, átkarolta a kongregáció liliomos! zászlaját. Jándi Bernardin pannonhalmi főmonostori perjel adta nekik a kezökbe érccsengésü, lélekből kiszakadt gyönyörű szavak kíséretében. A gimnazisták gyönyörű éneke (Haydn miséjét adták elő), a zárdai kongregáció a felvételt követő kedves, intim, meleg ünnepélye, s mindkét részen a tiszta, igazán a lélekből kiömlő lelkesedés sokunknak, akik velők végigcsináltuk, felejthetetlen perceket szereztek. Lám-lám, hogy megfogamzanak sőt virágba is öltöznek az orgonavirágok minálunk is! Y — Prohászka püspök irói jubiieuma. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök tiszteletére ünnepséget rendeznek a székesfehérvári irók és hírlapírók abból az alkalomból, hogy a püspök most tölti be irói működésének harmincadik évét. Az ünnepség december 22-én lesz és a készülődések már most serényen folynak. Már eddig is számos egyesület jelentette be az ünnepségen való részvételét. A Magyar Tudományos Akadémia Heinrich Gusztáv és Hoór Tempis Mór, a Kisfaludy-Társaság Négyessy László, a Petőfi-Társaság Herczegh Ferenc és Ferenczy Zoltán, az Újságírók Egyesülete Kapór Ferenc, az »Otthon« irók és hírlapírók egyesülete Bródy Sándor és Bonitz Ferenc vezetésével ment el. Ott lesznek azonkívül az Aquinói Szent Tamás-Társaság, a Katolikus- Sajtóegyesület, a Népszövetség és a Pázmány-Egyesület képviselői. — Kat. Munkásnőegyesület. A biztatóan fejlődő egyesület ma újra gyűlést tart. A változatos programm kiemelkedő pontja Niszler Teodóz bencés tanár A görög nő című előadása. Szavalatok, ének, színdarab teszik még majd élvezetessé és tanulságossá az összejövetelt. Ugy halljuk, hogy az egyesületben erősen folynak az előkészületek a karácsonyi ünnepélyre. Ekkor fog bemutatkozni az egyesület kebelében szervezett női dalárda is. Részletes programmot jövő számunkban hozunk. — Az irgalmas nővérek tanítónőképző-intézete tegnap este rendezett a szokott fénnyel, sikerrel, óriási részvevő publikum előtt ünnepélyt megyéspüspökünk tiszteletére. Az üdvözlő beszedet Kriszt Jenő esperes-plébános mondotta. — Dec. 10-e Pápán. Mikor az evangélikusok gyűléseztek Pápán, örömmel láttuk a zászlódíszt a város hivatalos és nem hivatalos házain. Ott lobogott egy árva zászló a városházán, mikor Tisza itt járt erős csendőrfedezet mellett. Csak dec. 10-én, az óriási részében katolikus Veszprém-megye és a nagyobb részében katolikus Pápa megyéspüspökének nagy napján nem tartotta érdemesnek sem a város-, sem a megyeháza, hogy lobogót tűzzön ki. Pedig a veszprémi püspök szerzett erre külön érdemeket is! Most hogy fel merünk jajdulni, tudjuk, békebontók vagyunk!