Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-01-15 / 3. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911. január 8". rázsló füvekről (Eel. VII. 95. v.), Circe sem más, mint egy nagystílű boszorkány (Homeros: Odyssea), Szent Péternek Simon mágussal (Ap. Csel. 8, 18.), Szent Pál­nak Elymasszal (Barjezus) kellett harcolnia (Ap. Csel. 13, 6—12.) Tönkre is tették az Isten erejével mágikus, bűbájos ha­talmukat. Valóban elmondhatjuk, hogy a pogányság bűbájossággal van átszőve. Min­denütt megtaláljuk az időcsinálást, a szántó­földnek varázsolását, szerelmi varázslatot, emberek állattá varázsolását és más ily je­lenségek teljegyzését. (Uhlhorn: Der Kampf des Kristenthums mit dem Heidenthum. 283.) V. ö. Funk: Lehrbuch d. Kirch, gesch. 412). Az ellenvetés második fele már érde­sebb; arról van ugyanis szó, vájjon az egy­ház a bukott angyalokról, vagyis az ördö­gökről való tanításával nem segitette-e elő a boszorkányokban való hitet? Az egyház t. i. vallja, hogy az ördög az emberrel érint­kezhetik. Az ördögnek ugyanis, mint önálló szellemi lénynek absolute van lehetősége az emberekkel való közlekedésre. Erre példá­kat látunk az ördögtől megszállottakban, egyébként tudjuk ezt magából a kinyilat­koztatásból is. (Katschthaler-Kiss: Kath. ága­zatos hittan I. 343.) Az ördög t. i. nemcsak, mint Mephisto, nemcsak úgy, mint őt Mol­nár Ferenc az »Ördög« c. színdarabjában mutatta be, hanem teljes emberi formában is megjelenhetik és egyenesen éreztetheti emberi erőnél nagyobb hatalmát és befolyá­sát. így lehet ördögi erőtől sugalmazott jós­lás, babona (vana observantia), halottidézés, bűbájosság, varázslás. (U. o. I. 350—52. 11.) A boszorkányságot, — ha ez egyéb­ként nem puszta képzelgés, ha nem szem­fényvesztő csalás, vagy nem ostoba ráfogás, az ördöggel egyetértően elkövetett, ily va­rázslásnak kell tartanunk. De még ezen feltevés mellett sem fogadhatjuk el azon állítást, hogy az egy­háznak az ördögről való tanítása terjesztette volna oly széles körben a babonaságot. Hiszen már maga az a körülmény, hogy a boszorkányság sokkal a kereszténység előtt, és kivüle is mindenütt el van terjedve, mel­lettünk bizonyit, de ehhez járul még az is, hogy az egyház állandóan küzd a boszorká­nyokban való hit ellen. Gratián (XII. sz.-ban) egyházjogi könyvébe is felvesz egy ily sza­bályt, mely a papok kötelességévé teszi, hogy a népet a boszorkányság semmiségére alaposan oktassák. (Tört. hazugs. 293. 1.) IV. Sándor pápa pedig megtiltotta az ink­vizitoroknak, hogy a bűbájosságról vádlot­lak ügyébe beleavatkozzanak. (U. o. 294. 1.) Egyébként már itt jelzem, hogy a boszor­kányság fő terjesztői a gnosztikus eretnekek. (Folyt, köv.) Zene. A ravazdi mester. K. Pikéthy Tibor, ravazdi kántortanítót igazán megilleti a mester cim. Mester ő nemcsak állásának falusi elnevezése révén, hanem mester a zene terén is. Kedves olvasóink bizonyára emlékez­nek még az ő szerepléseire, melyekben már évek óta gyönyörködik a Kath. Kör publi­kuma és csak irigyelni lehet azt a néhány hallgatót, kik Pikéthy játékában nemcsak szórakozást, hanem szerzeményeiben egy­szersmind élvezetet is találtak. Bizonyos fokú zenei intelligencia kell ahhoz, hogy Pikéthy szerzeményeit kellőképen tudjuk értékelni. Nem az olcsó népszerűséget haj­hássza, nem holmi hopszasszák és csár­dások, vagy más könnyű tánczenék fülbemászó dallamaival bíbelődik, hanem komoly férfihez illő komoly, mélyjáratu s igy abszolút becsű művek alkotására hasz­nálja fel a drága és egy embert úgyis tel­jesen lekötő hivatalából megmaradt, szóra­kozásra szánt idejét. Mióta Vaszary Ernővel együtt mintegy állandó szereplője lett a pápai Kath. Kör estélyeinek és évről-évre, már mint kedves, régi ismerős meg-meglátogat bennünket, több szerzeménye jelent meg a nyilvános­ság előtt. Sőt nem egy olyan kompozíció is kikerült a hangjegyiró vésője alól és látott napvilágot, amelyet először nekünk, pápai­aknak volt szerencsénk hallani. Így, tessék csak visszaemlékezni, most két éve március 14-én egy »Polonaise« és egy »Scherzo« volt a műsoron, mindkettő saját szerzemé­nye. Azóta e kettőt megtoldotta egy har­madikkal, egy másik Scherzóval s e hármat külön füzetben kiadta. Igazi mesterművek, melyekben a legrutinirozottabb zongorista is talál leküzdeni való technikai nehézsége­ket, viszont a dallamosságot kedvelő ínyenc szalonmuzsikus