Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)
1912-01-14 / 3. szám
1912 január 14. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. mert meg vagyunk győződve áldásos, hasznos működéséről. Ha nem is fog oly búsás hasznot hajtani a városnak, ; mint némelyik szónok hiszi és reméli, de áldásos lesz az is, ha csak néhányezer koronát vesz is le. a város lakosságának vállairól. De nem helyeselhetjük a képviselők egy jó részének azon viselkedését, hogy az ellenkező véleményt örökös zajjal és lármával akarta elnémítani s a velük nem egy véleményen levőket meg sem akarta hallgatni. Éz a viselkedés nagyon sokat levon nemcsak a tárgynak, hanem magának a tárgyalásnak a komolyságából is. A gyűlést vezetcí polgármester nem egyszer volt kénvtelen erélyesen figyelmeztetni j a zajongókat, sőt Kovács Sándort név- j szerint is rendre intette. Megnyitás. Pontban 3 órakor nyitotta meg Mészá- j ros Károly polgármester a közgyűlést és a j jegyzőkönyv hitelesítésére Lakos Béla dr., j Koréin Ernő, Gaál János, Ács Ferenc és j Giczi Gábor képviselőket kérte fel. A mult i ülés j.-könyvét felolvasás után hitelesítették. Néger Ágoston apátkanonokról, aki a közel napokban tartotta aranymiséjét, emlékezett meg Mészáros Károly polgármester. Néger Ágoston, pápai plebánoskodása alatt, elévülhetetlen érdemeket szerzett a város fejlődésének előmozdítása körül és bátran meri állítani, hogy Néger Ágostont nemcsak hívei, hanem felekezeti különbség nélkül tisztelte, becsülte és szerette a város minden egyes polgára. Javasolja tehát, hogy a város képviselőtestülete fejezze ki a jubiláns főpapnak jókívánságait. A polgármester javaslatához egyhangú lelkesedéssel hozzájárult a képviselőtestület. Vízvezetéki vizünket a budapesti vegyvizsgáló-intézet megvizsgálta, teljesen egészséges, iható víznek találta Tudomásul vették. Interpelláció. Fischer Gyula sürgős intézkedést kér a természetes jég helyének kijelölésére és azt kérdi, kit terhel azért a felelősség, hogy még ezideig a kijelölés nem történt meg. Mészáros Károly polgármester kijelenti, hogy hozzá ez ügyben panasz még nem tétetett, a kijelölés nem az ő hatáskörébe tartozik, hanem a r. kapitányhoz, akitől azt az értesítést nyerte, hogy a kijelölés már megtörtént. Szokoly Ignác válaszolt még az interpellációra, azonban a válaszokat sem az interpelláló, sem pedig a közgyűlés nem vette tudomásul. A napirend megváltoztatása. Edelényi Sz.József, mivel a hetivásártér ügyének alapos és nyugodt tárgyalását szükségesnek véli, kéri a tárgysorozat megváltoztatását oly módon, hogy a hetivásártér tárgyaltassék először. Halász Mihály a napirend olyatén való megváltoztatását javasolta, hogy a v. takarék és munkásházak ügyét tárgyalja először a képviselőtestület. A képviselőtestület hozzájárult a javaslatokhoz és elsőnek a hetiállatvásártért, másodiknak pedig a v. takarékpénztár ügyét vették tárgyalás alá. A hetiállatvásártér ügyéhez elsőnek Keresztes Gyula szólt hozzá az alsóvárosiak folytonos zajongása között. A miniszteri rendelet, amint emlékszik, kimondotta, hogy sem a heti- sem pedig az országos állatvásártér nem maradhat meg mostani helyén. A hetiállatvásárteret kifogásolták közegészségi szempontból, az országos állatvásártér helyét pedig azért, mert nagyon messze esik a vasúti állomástól. Érti ugyan az alsóvárosiak felzúdulását, de ezt az ügyet nem szabad egyik városrész speciális óhajai szerint sem kezelni, hanem tekintetbe kell venni a város egész lakosságának közös érdekét. Javasolja, hogy az országos vásártér maradjon meg a mostani helyén, a hetiállatvásártér céljaira pedig rendezzék be a barakkaszárnyának vett területet. Mészáros Károly polgármester szerint téved Keresztes Gyula, amikor azt mondja, hogy a miniszteri rendelet értelmében az országos vásártér sem maradhat meg a mostani helyén. A miniszteri leirat csak nem tartja alkalmasnak az országos vásártér jelenlegi helyét. Egyébként hozzájárul a javaslathoz. Bülitz Ferenc és Kellner Vilmos szintén hozzájárulnak Keresztes Gyula indítványához. Németh János abban az esetben, ha minden költség nélkül tudnak