Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-04-07 / 15. szám

1912 március 7. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Pápa város fejlődése. Tagadhatatlan, hogy városunk egyre jobban szépül, fejlődik, izmosodik. Pl. ! az Erzsébet-városrész alig tíz éves, de I oly rohamosan nekilendült, hogv kisebb j önálló városnak is beillik. Az alsóvá- j rosi-temető melletti részen egész új j utcák alakultak. A Laki-ut és Laki-utca mtt két -utca keletkezett. Ugy tudom, hogy amint az idő éngedi, megkezdődik a tisztviselő-telép felépítése is; tehát ismét egy új, modern városrésszel leszünk gazdagabbak. Oly nagy az építő kedv, mintha ingyen adnák az anyagot, sőt az építőmester is a saját - zsebéből fizetné a munkásokat. Annál elszomorítóbb, hogy épen i a város szivében van olyan rész, amely, i mintha átok ülne rajta — nem bír fej- j lődni. Ez az átokverte hely a Major-, Árok-utca és a városmajor körüli rész. Pedig nem félreeső hely. Hiszen legforgalmasabb utcáink közvetlen közelében van! Engedelmet kérünk, de ez igazán nincs rendjén! Hiszen az állam és a város által reá rótt kötelezettségeknek eleget tesz ez is. Vagy talán nem alkalmas a fejlődésre ? Dehogynem! Ép ugy, mint a többi. Más itt á baj. Az, hogy teljesen magára van hagyatva, nem gondol vele á város semmit. Vagy nagyon keveset, ami a következőkből is kitűnik: Mikor a Major-utca meghosszabbítását már az ott lakók mint befejezett tényt emlegették, a Kis-utca és Batthyány-utcákat összekötő új utca megnyitása talán csak egyesek vérmes reménye volt és mig az utóbbi helyen megnyitották az új utcát, sőt modern új házak is épültek, addig a Majorutca meghosszabbításával sehogysem vagyunk; hogy mikor készül el, azt nem tudjuk. Nem irigyeljük az előbbi szerencséjét, de sajnáljuk, hogy itt nálunk semmi sem történik. Ezelőtt talán négy éve, mikor még az új városház építése állandóan napirenden volt, az egyik helyi lapban megemlítetté m, hogy milyen jó lenne, ha a Goldschmied-testvérek ugyanakkor eladásra szánt házát, a közle melléét levőt, mellet Haas mészáros vett meg, a város venné meg. Ez a ház épén az Ányos Pál-utca meghosszabbításába esik. Ha e ház lakásrészét lebontjuk, a Vikárné-féíe fóndúson keresztül egy új utcát nyerünk, mely a Rákóczi-utcát összeköti a Batthyány-utcávaí. Ez lett volná az első lépés, mely mégadta volna a lökést ennek a szerencsétlen, elhagyatott résznek a fellendítésére. Azt hiszem, ennek az utcának a megnyitása könnyen ment volna, mert az érdekeltek arra való tekintettel, hogy utca-szinre kerülnek, nem gördítettek volna akadályt a megnyitás elé. Ha jól emlékszem, ebben az időben cserélt gazdát a Valter-féle telep, ezt okvetlenül meg kellett volna vennie a városnak. Ekkor halt meg a, Hirsch fakereskedő is, akinek telepe az előbb említett területen és az Árokutcán saját területén volt. Tehát még a megszerzett tulajdonjogot sem kellett volna megsérteni az által, hogy ott beszüntessük a fatelepet. Ha a város a Valter-területet megveszi, a másik terület, mivel fatelep részére kicsi lett volna, jutányos áron lett volna megszerezhető. A Vallenstein-ház szintén akkor volt eladó. Úgyszólván potom pénzen jutott volna a város pompásan értékesíthető területhez. V

an ugyan még egy pár kis ház, de ezektől is szívesen megváltak volna a lakók szebb jövő reményében. Az Ányos Pál-utcai részre elfért volna a városháza, a városmajor telkére az új szinház, a megmaradt területet pedig jó pénzért lehetett volna értékesíteni házhelyeknek. Ezt az egész vételt körülbelül el lehetett volna intézni annyiért, amennyibe később csak maga a szinházhely fog kerülni. A városmajorral kapcsolatban néhány szóval utalok arra, amit e lap hasábjain már bővebben kifejtettem. A belügyminiszter utasította a várost, hogy bizonyos időn belül a mai országos állatvásártér helyett oly területet jelöljön meg, mely a vasúthoz közel van, valószínűleg azért, hogy a ki- és berakodás könnyebben menjen. Azt fejtegettem abban a cikkben, hogy a kálvária melletti réten lehetne elhelyezni a vásárteret a városmajorral együtt. Minthogy azonban a legutóbbi közgyűlés akként határozott, hogy a vásárteret a honvédlaktanya melletti gyakorlótéren óhajtja elhelyezni, nyugodjunk bele a befejezett ténybe, bár ezen részen a terület tetemesen drágább már azért is, mert ezek a földek kertnek is használhatók, mig a kálvária melletti rész csak rétnek alkalmas, vagy vásártérnek. Mikép lehetne a vásártér ügyét a városmajorral megoldani? Nagyon egyszerűen. A városmajor céljaira legszükségesebb épületeket: istálló, cselédlakás, raktár, — vigyük ki a vásártérre. A városgazda meg lakhatnék a városnak valamelyik házában. A tűzoltó-laktanyát pedig a színházzal egyetemben lehetne elhelyezni, inert ha a színházzal egy födél alatt elfér másutt a kávéház, sörödé, ami nélküi a szinház ellehet,, akkor annál inkább együtt lehet vele az, ami nélkül az előadást el sem lehet képzelni. Akkora helyet, ahol aszinház és tűzoltólaktanya elfér, csak á mostani városmajor telkén találunk. Ez az új, modern építkezés ma-, gával vonná ez elhanyagolt városrésznek a felvirágzását is. Szinte hallom azt az ellenvetést, hogy ennek a megvalósítására sökpéírz

: kell. Nekünk pedig nincs. Dé próbáljuk meg, talán valami számítással kedvezőbb eredményt érünk el. Ha a mai, vásárteret felparcellázzuk házhelyeknek,; ennek az árán vehetünk vásárteret, de nem a honvédlaktanya mellett, ahol egy hold föld 1500—1600 korona,

: hanem a kálvária melletti réten. Érré az új vásártérre kellene építeni a városmajort, úgy, amint már fönnebb említettem. A színházat építsük fel a mai városmajor telkén, a városházát pedig majd idővel a Major-utcában, a Grünwald-testvérek fatelepe helyére. Ami üres hely még marad, az szintén igen szépen értékesíthető házhelyeknek. Az a kérdés merülhet még fel, hogy hová építjük a 100 új munkáslakást ? A mezőre ? Hiszen maholnap beépítjük az egész körülöttünk levő' termőföldet. Micsoda közigazgatási apparátus kell ahhoz, hogy azt mind egészségügyi, mind közbiztonsági szempontból városhoz illő módon ellássuk? Az volna a legelső föladat, hogy megállapítsuk a város területét; még; kellene határozni, hogy a terület meddig részesülhet a közigazgatás áldásaiban, az ezen kivül eső rész, mint puszta (tanya) tekintendő. Mert hiszen tapasztalhatta a v. tanács, hogy amint egy megkezdett új területen két-három ház épül, a lakók aláírást gyűjtenék arra, hogy kell nekik villanyvilágítás, aszfalt, vízvezeték stb. Helyesen van, mert kötelezettségeik vannak, tehát jogokat is követelhetnek. így jön létré az a ferde helyzet, hogy a város kívülről fejlődik, a külső részei szépek, a belseje pedig elhanyagolt. És mindez azért, mert a fejlődés a város szivében meg van akasztva a városmajor által. Az tehát a legszükségesebb teendő, hogy ezt aZ akadályt elhárítsuk. Ai ekként befektetétt pénz nem vész él, legnagyobb része megtérül, részint közvetve, részint közvétlénűl. Fíflyélö.