is gyönyörködhetik mester­kéletlen dallamfüzésében. Mondhatnám ere­deti dolgok, mert kidoldozásukban a Polo­naise és Scherzo sablonos formáinak rideg korlátait is merészen tágítja, ami kétségtele­nül a szerző önálló, szabad invenciója mel­lett szolgáltat fényes tanúságot. A 12 oldalas füzet, melyet 2 K 40 fillérért a szerzőnél kapni (Ravazd, Győr-m.), telve van gyönyörűséges dallamokkal és ha már másért nem, hát ezért is meg kellene azt szerezni minden zongorázónak. De nem kötelességük-e sokaknak, hogy a szerzőt a nyújtott eddigi élvezetekért ily kedvezően alkalmas módón kárpótolják némileg? Sz. S. Hírek. Farsangi naptár. Jan. 21. A Perutz-gyár hangversenye és bálja a Griftben. Jan. 28. Pápai ipartestület bálja (Griff). Jan. 29. Kath. Legénvegyesület bálja (Griff). Febr. 5. A Kath. Kör nagy hangver­senye és bálja (Griff). Febr. 16. Tombola-est a zárdában. Febr. 19. A Felsővárosi Kath. Kör bálja (volt Jókai-kör helyisége). A Kath. Kör felolvasó-esté­lye. A Kath. Kör ma, jan. 15-én d. u. 6 órakor felolvasó-estélyt rendez a bencés gimnázium tornatermében a kö­vetkező műsorral: 1. Székely dalok. Előadja a dalárda. 2. Felolvasás. Tartja dr. Teli Anasztáz, a bencés gimn. igazgatója. 3. Chopin: Keringő. E moll. Zongorán előadja Széptóth Mariska. 4. Makrancos hölgy. Monológ. Előadja Molnár Gézáné, Neuhauser Erzsi. 5. Dalok: a) Szegény cigány élete, b) Szomorú az élet magunkba... Énekli Horn József, zongorán kiséri Gyémánt Miklós zenetanár. Nem tagok 40 fillér beléptidijat fizetnek. — Dr. Eöttevényi Nagy Olivér elő­adása. A Jókai-kör folyó évi január hó 21-én délután 5 órakor rendkívül érdekes­nek ígérkező előadást rendez a főiskola tornatermében. Dr. Eöttevényi Nagy Olivér egyetemi magántanár, a kassai kir. jogaka­démia rendes tanára, aki az elmúlt év nya­rát az annektált tartományokban töltötte, előadásának bevezetésében vázolni fogja a keleti kérdést, az okkupáció előzményeit, a berlini kongresszust és azon id. Andrássy Gyula grói külügyminiszter jelentős szerepét. Azután áttér Bosznia történetének rövid megbeszélésére, alkotmányos életére, tör­vényhozására, közigazgatására és bíráskodá­sára; Bosznia szertetagolt vallási és politikai viszonyainak a tárgyalására és itt megraj­zolja a triálisztikus irányzat erős mozgalmát is. Rámutat arra is, hogy mi volna a mi teendőnk oly célból, hogy Bosznia valóság­gal is a mienk legyen. Előadása befejezté­vel számos vetített képen fogja bemutatni az előadó a két tartomány legszebb vidékeit, népviseletét, városait stb. Akikről mindenki megfeled­kezik. A városi napidijasokról van szó. Okét kihagyták a fizetés-javitás­ból, a drágasági pótlékból stb. Most azzal a kéréssel fordultak a városi ta­nácshoz, hogy utaljon ki számukra is valami csekélv összeget; ha többet nem is, legalább 100 koronát. A v. tanács ezt magától nem teljesíthetvén, pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közgyűlés szó nélkül teljesiteni fogja nagyon is méltányos és jogos kérésüket. — A megyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy a kisgazdák részére vásár­landó tenyészüszőket biztositant fogja bal­eset ellen. A kiosztásra kerülő 300 drb te­nyészüsző beszerzését a dunántuli száj- és körömfájás megszűnése után azonnal meg­kezdi az egyesület. A közvetitő kereskede­lem visszaéléseinek meggátlása végett me­gyeszerte mozgalmat indit az egyesület, hogy a Hangya kötelékébe tartozó falusi fogyasz­tási szövetkezetek a kisgazdák és munkások gazdasági terményeit és termékeit beváltsák. Ez év folyamán állattenyésztési szakosztályt létesítenek és március végén motoros szántó­gépbemutatást rendeznek Veszprémben. — A Felsővárosi Kath. Körben a rossz idő ellenére is rendkívüli látogatott felöl vasó-estély volt a mult vasárnap. Az est gerincét Kelemen Krizosztom bencés ta­nár szabad előadása alkotta a különböző világnézetekről. Az elvont tárgyat igen praktikusan, tanulságos példákkal illusztrálva fejtegette. Tartalmas, lebilincselő, mindvégig érdekfeszítő előadását zajosan megtapsolták. A fiatal bencés tanárban igen használható erőt nyert a pápai kath. tábor. Az 1 estélyt két testvérnek, Farkas Róza és Karolinnak, valamint Varga Ferencnek, Englert Pisti­nek és Józsa Ferencnek tüzes, lelkes szava­latai tették változatossá. A kör jan. 22-én tartja legközelebbi felolvasó-estélyét.

Next

/
Thumbnails
Contents