Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-12-10 / 50. szám

1911. november 12. PÁPA ÉS VIDÉKE. 5. Dr. Lakos Béla személyes kérdésben j szólal fel ismét. Dr. Kende Ádám beszéde i elején — úgymond — szociálistának vallotta magát, a beszéde végén azonban már a tőke védőjeként szerepel. Visszautasítja a demagógia vádját épűgy, mint azt, hogy ők nem értenek a felvetett kérdéshez. Eles, szatirikus I beszédje csak olaj volt a tűzre. Utána még Kerbolt Alajos, rrtajd Mészáros Károly polgármester szóltak a tárgyhoz, mire a képviselőtestület nagy többséggel elvetette dr. Kende Ádám halasztó indítványát és kimondotta a hatósági j küsmészárszék haladéktalan felállítását. A jégbeszerzésrői alkotott szabályrendeletet némi módosítással teljes, egészében elfogadta a képviselőtestület. 'j Az Erzsébet-liget nagyobbítása adott alkalmat ismét, hogy a már-már elcsendesedett kedélyek újra izga- j lomba hozassanak. Többen az Erzsébet-liget megnagyobbítását is szociális érdeknek tekintették és akként is kezelték, aminthogy higgadtan mérlegelve a kérdést, tényleg az is. Csak az volt a baj, hogy akik a hatósági húsmészárszék felállításánál vérbeli szociálisiáknak mutatkoztak, csendesen lapítottak és nem akartak szint vallani. Dr Kende Ádám -azonban nyiltan szemükre lobbantotta passziv magatartásukat, amire csendesen ki- és elpárologtak. Többek hozzászólása után ismét i győzött a közérdek és 47 szavazattal 13 ellenében a liget megnagyobbítása mellett döntött a képviselőtestület. Alapítványi és gyámi pénzek elhelyezése. i A kedélyek csak nem akartak csillapodni. Dr. Győri Gyula vehemens támadása, : melyet a nemes missziót teljesítő Hitelszövetkezet érdekében intézett mások ellen, kissé nagyon is éles, sőt túlságosan erős hangokat váltott ki dr. Hoffner Sándor v. képviselőből, aki szerint becstelenség és gazemberség a v. képviselőkről feltenni olyant, hogy azok, mert egyik vagy másik takarékpénztárnál részvényeikkel érdekelve vannak, sajnálnák a Hitelszövetkezettől azt a 20.000 koronát, melyet az alapítványi j és gyámi pénzekből ott elhelyezni akarnak. , Erre azután ismét személyes kérdésben való j felszólalások következtek nagy zaj közt Végre a polgármester tapintatos fellépése ' vetett véget az áldatlan vitának. A képviselőtestület egyhangúlag megszavazta a Hitelszövetkezetnek a 20.000 koronát, a fennmaradó összeget pedig a régebbi uzus szerint helyezték el a helybeli pénzintézetekben. Részvény-vásárlás. A képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult a v. tanács azon javaslatához, hogy a Pápai Takarékpénztártól kibocsátott 2000 darab 200 korona névértékű részvényből a városi szegény-alap tulajdonát képező 6 drb Schlesinger-féle részvényre opció folytán eső 30 drb részvényt vásárol az alapítványi pénztár terhére. Az állatvásár-tér ügye már éveken keresztül foglalkoztatja a képviselőtestületet, de ez alkalommal sem lehetett a kérdést behatóan tárgyalni a megcsappant érdeklődés miatt, tehát levették a napirendről és a következő ülés napirendjére tűzték ki ismét. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés 7 órakor végetért. A Kath. Kör második felolvasó-estéiye. (*) Gazdag programm, elsőrangú szereplők, lelkes hangulat, fegyelmezett, müveit lelkű közönség, zsúfolt terem. így jellemezhetném egész tömören a második estélyt, A szereplőkről, alább lészen szó (sajnos, helyszűke miatt csak rövidre fogott ismertetést adhatok), itt csupán azt az örvendetes tényt akarom leszögezni, hogy közönségünk igazán mintaszerű fegyelmezettséget tanúsított az előadás alatt. Finom, megértő lélekkel figyelt — iinnepies, szinte templomi csendben hallgatta végig az egyes programmpontokat s lelkes, meleg ünneplésben részesítette a szereplőket. Így van ez rendjén. Ezzel a példás fegyelmezettséggel a hallgatóság nemcsak a szereplők iránt tanúsít gyengéd figyelmet, hanem megbecsüli önmagát és a Kath. Kör régi, tiszteletreméltó hagyományait. A fényesen sikerült estélyi vizkeleti Kiss Vilma gyönyörű zongorajátéka nyitotta meg. Mély érzéssel, nagy tudással, briliáns technikával adta elő Weber »Vihar«-ját és Gaál Ferenc IV. rapsodiáját. Az az őszinte, meleg ünneplés, melyben részesült, nemcsak a művésznőnek szólt, hanem a lelkes kath. hölgynek is, aki mindig kész dolgozni, fáradni, áldozni a kath. ügyek diadaláért. Utána