Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-03-26 / 13. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 március 100. után a modern ember is megtanul hinni, remélni és szeretni! Van vallási és nemzeti renessaince. Lecryünk rajta, hogy öntudatos, modern gondolkozásunk és modern fegyverekkel megerősített hitünk és hazaszeretetünk legyen! Csak akkor fölemelő a győzelem, ha nekünk is van benne részünk. Mi katholikusok a legelső tűzvonalban küzdjünk, hogy amikor elérkezik a renessaince diadala, ne kelljen piruljunk, hogy a nagy eszme diadalt aratott, de — nélkülünk! Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 20-án tartotta r. közgyűlését Mészáros Károly polgármester elnöklete mellett. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek: Kis Ernő, Hercog Manó dr., Ács Ferenc, Gyenese János és Böhm Samu v. képviselők. A mult ülés jegyzőkönyvét ellenvetés nélkül hitelesítették. Napirendre térés előtt Billitz Ferenc v. képviselő interpellálta a polgármestert. Előadta, hogy a mult közgyűlésen kérdést intézett a polgármesterhez, hogy az ipariskolánál készített járdát minek szállítják le oly mélyen. Amikor erre a v. mérnököt figyelmessé tette, az még mégis köszönte a figyelmeztetést. Az építészeti bizottság néhány tagja meg is jelent a helyszínén, s erre a lapokban az jelent meg, hogy az építkezésnél minden rendben volt. Márpedig ő nem szokott valótlanságot állítani; kérdi tehát a polgármestert, hajlandó-e ezért neki elégtételt szolgáltatni ? Mészáros Károly polgármester kijelenti, hogy, amikor Billitz Ferenc interpellált, a munkások tényleg mélyebbre vették a nevezett járdát, de az interpelláció elhangzása után a v. mérnök azt feltöltette, noha a bizottság a mélyített járdát is alkalmasnak találta. Somogyi József azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy hajlandó-e a Kisfaludiutca keleti oldalán a járdát elkészíttetni és ennek folytatásaképen a Tapolcán egy gyalogjáró hidat csináltatni. Mészáros Károly polgármester igéri, hogy mind a járda, mind a hidkészítést a közgyűlés elé fogja hozni; ekkor majd alkalma lesz a képviselőtestületnek e tárgyban határozni. Nagy Sándor azzal a kéréssel fordul a polgármesterhez, hogy még a takarulás előtt engedje meg azoknak, kiknek tágasabb szérűskertjük nincs, az országos-vásártérnek arra a részére takarulást, amelyet vásárok alkalmával nem szoktak használni. Továbbá kéri, hogy a vásárok megtartását a polgármester engedélyezze, mivel városunk területén a száj- és körömfájás megszűnt. A polgármester az interpellációnak első részét a képviselőtestület elé fogja terjeszteni, az utóbbira nézve pedig már megtette a szükséges felterjesztést az alispánhoz és reményli, hogy a zárlatot az alispán hamarosan fel fogja oldani. Tudomásul vették. A tárgysorozat első pontját Friebert Sándor házának megvételét, mivel a képviselők elegendő számmal nem jelentek meg, egy újabb harminc napos közgyűlés napirendjére tűzték ki. Elfogadta a közgyűlés a vízvezetéki szabályrendeletnek a v. tanácstól javaslatba hozott módosítását. Lipót István cs társainak kérelmét, hogy a Kisfaludi-uteában 1003 korona 80 fillér összeggel a a vízvezetéki csőhálózat meghosszabbíttassék, elutasították és megbízta a v. képviselőtestület a polgármestert, hogy szerezzen be a nevezett utca lakosaitól kö- j telező nyilatkozatot arra nézve, hogy a csőhálózat lefektetése esetén házaikba a vizet bevezetik. Úgyszintén elutasította a képviselő- • testület Schneider Jenő malombérlő azon kérelmét is, hogy a városmalom vizszerkezetének helyreállítására szavazzon meg a képviselőtestület 9 ezer koronát. Sőt megengedi a képviselőtestület a nevezett malombérlőnek, hogy a malmot már május lén elhagyhatja, j A veszprémmegyei kir. tanfelügyelő a felsővárosi állami óvoda épületere vonatkozó j örökhasználati jog átengedéséről szóló nyilatkozat kiadását kérte a képviselőtestülettől, mit a közgyűlés 44 szavazattal 13 ellenében meg is adott. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés végetért. A Felsővárosi Kath. Kör szabadságünnepe. (*) A Felsővárosi Kath. Kör igazán páratlanul szép ünnepség keretében adózott I mult vasárnap a márciusi nagy idők emlékének. A tagok nagy számára való tekintettel az elemi iskola tornatermében tartották meg az ünnepélyt, ámde ez is igen-igen . kicsinek bizonyult, mert oly rendkívüli nagy volt az érdeklődés, hogy a közönségnek fele a folyosóra szorult, sokan meg kénytelenek voltak eltávozni, mert a — folyosón sem kaptak helyet. A megjelentek számát minden túlzás nélkül tehetjük 6- -700-ra. Ez a nagy szám mindennél jobban bizonyítja, micsoda nagy szerepet, micsoda tevékenységet tudna kifejteni ez a kör, ha megfelelő helyisége volna! A műsort a köri dalárda nyitotta meg egy szép, hangulatos énekszámmal, »A honvédtüzér temetésé«-vel. A dalárda még két izben szerepelt (»Talpra magyar« és »Induló«). Erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy a dalárdisták páratlan szorgalmát külön is kiemeljük. Egyszerű iparosok és j gazdák, kik kora reggeltől késő napestig dolgoznak, az esti pihenő órájukat használták fel arra, hogy a műsorra kitűzött darabokat jól betanulják. A hanganyag igen jó, a fegyelmezettségük mintaszerű. Pompás, összevágó előadásuk zajos tapsokat váltott ki a közönségből. Az eredmény Széptóth János karnagy buzgó fáradozásának eredménye. Igen kedves volt a kis Preisinger Erzsike szavalata. Ez az édes kis csöppség olyan pici, hogy alig látszik ki a földből. Fel kellett tenni egy asztalra, hogy a közönség meglássa. Kedves, ügyes csevegését nagyon megtapsolták. Szente Ferenc a »Nemzeti dalt« szavalta el nagy tűzzel, kitűnő hanghordozással. Tóth Juliska, Szelényi József »Március Idusán« c. gyönyörű költeményét adta elő igen nagy hatással. Tiszta, csengő hangja, az érzelmek minden árnyalatát feltüntető előadása osztatlan tetszést keltett. Félünk tőle, hogy mostani szereplése volt a hattyúdala; de az bizonyos, hogy megkapóan szép volt ez a hattyúdal. Szebben, hatásosabban, nagyobb érzéssel még aligha szavalt, mint ezen alkalommal. Kitűnő erőt nyert ez az izig-vérig kath. jellegű kör a református Fórián Lajosban, aki a Világosi fegyververletétel c. költeményt adta elő nagy erővel, az érzelmek kitűnő tolmácsolásával. Béri Zsigmond elnök a márciusi nagy napok jelentőségét méltatta alkalmi beszédében. A Rákóczi zászlója« c. melodráma kedves, szívhez szóló zenéje nem egy szembe csalt könnyeket. Varga Ferenc szép szavalatát Széptóth Mariska kisérte harmóniumon, Holter Konrád bencés tanár gordonkán, Okolicsányi Józsi hegedűn. Mindhárman tehetségük legjavát nyújtották a lelkes, hálás közönségnek, mely viharos tapsokkal adott kifejezést köszönetének. Az ünnepség végén egy kis színdarabot adtak elő a Felsőváros szép leányai. Az egyetlen férfiszerepet Nyárs Gyula játszotta meg sok természetességgel. A női szereplőkközül különösen kiemeljük Melder [uliskát,. aki egy csapásra a legkitűnőbb műkedvelőkközé emelkedett. Németh Teréz nagyon ügyesen és hatásosan játszotta meg a nevelőintézetben németté vált leány szerepét, akit a magyar nagyasszonyok szelleme megihlet és újra magyarrá lesz szívben, lélekben egyaránt. Nyárs Ilonka, Szabó Magda és Eperjesi Mariska kitűnő alakítást nyújtottak. De jók voltak a többiek is: Dekovits Anna, Preiner Terus, Polgár Margit, Szalay Annus, Mészáros Juliska és Tóth Terus. A korszerű, festői szép magyar ruhába öltözött leányokgyönyörű csoportot alkottak a görögtűz fényénél. A remekül sikerült ünnepség közeikét óra hosszat tartott anélkül, hogy a hallgatóságot kifárasztotta volna. Hat óra is elmult már pár perccel, mikor legördült a függöny és megcsendült a Kossuth-nóta . . . hírek. — Gyümölcsoltóboldogasszony. Ma ünnepli a kath. egyház ama világeseménynek emlékét, amikor az isteni küldött, Gábor főangyal megjelent Názáretben Máriánál s tudtára adta neki, hogy a világra szüli a világ Megváltóját. Ezt az ünnepet, mely a tavasz ébredésén van, buzgósággal ülik meg a pápai katholikusok is. A főtemplomban ünnepélyes mise lesz segédlettel. A szent beszédet pedig Berkovits Imre káplán mondja. Délután pedig vesperás helyett »Kompletorium« lesz, amely az egyházi officiumnak befejező része. E délutáni szertartáson a tanítóképző-intézet növendékei is résztvesznek. — Uj püspökök. Az elárvult püspöki székek végre megkapták az egyházfejedelmeket. Kalocsai érsekké dr. Csernoch Jánost, nagyváradi püspökké gr. Széchenyi Miklóst, győri püspökké dr. Várady Árpádot, Csanádi püspökké dr. Glattfelder Gyulát nevezte ki a király. — Személyi hirek. Koller Sándor vármegyénk alispánja megrongált egészségi állapota helyreállítása céljából orvosai tanácsára két hétre Abbáziába utazott. Ezen idő alatt az alispáni teendőket dr. Véghely Kálmán főjegyző teljesiti.