Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-09-29 / 40. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1912 szeptember 22. Ruszék-utca. Kriszt Jenő esperesplébános kéri a Ruszek-utca elzárását. Keresztes Gyula nem ajánlja az utca elzárását, hanem e helyett az ottani illemhelyet távolitsa el és helyette egy megfelelő, alkalmas illemhelyről gondoskodjék, melyet a Főtéren vél felállítani. Barthalos István és Kőrös Endre hozzászólása után levették a napirendről, de elfogadták Keresztes Gyula indítványát. Az Erzsébet-ligeti illemhely felállítását elvben elhatározták, de érdemlegesen tárgyalható nem volt, mert a tervek és költségvetések a polgármesternél vannak. Vágóhidi szabályrendelet. Tárgyalták a vágóhídi szabályrendeletet, melyet némi módosításokkal elfogadtak és rögtöni életbeléptetését határozta el a v. közgyűlés. Ej homokbánya. Az új homokbánya létesítésére a sávolyi pusztából 15 hold terület megvételét javasolja a közgyűlésnek a városi tanács. A pénzügyi-bizottság rálicitált a tanácsra és 40 hold megvételét hozta javaslatba négyzetölenként 65 fillérért. Jilek Ferenc, Györké Sándor dr., Hofiner Sándor dr. és Keresztes Gyula hozzászólása . után a közgyűlés névszerinti szavazással 40 ezer négyszögöl terület megvételét határozta homokbánya céljaira. Kisebb ügyek. Dvorzák Lászlónéval a bérleti szerződést újabb 3 évre megkötötték. A pápai izr. iskola-egyesületnek elengedték az általa elfoglalt utcaterület vételárát és vizdiját 90 korona összegben. — Schlick és Nicholson gépgyár részvénytársaságnak a vágóhidi munkálatok befejezésére kitűzött időt 3 hónappal meghosszabbította a közgyűlés. — Az építendő emeletes házak pótadómentességét levették a napirendről. Szinház. Pénteken Biró Lajos »Rablólovag«-ját játszották kitűnő előadásban. Az erős drámai jelenetekben bővelkedő darabban kevés a logika, a benne megrajzolt világ valóságban nem létezik. A szerző a mai arisztokráciát rajzolja meg ebben a darabban, amelyben azonban csak hibát, bünt lát, s amelyet pusztulásra kárhoztat. S épen ez az erős tendencia teszi a szerzőt elfogulttá, a darabot hideggé. Az öreg cserháti gróf (Baróthy A.) eljegyzi magát tiszttartójának leányával Galambos Annával (Zöldi Elza), akire azonnal átiratja cserháti kastélyát. A család, hogy e házasságot megakadályozza, fél millió korona honorárium mellett egy Kürth nevü (Fodor Oszkár) világfival megegyezik abban, hogy Annát az öreg grófi vőlegény előtt kompromitálni fogja. Kürth belemegy az üzletbe annál is inkább, mert korábban Anna és ő szerették egymást, a kicsinált légyotton bevallja bűnét Annának, bocsánatot kér, egyben azonban szerelmét is visszanyeri. A kastélyt, a konoráriumot pedig megtartják a maguk számára és a Cserháti família kénytelen kiköltözködni ősi kastélyábót. Hát el-' képzelhető ekkora szellemi degeneráltság, ekkora paliság a magyar arisztokráciáról ? A szereplők közül Zöldi Elza, Baróthy és Fodor Oszkár remekeltek. Zöldi ERa elegáns, amellett érzésteljes, drámai alakítása megnyerte a közönség tetszését. Különösen a második felvonás nagy végjelenetében tündökölt. Gratulálunk ezért az előadásért az összes szereplőknek. Szombaton és vasárnap este »Bocacció« ment minden egyes alkalommal telt ház előtt. Vasárnap délután »Zsuzsi az ártatlan« került szinre a karzati közönség tetszés nyilvánítása mellett. Hétfőn egy lehetetlen szinmű került bemutatásra »A szerelem gyermeke«. Sem a nyelvezete, sem a darab meséje nem érte meg azt a fáradságot, amit a betanulással rápazaroltak. A kevés számú közönség eléggé unta magát azokon az üres fecsegéseken, amelyek minden egyes jelenetében meg-meg ujulnak. A szereplök közül különösen Zöldi Elza, Báthory Mária, Fodor Oszkár és Baróthy Antal remekeltek, de azért a darab értékét emelni nem tudták. Kedden Martos és Bakonyi szép zenéjét »Bob herceg«-ét újították fel olyan szép, összhangzó előadásban, aminőben nem mindennap van részünk. Albert Böske a címszerepben olyan előadást produkált, hogy a drámai jeleneteknél könnyeket csalt a szemekbe. Énekszámaival pedig remekelt. Sellő René temperamentumos jeleneteiben volt teljesen kifogástalan. Csengery Stefi diszkrét játékával hódított. Faludy és Sebestyén mulattató figurák voltak. A közönség meleg szeretettel fogadta a darabot. Szerdán »Az asszonyfaló«, csütörtökön ismét »Bocacció« került szinre a múltkori szereposztással. Hírek. — Sajtóvasárnap. Ma