a pápai közönség népszerű költője, Szelényi József lépett zúgó tapsok közt az emelvényre. Mit tagadjuk : büszkék vagyunk rá, hogy ez a széptehetségű, vérbeli poéta, akinek finom, érzékeny lelkében napnap után csodás varázzsal, ifjú lánggal születnek« és zsongnak szebbnél-szebb dalok, — tes*testül-lelkestől a miénk! Üdepoezissel, fénnyel, melegséggel s amit még többre becsülünk, kristálytiszta erkölcsi felfogással, erős vallásos érzéssel, izzó faj- és hazaszeretettel van tele az a hosszabb, nagyobb stilü költői levele is, melyet Levél Amerikából cimen ez este olvasott fel először Pápa városának elit kath. közönsége előtt. A finom művészettel kidolgozott, lendülettel előadott költemény zúgó tapsokat váltott ki a hallgatóságból. Igen nagy hatást ért el kedves poétánk Somlóhegyen cimű dithyrambjának tűzes, lelkes előadásával is. A »Tisza-szerenád« precíz, magas művészi színvonalon álló előadásával s a ráadásképen eljátszott Kirnberger-féle Capriccióval egy csapásra meghódította a közönséget a legújabb vonósnégyes-társaság. Hárman: Egresits János, Holler Konrád és Szentgyörgyi Sándor régi, kedves ismerőseink. A negyedik: Gaál Ferenc, a helybeli kataszteri mérnöki karnak rokonszenves, ambiciózus tagja. A Kath. Kör estélyeinek művészi színvonalát kétségtelenül igen nagy mértékben emelné gyakori szereplésük. Wajdits Ilus legszebb sikereinek egyikét aratta. Csodálatos bájjal, megkapó közvetlenséggel, mély érzéssel adta elő Farkas Imrének »A magyar nóta« cimű hangulatos költeményét. Kedves, meleg csengésű hangja pompásan simult a költeménynek szeszélyes, hol szilajul csapongó, hol mélabúsan ellágyuló hangulatához. Kolbe Nándorné a farsangi nagy hangversenyen mint kitűnő szavaló mutatkozott be a Kath. Kör közönsége előtt. Mult vasárnap pedig igaz örömmel élveztük szép, csengő énekét. Kedves, édesen szárnyaló, behizelgő hangon, élénk temperamentummaí énekelt dalai oly nagy hatást keltettek, hogy ráadásul el kellett énekelnie két szép magyár nótát. Zongorán Szentgyörgyi Sándor karnagy kisérte a tőle megszokott művészettel. Programmon kívül Lévay Gyula budapesti színművész, a Vígszínház volt tagja, á kath. színház vándor apostola, lépett fel az emelvényre. Kevés ideig beszélt, talán mindössze tíz percig, de beszéde tele volt ötlettel, sziporkázó szellemességgel. Minden szavából kiérzett az a forró, meleg szeretet, hogy ne mondjam szilaj fanatizmus, amellyel eszméjén csüng. S hogy gyújtó szavai tüzes villámként cikáztak végig a lelkeken, azt az a lelkes visszhang mutatta legjobban, amely előadása végén elemi erőveit tört ki a te, remben. Jóformán senki sem tudta, kicsoda, honnan jött. Idegen volt, mégis — testvérünk. Lelki rokonunk. Még csak azt sem lehet ráfogni, hogy külső fogásokkal vadászott a sikerre. Szavainak az a nagy, mindnyájunk lelkében élő, örök igazság adott erőt, hogy a művészet és tisztesség nem ellentétes fogalmak. Ha tehát a modern szinház mel; lékvágányokra tévedt, kell csinálni helyette mást : tisztát, fehéret, ahol az örök szépség és örök igazság kultuszát hirdetik a tisztalelkü, romlatlan embereknek. r Értekezlet a felső építő-ipariskola ügyében. A felső építő-ipariskola ügyében leérkezett keresk. miniszteri leirat alapján a városi tanács az ügy tanulmányoj zására egy bizottságot küldött ki, amely . dr. Antal Géza orsz. képviselő elnöklete | alatt f. hó 3-án tartotta értekezletét a I városháza tanácstermében mintegy 30 ! tag jelenlétében. Dr. Antal Géza a | jegyzőkönyv vezetésére Blau Henriket kéri fel. Röviden előadja az értekezlet | célját és felszólítja az értekezlet tagjait, I mondják el véleményüket arra nézve, 1 milyen iparoktatási-intézet felállítása alj kot nálunk közszükségletet. Győri Gyula ! szövő-ipariskolát tart szükségesnek, mert megvalósítása nálunk, ahol szövőgyár is van, igen könnyű volna. Sarudy György felső építő-ipariskolát óhajt. Ilyen iskola az egész országban csak egy van s a jelentkező tanulók felét sem tudja befogadni. Lakos Béla Győri indítványát pártolja. Gerstl Leó, mint szakember ellenzi a szövőiskolát. Előbb nagy szövőipart kellene teremteni, mert most még a késmárki szövőiskola végzett tanítványai sem kapnak állást. Blau Henrik azt indítványozza, hogy építő-ipariskolát és gazdasági irányú, hét osztályú, érettségi joggal felruházott polgáriiskolát