új hetivásárteret létesíteni,., elfogadja, bárhol lesz is, ellenkező esetben azonban az országos állatvásártért kell .felhasználni erre a célra. Kovács Sándor a napirendről való levételt ajánlja, mert egy új hetivásártér berendezése szerinte kétszázezer koronába is belekerülhet. (Általános derültség). Lövy László dr., Acs Ferenc és Edelényi Sz. József Keresztes Gyula indítványát pártolták. Dr. Kende Ádám is hozzájárul Keresztes Gyula javaslatához, de csak abban az esetben, ha állategészségügyi szempontból az illetékes állatorvosok nem tesznek ellene k.fogást. Indítványozza tehát, hogy vizsgáltassa felül a v. tanács a kérdéses területet az állatorvosokkal és ha ellene kifogást nem emelnek, az átalakítási költségek végleges megállapításával együtt hozzák ismét a közgyűlés elé. Kende Ádám dr. indítványát pártolta Barthalos István is. A közgyűlés is magáévá tette. Városi takarékpénztár. A legkényesebb ügy, amelynek áldásos voltát még az ellenpárt is kénytelen volt elismerni, hosszú és meglehetős izgatott vitát idézett elő, melyet Lakos Béla dr. városi képviselő kezdett meg. Hosszantartó beszédében megvilágította az eszmét minden Nem félsz, hogy eltiporlak, mint ahogy a férget szokás ? — Oda más is kell, labanc uram — volt a gúnyos válasz — s hála Istennek ott a felhők között is lakik valaki, ki gondot visel olyanokra, kiknek odahaza ártatlan feleségük és gyermekük van. Medveczky Mátyásnak csak épen az kellett, hogy Sámuel a feleségét emlegesse, azt a szép asszonyt, ki őt fölcsúfolta. A düh tajték alakjában ült ki a szája szélére. Vadul szakította ki magát öccse vaskarjából s azzal búcsúzott: — Nemsokára találkozunk. Kisértetien hangzottak azok a szavak, másnak a vére is megfagyott vclna rájuk, csak Sámuel nézett gúnyosan a távozó után s úgy kérdezte: — Kíváncsi vagyok, mi telik tőle? Gondolatokba mélyedve indult visszafelé. Otthon épen, mikor a kapunál befordult, valaki megrántja s egy cédulát nyom hirtelen a markába. — Juliani Sámuel küldi, olvasd egyszerre — mondja a hírnök s eltűnik. Juliani tanácsos jóbarátja volt s egyike azon kevés becsületes embernek, kiket Caraffa úgy kényszerített bele a vértörvényszék többi hóhérai közé. Sámuel rossz előérzettől gyötörtetve, végigfutott az iráson. Egy sor volt az egész: — Fuss, ha még van időd. Caraffa poroszlói nyomodban. Medveczky lábai először mintha földbe gyökeresedtek volna. Hogyan! hát ennyire vagyunk? Hanem azután, hogy eszébe jutott felesége s ártatlan kis fia, kétségbeesés vett rajta erőt. Bezárta a kaput s berohant szeretteihez. Krisztina ott ült az ablak mellett, ölében boldogan szendergett kis fia, Béla. Az anya mérhetetlen gyöngédséggel és büszkeséggel tekintett le rája. Olyan megható volt az a jelenet, mint a folyómenti virág álma, mielőtt a rohanó árviz végigsöpör rajta. Mikor az ajtót betaszította a férj, Krisztina csöndesen összerezzent. — Be megijesztettél, Sámuel — hangzott ajkáról a szemrehányás szerető szava. — Krisztina! — kiáltott a férj — el vagyunk veszve — s még mielőtt az asszony fölocsudhatott volna ijedelméből, SánpugJ,, már görcsösen szorítp^ SftYfrfrlteíni .rtís>l * E pillanatban dörömbölés hallatszott a kapun. — Hallod ? — pattant föl Medveczky, mintha kigyó csípte volna meg — értem jönnek a hóhérok. Caraffa küldi őket. Isten veled. Menekülök. Ne félj, visszatérek; van Isten az égben, visszatérek. Addig neveld kis gyermekünket! Kikapta az alvó kisdedet édesanyja kezéből, lorró csókot cuppantott eper kis szájára, visszaejtette a rémült Krisztina ölébe s rohant kifelé. Úgy szólt még vissza: — Ne félj, visszatérek. Fölrohant a padlásra, épen mikor a kapu hangos recsegéssel szakadt be a puskaütések nyomában. A padlás összeköttetésben volt a szomszéd házzal, azon keresztül akart menekülni. Krisztina lenn sírva-zokogva imádkozott érte. Vájjon meghallgatta-e az Úr az imádságát ? A poroszlók az egész házat felkutatták s nem találták, akit kerestek. Krisztina föllélegzett- Újból imára kulcsolta két kezét s hálaköny gör^yj^, lú^zföt^ méből, mikor, Jijfcj 3 ^s oíúvqóJÍ 1 TÜiytpcöví « In (ftto m>v ?) ;. -.blLH.a sic*
