Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-07-21 / 30. szám

1912 junius 16. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. A »Pápai Lapok gyors hírszerzőjéről« is megemlékszem krónikámban. Nem mintha nagyon is gyenge argumentálásai után ezt megérdemlené, hanem, hogy meggyőzzem a »gyors hírszerzőt« arról, hogy a »P. és V«-re nem támaszkodva, is meg meri az a »másik« (ki egyébként egy-két plébániai hir leadása folytán nem tart igényt a »P. L.« munka­társai közé való számításra) mondani az igazat. Ne vegye zokon a »hírszerző«, ha ko­molyabban szólok. Hisz pletykálkodásai után megérdemli a komoly intelmet. Jegyezze meg: Sunt tontes, qui sunt parvi ponderis. Hiteles forrás dispozició dolgában az egyházmegyei hatóság, más senki. Ez meg bizonyosan nem levelezett Önnel. A precedens eseményekből nem lehet mindig hasonló konklúziót levonni. Privát levelezésemhez és rokonságomhoz semmi köze. Nem hatalmaztam fel Önt arra, hogy (esetleges értesülései után) azt publikálhassa. Illett volna erről hallgatni. Káplán-társam »óhaja« egy esetleg nem teljesülendő feltételtől függött. Ezen feltételt (egészségének vissza­szerzését) csak én tudhattam, de ennek a publikálására sem hatalmaztam fel. Ceterum censeo: Ritkábban tiszteljen meg bennünket, nevünknek b. lapjában való közlésével (erre igazán nem szereztünk még érdemet). Mi nem igen szeretjük nevünket olvastatni, ezt a hiúságot másnak engedjük át. Ne legyen pápistább a mi lapunknál. Bárhogyan magyarázgatja is saját javára a »P. és V.« szerkesztő-üzeneti receptét, de azt nem bizpnyithatja be, hogy kápláni dis­pozícióhoz Önnek s b. lapjának valami cse­kély köze is volna. Tehát csak hites értesülés s ne privát beszélgetés után közöljön híreket. Az ügyet egyébként befejezettnek tar­tom. A régi receptet »csak okosan« (a má­solat visszatartása mellett) én is ajánlom. Semmiféle későbbi védekezéseire válaszolni érdemesnek nem tartom. Mészáros Károlyné t Egy hosszas betegség és éveken át tartó kinos fájdalomtól halálra gyötört test­ből szállott a közelmúlt napok egyikén a lélek fel a magasba, vissza az Egek Urához. . . . Hivtál óh Uram, ime itt vagyok; áldott legyen a Te neved és legyen meg az akaratod, miként itt a földön, ugy ott a Menyekben . . . És az Ur kétségtelenül kegyesen fo­gadá a Hozzá visszatért lélek első hódola­tát, mint olyant, aki a reá bizott küldetésnek hiven és az Ur akaratához képest mindenben megfelelt. A mások boldogsága volt az ő boldog­sága is. Ott volt mindenkor a férje oldalán, mint annak örömeiben elbizakodottság nél­kül szintén örömét lelő hűséges hitves és ott volt, mint az osztozkodásban megalku­vást nem ismerő gyengéd feleség akkor is, ha a bánat könyét látta férje szemében, vagy a fájdalom verejtéke gyöngyözött a férj homlokán. A szegények, az Ínségesek, a szűköl­ködők kegyes támogatója, segítője, gyámo­litója és szószólója volt. Az ő egyszerű, feltűnési vágytól men­tes megjelenése, mindeneket elbájoló kedves modora, szemeinek jóindulatot sugárzó te­kintete, keresetlen szavainak szivhez szóló hangja felejthetetlen lesz mindazoknak, akik őt ismerték. És mindezekből magyarázható az a mély megdöbbenés, amelyet elhalálozásának hire keltett. Már régóta tudjuk és mind­nyájan tudtuk, hogy betegségéből nincs menekvés, a katasztrófa elkerülhetetlen és a halál valósággal szenvedéstől való megváltás leszen reá nézve, mégis tőrszurásként hatott mindnyájunk szivére a lesújtó hir, hogy polgármesterünk közszeretetben, közbecsü­lésben, köztiszteletben álló felesége meghalt. Az emberek igaz fájdalmat visszatükröző mély megilletődéssel vették a szomorú hirt és adták tovább egymásnak. F. hó 15-én, hétfőn este költözött a megboldogult jobb hazába és 17-én kisértük őt örök nyugvóhelyére a kalvária sírkertjébe. Nem közönséges, nem mindennapi, nem az a mondva csinált részvét volt az, mely a megboldogultat utolsó útjára kisérte, hanem igazi, mindeneket fájdalommal eltöltő őszinte, átérzett részvét. A koszorúk és virágok egész halmaza borította a diszes érckoporsót ... de mind a koszorúk, mind a virágok elhervadnak, mind a feliratos szalagok elfakulnak, de nem fog elhervadni az a levél, nem fog elfakulni az a szalag, mely a szivek föle borul és melynek neve . . . emlékezet. Mészáros Károlyné szül. Hajnaly Bri­[ gitta! . . . Ő elköltözött közülünk, élők közül, de emléke élni fog szivünkben tovább, az ő jóságos szeme fénye örökre megtört, de j a jóság, mely azokból valaha felénk sugár­zott, felejthetetlen marad. Mészáros Károlyné szül. Hajnaly Bri­gitta Isten veled! . . : Isten veled! . . . HiREK. — Személyi hir. Mórocz Emilián, a komáromi bencés főgimnázium új igazgatója f. hó 20-án városunkban időzött. — Búcsú a zárdában. Pénteken, Paulai szt. Vince napján, búcsú volt a