Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-03-19 / 12. szám

1911 március 19. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. nagy idő és Szélessy ennyi idő óta szolgálja a megyét hűségesen. Fölemlíti az érdemeit Ellenindítványt (esz és javasolja a Szélessy kérelmének teljesítését. Dr. Óvári Ferenc az áll. választmányjavaslatát pártolja. Elismeri és méltányolja Szélessy érdemeit; épp azért, hogy meg ne terheljék, rendszeresítették az 5-ik árvaszéki állást. Ez nemcsak az állam költsége, hanem a majdan fizetendő nyugdij miatt a megyéé is. Mohácsi Lajos helyesli Óvári álláspontját. A kötelességtudás nem érdem. Ezért nem lehet megszegni a statutumot. Dr. Szász Károly elismeri Szélessy érdemeit. Ha majd beadja a nyugdíjaztatása iránti kérvényét, akkor lehet mérlegelni a körülményeket és méltányolni a kérelmet. De most még nem, mert korai. Ajánlja a kérdés napirendről való levételét, tartsák fönn a nyugdij kérelem idejére. Dr. Óvári Ferenc: Az előttem szóló javaslata után a magamét visszavonom. Hunkár Dénes főispán a vitát bezárja és elrendeli a szavazást az áll. választmány és Juraszek javaslataira. A közgyűlés nagy többséggel az áll. választmány javaslatát fogadja el. A vármegyei hivatalos lap szerkesztőjének 300 koronában megállapított fizetését évi 500 koronára emelték fel. — Pápa város szabályrendeletének módosításáról szóló javaslatánál, amely szerint a városi képviselőtestület határozata nem fogadható el, fölszólalGyőri Gyula: Nem törvényellenes a város ama határozata, hogy a v. főorvos ne lehessen munkásbiztosító egyletnél pénztáros. A város még a gyári orvosi állástól is eJ akarta tiltani, mert a gyárakat is a főorvos vizsgálja s így nem lehet önmagának feljebbvalója. Ellenindítványt tesz'annak kibővítésével, hogy a főorvos gyári orvos se lehessen. Dr. Bibó Károly fölvilágosítja a fölszólalót, hogy a szabályrendelet 25. §-a értelmében a tiszti főorvos nem lehet gyári orvosDr. Vadnay Szilárd főorvos az előadó indítványát pártolja. A törvény világosan intézkedik. Nem viselhet fizetéses állást a vorvos ott, ahol felülvizsgál. De tisztviselő lehet. Ajánlja a javaslat elfogadását. Koller Sándor alispán: Szerződéses viszonyban lehetnek az orvosok. Nem tartja fölöslegesnek a pályázathoz csatolt nyilatkozatot. Különben is nyugodt lehet Győri, ő nem fogja másként magyarázni a §-t, mint ahogyan szabad. Győri Gyula a főorvos megnyugtató szavai után hozzájárul a javaslathoz. Kéri azonban taxative fölsorolni, hogy mely állásokat foglalhat el az orvos, mert különben a kandidálásnál is veszekedés lesz. Koller Sándor alispán: Rosszul értette a szót Győri. Az előadó nem azt mondta, hogy a határozat törvénytelen, hanem hogy nem felel meg a törvénynek s az már más. Különben a kandidálást, ha veszekedéssel jár is, hagyja csak rájuk, ők majd elintézik. Hunkár Dénes főispán elrendeli a szavazást a javaslatok fölött és Győriét mind az első, mind a második szavazásnál nagy többséggel elvetik. — Ezek után több községi és közigazgatási ügyeket intéztek el, épp ugy a keddi közgyűlésen is. (A V. U. nyomán). Márciusi ünnepségek. »Ügy érzem, hogy ma más a nap ragyogása, szebb az ég elborulása, valami rózsás ködben úszik minden s legendák bontakoznak ki előttem. Felsorolom a győzelmes csaták helyeit: Szolnokot, Isaszeget, Vácot s nem veszem észre a fekete függönyt, amely Arad fölött összesuhan. Kátyús utakon döcögő szekér az élet: elernyeszt, meggémberit, de ma kiszállok belőle s kitárt karokkal szivom magamba a fényt, ezt az aranyitalt. Nem számolok, nem mérlegelek, csak hiszek. Nem gondolkodom, csak hevülök. Ne szégyeljétek a meghatottságot, ne titkoljátok az örömet. Ez a hanguatok napja. A legvarázsosabb a legmegejtőbb, a legszentebb hangulaté: a Szabadságé.: (»Elet« 11. sz.). A szabadság nagy napját az idén is kegyelettel, őszinte hazafias érzéssel ülte meg városunk közönsége. Aligvolt egyesület, mely fel ne idézte volna a legendás időket, melyekből még ma is fény és melegség sugárzik a magyarra. Feltámadtak a »márciusi ifjak«, hogy ebben a gerinctelen, nemzetietlen, csak a saját érdekeinek élő, a nemzet nagy érdekeivel mit sem törődő nemzedékben újra meggyújtsák a szent tüzet, a tettekben nyilvánuló honszerelem lángját. Őszinte örömmel emeljük ki, hogy a hazafias ünnepségek közt a Kath. Kor és bencés gimnázium együttes ünnepsége volt ez évben is a legszebb. Egyszerű, mesterkéletlen, szívből fakadt. A Kath. Kör ismét bebizonyította, hogy irodalmi és művészi téren a város legelső tényezője. Részletes beszámolónk a következő : I. Március 14. A Kath. Kör és bencés gimn. ünnepe. Hétköznapon, szakadó esőben ülte meg a Kath. Kör a Szabadság nagynapjának előestéjét? Becsületére válik retlenek, de többnyire falusi papok, tanítók és katonák voltak, akik a magyar nép érzelem- és gondolatvilágát legjobban ismerték és költői dicsőségre számot nem tartottak. Nem a saját, hanem az egész nemzet hangulata szólal meg költeményeikben, amelyeknek művészi értéke is büszkeségére szolgál a magyar fajköltői tehetségének. A kuruc-költészet azon hazafias dalokkal kezdődik, amelyek a Thökölyi-szabadságharc nyomában termettek még a 17. században. Az eszmék és érzelmek, melyekből a népies költemények fakadtak, a vallásosság, hazaés szabadságszeretet, a vezérekhez való törhetetlen ragaszkodás, a német elleni szenvedélyes gyűlölet, végül pedig a keserű lemondás, a tragikus kétségbeesés. Thökölyi fölkelésének szomorú vége lett. A kuruc-király idegen földre bujdosott katonái elszéledtek s az erdők mély rejtekei-, ben várták a harcias idők felderülését. Nem sokáig kellett várniok. Midőn a hős Rákóczi trombitái Lengyelország felől megharsantak és »Felújulnak a hires magyar nemzet sebjei« kezdetű kiáltványa bejárta az országot, fegyverre serkentette nemcsak az elnyomott ruténeket, Rákóczi első kurucait, hanem a magyar földmivelő népet és a szabadságára féltékeny nemességet is. Egyszerre fölzendültek a harcias tábori dalok telve hazafias lelkesedéssel és szenvedélyes labanc-gyülölettel. Mindjárt a szabadságharc kezdetén keletkezett egy tábori dal, melynek megható szövege és sirva-vigadó melódiája még most is rezgésbe hozza a hazafias szivek húrjait. Ifjuságunk mindjárt bemutatja a m. t. ünneplő közönségnek. Maga Rákóczi a nagy műveltségű fejedelem is kezébe vette a lantot s katonáit versekben buzdította küzdelemre. Szerelmes fiaim, semmit se féljetek Jézus nevéért velem szenvedjetek Megsegít bennünket, csak egyetértsetek. Valahányszor a kurucok fényes győzelmet arattak, rögtön egy-egy diadalmas ének zengett tárogató kísérete mellett a táborokban. Midőn Esztergom várát visszafoglalták a labancoktól, már a győzelem napján megzendült a lelkes hadi ének: Hej! megbődülének Rákóczi álgyui Hej! megrendülének Esztergom tornyai. Hasad a szép hajnal, piros a hegoldal, Esztergom várába Rákóczi felnyargal Esztergom utcáin szikrát hány patkója Esztergom bástyáin lobog a zászlója. Hogy mily kevéssé biztak a megrémült kormány ígéretében, egy rövidke kuruc-dal fényesen igazolja, mely akkor termett, midőn a fölkelőket alkudozásra szólították fel: Ne higyj magyar a németnek Akármivel hitegetnek Ha ád is az nagy levelet, Mint a kerek köpönyeged, Pöcsétet is üthet rája, Mint a holdnak karimája, Nincsen abban semmi virtus, Verje meg a Jézus Krisztus! Érdekes vonása a szabadságharci daloknak az a törhetetlen ragaszkodás és bizalom a vezérek iránt, mely sokszor a rajongásig fokozódik. Rákóczi után legünnepeltebb hőse a katonáknak gróf Bercsényi Miklós, a vitéz ungi főispán, akit több dal magasztal. Kívüle gr. Károlyi Sándor, Bezerédy Imre, Ocskav László, Balog Ádám, Bottyán János, Palocsay György, Fodor László, Rácz Miska, Bornemissza, Beleznay és Jávorka voltak a leghíresebb kuruc vezérek, valóságos rémei a labancoknak. Majdnem a hihetetlenséggel határosak azon vakmerő harcok és kalandokmelyekkel nevüket megörökítették. Csak kettő volt közülük, akik hűtlenek lettek a szabadság zászlójához. Ocskay és Bezerédy. Ocskay volt a legvitézebb generális, mégis árulóvá lett. Karácsony éjjelén, midőn várában tivornyázott, a koldusruhába öltözött kuruc vezérek elfogták és ló hátára kötve nyargalton-nyargalvást vitték Újvárba, a kurucok fészkébe. Elmondja a róla szóló ének, hogy :