egy hétre lesütött szemekkel, piruló arccal áll ki templomainkba a magyar katolicizmus koldustarisznyával járó, mostoha gyermeke, a kat. sajió! Szégyenpír égeti beteges, sápadt arcát, hogy koldulva kell végigjárnia a templomokat. Pedig voltakép nekünk kellene szégyenkeznünk! Ha nem száradtak volna ki a magyar katolicizmus véredényei, minden csepp vérünknek az arcunkba kellene szöknie, hogy legfontosabb közéleti exponensünk, szervünk igy kénytelen tengetni életét. A folytonos kritizálás, gáncsolódás, lekicsinylés helyett, amelyből bőven kijut neki, kérünk egy kis meleg szeretetet közös szegényünk számára! Kritizáltunk már eleget, próbáljunk tenni is! Tegyünk kísérletet, engedjük be társaságunkba ezt a nagy célokért hevülő szegényt; meglássuk, szalonképes ám ez is! Ugy nézzük azokat a jövő vasárnap templomainkban megjelenő perselyeket, hogy azok katolikus öntudatunk fokmérői Lesznek! — Személyi hip. Koch Ágoston, az Irgalmas-rend összes tartományának legfőbb feje, generalisa, e hó 26-án városunkba érkezett Thuróczy Kornélnak, a magyar tartomány rendfőnökének és Piszter Aurélnak, a jelen kör-látogatásra kinevezett generalisi titkárnak kíséretében. Az Insbruckban végzett, nagy tudásu generalis azelőtt a bajor tartomány rendfőnöke volt. Jelen egyetemes látogatásának az a célja, hogy rendtársai rendi életének és működésének minden fontosabb jelenségét felülvizsgálja s az esetleg felmerülő hiányokat, mint a római pápa legfőbb megbízottja, helyrehozza, gyógyítsa. Mint értesülünk, a generalis nagy küldetését gyengéd kímélettel, de szigorú igazságérzettel végezi. Kisérje munkáját az Isten áldásai — A szent Benedek-rend szomoruság-a. Nagy, váratlan csapás érte a szent Benedek-rendet. Egy munkabíró, kiváló tagja, Acsay Ferenc súlyos betegen fekszik. A nagy beteg, ki a győri bencés főgimnáziumnak igazgatója és a székház főnöke, jobboldali szélütést kapott, s állapota oly rosszra fordult, hogy az orvosok minden reményről lemondtak. A katasztrófa, mely minden órában várható, nemcsak a szent Benedekrendnek, hanem az irodalomnak is nagy veszteséget jelentene, mert a kiváló iró, különösen az ifjúsági szentbeszédek terén sok maradandó becsű művet alkotott. — Mátz József ig. tanító kitüntetése. Mátz József elemi iskolai igazgató-tanitó részére 200 korona személyi pótlékot utalt ki a vall. és közoktatásügyi minisztérium érdemeinek, hosszú működése elismerésének cimén. Őszinte szivvel örvendünk e kitüntetésnek annál is inkább, mert Mátz József arra méltán rászolgált, mint tanitó, mint ember egyaránt. Ritka becsületesség, férfiasság jellemzi minden tettét. Mintaképe az önzetlen, szerető kollégának. Mint paedagogus pedig egyike a legkiválóbbaknak. Büszke lehet rá az a tanítótestület, melynek élén áll már hosszú éveken keresztül. — Tisza István Pápán. Amily felemelő volt az evangélikusok ünnepies gyülekezése, ép olyan fojtó lidércnyomásként nehezedett városunkra a ref. közgyűlés. Természetesen nem az ügy, nem a vallás tette azzá, hanem Tisza személye, a politika. Bár méltányoljuk a közgyűlésen letárgyalt ügyek fontosságát, mégis kérdés: okos dolog volt-e Tisza megjelenésével úgy feldúlni városunk békéjét, megakasztani élete rendes folyását, békés embereket kitenni kellemetlen és felesleges molesztálásnak. Az ily eljárás csak szélesebb rétegekre terjeszti ki az úgyis szivekben égő elkeseredést. — Templomszentelés Mezőlakon. Igazi ünnepnapjuk volt a mezőlakiaknak a múlt vasárnap. Évek óta nélkülözniük kellett a templomot, mert azt a hatóság, miután düledezett, bezáratta. Gróf Esterházy Sándor marcaltői nagybirtokos tudomást szerzett a szegény nép szükségletéről és tisztán nemesszivüségből saját költségén megépítette a templomot, melyet a múlt vasárnap esperesplebánosunk meg is áldott. Ugyancsak ő mondotta az ünnepi beszédet is. A szertartásnál s a szt. misénél Füzy István nyárádi plébános, akinek Mezőlak fiókközsége, dr. Bereck Gyula helybeli hittanár és Szitányi Ferenc szentferencrendi atya asszisztáltak. Számos vendégét magyaros vendégszeretettel látta a népszerű plébános. — Iskolai értesítés. A református nőnevelő-intézet igazgatósága értesiti a tisztelt taníttató szülőket, hogy az iskolai év október hó 8-án veszi kezdetét. Október 3. és 4. napjain a javító-, különbözeti- és magánvizsgák lesznek, október 5., 6. és 7. napjain a vidéki bejáró és bentlakó tanulók iratkoznak.