zár­dában. A 8 órai csendes misét dr. Ujváry Endre igazgató, a 9 órai szentséges misét pedig Béri Zsigmond bencés tanár mondta. Mindkét szent misén igen szép számmal volt képviselve a helybeli kat. hölgyintelligencia. De megjelent a zárda nagy ünnepén az öt év előtt végzett polgáristák elegáns, fess serege is, akik kedélyes, kedves találkozóra gyűltek össze az ország minden részéből. — Köszönetnyilvánítás. Sok oldalról megnyilvánult részvétnyilatkozatokra vála­szolnom lehetetlen. Ezen körülmény arra késztet, hogy ezen uton fejezzem ki leg­mélyebb köszönetemet mindazoknak, akik gyászomban levélben felkerestek, továbbá azoknak, akik a temetésen megjelenni ke­gyesek voltak. Pápán, 1912. évi julius 17-én. Mészáros Károly, polgármester. — Zászlószentelés. Valami szokatlan kép tárult elénk ma egyhete a Főtéren. Nem volt semmi különösebb ünnep, csak a meg­szokott egyszerű vasárnap. Mégis sokkal for­galmasabbnak láttuk 9 óra tájban a Főte­rünket, sokkal több hivőt láttunk a temp­lomba menni. Mi vonzott oly nagy és szép számú elit közönséget is a templomba ? Egy egyszerű szűz Máriás fehér zászló szentelése. Zsúfolásig megtelt a főtéri nagy plébániai templom. Tűz lobogott az arcokon, a lelke­sedés pirja lángolt a lelkekben, amikor Z. Czigány Gyula lelkes szavai fölhangzottak a szószékről. A zászló pedig lengett magasan, fényesen, dicsőn, szeplőtelenül. Nem csoda, hisz ma lengett először lelkes hivők sere­gétől körülvéve és ha ez a sereg, azok az egyszerű, de erős hitű polgárlányok kitar­tanak e zászló mellett, akkor az örökre fehér marad, örökre büszkén fog lengeni. Hű, kitartó seregre van a zászlónak szük­sége, mert e nélkül egyszerű disz és semmi 1 más. Mi erősen hisszük, hogy mindazok, akik filléreiket hordták össze arra a büszke fehér zászlóra, szivük egész melegével csün­genek rajta és amikor elérkezik a küzdel­mes idő, amikor védeni kell a zászlót a piszkos áramlatok szentségtelen kezeitől, akkor mind ott lesznek egy szálig és küz­denek a szűz Máriás lobogó alatt a »Regnum Marianumért.«. Ezzel okoznak legnagyobb örömet a nemes és fenkölt lelkű zászló­anyának, özv. Hanauer Bélánénak, akinek ezúton is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki jószívűségéért. Áldja meg érte az Isten. Este kitűnően sikerült táncvigalmat rendez­tek a ker. munkásegyesület kerthelyiségében, amelyen az intelligencia is elég szép szám­ban »lehetett volna« képviselve. — A Polgári Kör mulatsága. Vára­kozáson felüli sikert aratott a Polgári Kör folyó hó 14-én tartott kerti mulatsága. A szépen feldíszített és fényesen kivilágított kertben rendkivül sokan jelentek meg s a szép leányok és ifjak nagy serege kitűnő hangulatban táncolt hajnali 3 óráig. — Elveszett régi akták. Az ó-kolle­gium könyvtárát, amelyben igen értékes, történelmi jelentőségű régi akták is vannak, a mult héten átszállították a református fiú­iskolába. Szállítás közben néhány értékes okmány eltűnt. Megtalálója illő jutalomban részesül, ha beviszi őket a rendőrségre. — Mérnöki műszerek vásárlása. Vá­rosunk tanácsa a v. mérnök által eddig is használt műszereket 500 koronáért meg­vette. Furcsa, hogy ilyen későn jött rá a város a mérnöki szerek vásárlására. Hiába! A város csak jó fejős tehén. — Augusztus közepén soroznak. A sorozások kezdetét aug. 12-ére állapították meg. Ez a legkésőbbi idő, amit valaha soro­zásra kitűztek. A Kat. Kör ltertifaelyiségében csütörtökön délután 4 órától Füredi teljes zenekara játszik. Nem tagok­nak is szabad a bemenet. — Táncmulatság. A Kat. Legényegye­sület aug. 4-én (kedvezőtlen idő esetén 11-én) a Kat. Kör kerthelyiségében, háza alapja ja­vára tekeversennyel, konfetti- és szerpentin­csatával egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. — Értesítés. Mindenféle díszes rug­gyanta- (gummi-) bélyegzőt festékezőpárná­val, számozógépet iparosok, kereskedők, ügy­védek, pénzintézetek, egyletek, hivatalok, köz­ségek részére legolcsóbban készit az Első Czeglédi Ruggyantabélyegzőgyár Czegléden. 10 koronán felüli rendelésnél a rendelő 100 drb pergamentnévjegyet kap, tetszés szerinti betűvel. Ugyancsak különféle reklám­tárgy kapható. Utazók és helyi képviselők magas jutalék mellett felvétetnek. Tessék ár­jegyzéket kérni. Cséplőgép tulajdonosok figyelmébe ajáiiljuk, bogy a mi­niszteri rendelet szerinti mentő­szekrények, továbbá a legjobb gépszijjak Hanauer Zoltán vas­kereskedésében Pápán a leg­jutányosabban kaphatók. — Megbokrosodott lovak. Wittmann Ignác bérlő pálházi gazdaságában hétfőn, azaz 15-én, amig Sipőcz Imre kocsis a lovak körül foglalatoskodott, azok megbokrosodtak és a kocsival együtt keresztülgázoltak rajta Súlyos belső sérüléseket szenvedett és szer.­dán reggel az irgalmasok kórházába szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents