Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-11-19 / 47. szám

1911. november 19. PÁPA ÉS VIDÉKE. — Esküdtszéki tárgyalások Veszprémben. A mult héten tárgyalta az esküdtszék a lovászpatonai Jakab Mária s a szergényi Szabó Mária ügyét. Jakab Mária cselédleány, mint lapunkban jeleztük, afeletti ingerültségében, hogy szolgálatadója: Glatz Lajos hat nappal előbb nem bocsátotta el, mint szolgálata letelt, a tüzes hamut kivitte a szérűskertbe s az egyik szalmakazalra dobta, hogy azt felgyújtsa. A szalmakazal elégett, de vele együtt egy gazdasági épület, felszerelések és termények is. Az esküdtszék verdiktje alapján a bíróság gyújtogatás bűntette miatt 3 évi fegyházzal sújtotta. — Szabó Mária, Szergény község egyik előkelő gazdájának leánya megismerkedett a falu első legényével, Sipkovics Dénessel. A baráti viszonyból szerelem lett, a szerelemnek gyümölcse s ekkor a legény cserbenhagyta a leányt s Balogh Lidinek ígért házasságot. Szabó Mária julius 20-án reggel kiment a földjükre, mely Sipkovicsékéval határos s -ott találkozott a legénnyel, aki a leány kérdéseire elutasító választ adott. Az elutasított leány felindulásában revolvert rántott elő és hátulról lelőtte Sipkovicsot, ki azonnal meghalt. Az esküdtek erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében találták bűnösnek Szabó Máriát, akit a biróság 9 hónapi börtönre ítélt, de a vizsgálati fogságban eltöltölt idővel két hónapot kitöltöttnek vett. Makkost halálra Ítélték. Izgalmas tárgyalás után a veszprémi esküdtbíróság kötél általi halálra Ítélte Makkos Vendelt, a pápai rablógyilkosság tettesétTehát kötélre kerül a Bakony utolsó haramiája. Csütörtökön a tanukat hallgatták ki. Pénteken az elmeszakértők megállapították Makkosról, hogy degenerált, erkölcsileg- csökkent beszámítás alá esik. Juraszek János ügyész a büntigy minden borzalmát az esküdtek elé tárta s arra kérte őket, hogy mondják ki bűnösnek a haramiát gyilkosságban, -gyilkosság kísérletében és rablásban. Utánna dr. Spitzer József mondotta el védőbeszédét. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Makkos Vendelt egyrendbeli gyilkosságban, egyrendbeli gyilkosság kísérletében és rablásban. A törvényszék a verdikt kihirdetése után visszavonult tanácskozásra és rövid idő múlva kihirdette az Ítéletet, amely a rablógyilkost kötél általi halállal sújtotta. Az ítéletet izgalom nélkül, gonosz nyugalommal fogadta a gonosztevő. Az elnök megkérdezte tőle, jelent-e be semmiségi panaszt az ítélet ellen. — Nem bánom — ez volt Makkos válasza. A védő ezt meg is tette. felvétetnek Tanulóleányok és felsőrész-készítésre kioktattatnak mint tűzönök Sal Antal cipésznél, Salétrom-utca i. sz. alatt. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1911. november 11-től 1911. november 16-ig. Született: Csajtai Dániel földmivelő és neje Hári Terézia, fia: László, ref. — Ney Dávid füszerkereskedő és neje Krausz Mária, leánya: Juliánná, izr. Bognár István kőmives és neje Horváth Mám, ( leánya: Ilona, rk. — Bognár Pál kőmives és neje Németh Juliánná, leánya: Margit, év. -te- Zisk'a István téglagyári munkás és neje Juhász Juliánná, lpánya: Juliánná, rk. 4- Kovács 'István csizmadia és neje Polgár Ilona, leánya: Ilona, rk. Cserna Anna téglagyári munkásnő, leánya: Ágnes, rk. — Tuba Mihály szabó és neje Adamek Gizella, leánya: Gizella, rk. — Karcsay Béla Zoltán Géza m. kir. honvédfőhadnagy és neje Kluge Matild Teréz Katalin, fia: Miklós Károly János, rk. Krausz Sámuel pénzbeszedő és neje Fischer Janka, leánya: Franciska, izr. —• Gyimóthy Gyula földmivelő és neje Finta Mária, fia: Kálmán, ref. Halálozás : Cirfusz Erzsébet, rk. 22 hónapos, tüdőlob. — Özv. Schneller Gyuláné szül. Kluge Terézia, ev. 68 éves, érelmeszesedés. — j Vida Gyula földmivelő, rk. 75 éves, végelgyengülés. — Faragó Józsefné szül. Varjú Anna, rk. 50 éves, üszkösödés. — Bognár Géza bognár, rk. 31 éves, hasihagymáz. — Pesádi Józsefné szül. Varga Rozália, rk. 61 éves, vivővér elzáródás. Gyimóti Kálmán, ref. 2 napos, éretlenség. Házasságot kötöttek : Tóth Gyula dohánygyári ügyelő, rk. és Illés Gizella, rk. -- Szűcs István napszámos, rk. és Gyurkovics Juliánná, rk. — Pfrogner Artúr m. kir. kataszteri mérnök, rk. és kisvárdai Szokoly Margit Blanka, rk. 1911. kih. 397. Pápa város rendőrkapitánysága mint I. fokú rendőri büntető biróság rendőrbirája Szokoly Ignác a vád képviseletében t. ügyész részvétele mellett hamisított tej forgalomba ! hozatala által elköv. kihágással vádolt Eklics Györgyné tapolcafői lakos kihágási ügyében i Pápán 1911 év junius hó 16 napján megtarj tott nyilvános tárgyalás után következőleg ítélt: Eklics Györgyné kupi születésű 49 éves i róm. kath. vallású tapolcafői lakos kovács neje terheltet, vízzel hamisított tej forgalomba hozatala által elkövetett s az 1895 évi i XLVI. t. c. 3 §-a c, pontjába ütköző kihágás : miatt a hiv. törv. 3 §-a c, pontja alapján 4 napi elzárásra és az itélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 40 kor. pénbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén további 1 napi elzárásra ítélem. Egyúttal ezen itélet jogerőre emelkedése után marasztalt tél költségére a Pápa és Vidéke cimü helyi lapban közzététetni rendeltetik. Kötetelezem a már felmerült 8 korona és a még felmerülendő eljárási és tartási költségek megtérítésére. A kiszabott pénzbüntetés, az 1901. XX. t. c. 23 §-a szerint felerészben Pápa várost, felerészben az államkincstárt illeti meg. Megokolás: Minthogy terheltnél, a f. évi május hó 2-án tartott vizsgálat alkalmával olyan elj adásra szánt tej találtatott, mely az orsz. m. kir. chemiai intézet és központi vegyvizsgálati | állomás 1340/3—911. sz. vegyelemzési bizonyI lata szerint vizzel volt hamisítva s mint ilyen a fentebb hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában az 1896 évi junius hó 29-én 38286 sz. alatt kiadott m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet követelményeinek meg nem felelő, ez okból terhelt a fentebb körülirt kihágásban vétkesnek kimondandó, s a fentebb kiszabott büntetésre volt ítélendő. A büntetés kiszabásánál súlyosítóul volt veendő, hogy terhelt hasonló cselekményért az 583/910 kih. sz. jogerejü Ítélettel már 50 koronára büntetve volt. Ezen itélet terhelt előtt nyonhban kihirdettetett, ,az ellen felebbezést jelentett be. Pápa, 1911 junius 16. Szokoly s. k. rkapitány, mint L f. rend. büntető biró. Veszprém vármegye alispánja, mint másodfokú rendőri büntető biróság. 220/911. kih. Veszprém vármegye alispánja, mint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben való eljárásra hivatott másodfokú rendőri büntetőbíróság az országos m. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás vonatkozó vegyelemzési bizonylatában foglaltak alapján Eklics Györgyné tapolcafői lakos ellen Pápa r. t város rendőrkapitányánál, mint elsőfokú, rendőri büntetőbíróságnál 1911 kih. 397/1 szám alatt folyamatba tett kihágási ügyben Eklics Györgyné terhelt által az 1911 kih. 397 számú elsőfokú itélet ellen benyújtott felebbezés folytán következőkép ítélt: Az 1911 kih. 397 számú Ítéletet, mely szerint Pápa r. t. város rendőrkapitánya, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság Eklics Györgyné kupi születésü, 49 éves, tapolcafői lakost vizzel hamisított tejnek forgalomba hozatala által elkövetett, az 1895 évi XLVI. t. c. 3 §-nak c, pontjába ütköző kihágás miatt, az idézett törvényszakasz alapján 4. (Négy) napi elzárásra és 40 kor. pénzbüntetésre, a pénzbüntetés behajthatlansága esetén pedig saját költségén kitöltendő további 1 (Egy) napi elzárásra ítélte, ez Ítéletét jogerőre emelkedése után marasztalt fél költségére a »Pápa és Vidéke« cimü helyi lapban közzététetni rendelte s marasztaltat az eddig felmerült 8 kor. eljárási költségnek valamint az esetleg még felmerülő költségeknek megtérítésére kötelezte. — felülvizsgálván, azt a kihágás tényálladékát megállapító, a minősítést az itélet hírlapi közzétételét elrendelő s az eljárási költségekben való marasztalást illető részeiben helyes indokainál fogva helybenhagyom, az elsőfokú ítéletnek a büntetést kiszabó rendelkezéseit azonban akként változtatom meg, hogy fent nevezett terheltet az 1895 évi XLVI. t. c. 3 §-ának c, pontja alapján, az 1879 évi XL. t. e. 21 §-ának alkalmazásával 4 napi elzárást helyettesítő 80 (Nyolcvan) korona pénzbüntetésre mint fő,- és 40 (Negyven) korona mellékpénzbüntetésre, ezek behajthatlansága esetén pedig saját költségén kitöltendő 4 f 2 napi elzárásra Ítélem. Indokok: Helyben hagyandók voltak ä felülbírált elsőfokú ítéletnek a kihágás tényálladékát megállapító, a minősítést az itélet hírlapi közzétételét elrendelő s az eljárási költségekben való marasztalást illető rendelkezései, mivel a felebbezésben meghallgatni kért külön szakvélemény nélkül is kétségtelenül megállapítható az országos m. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás hitelés vegyelemzési bizonylatában adott véleményből az, hogy a »vizezett tej« az eredeti tejnek csakis vizzel való vegyítése, vagyis meghamisítása által válhatott a 38286/1896 szám alattt kiadott m. kir. földm. miniszteri rendelet követelményeinek meg nem felelővé, az azt forgalomba hozó cselekménye tehát az 1895 évi XLVI. t. c. 3 §-nak c, pontjába ütköző kihágásnak minősítendő, minek lolyornányakép terhelt a felmerülő eljárási költségek megtérítésére és azon körülményre figyelemmel, hogy hasonló kihágásért rövid időn belül már büntetve volt, a nagyközönség tájékoztatása céljából a marasztaló itélet hírlapi közzétételére is kötelezendő volt. Miről a bemutatott ügyiratok visszaadása mellett további eljárás végett Pápa r. t. város rendőrkapitányát, mint elsőfokú rendőri bíróságot értesítem. Veszprém, 1911, évi október hó 31-én. Koller Sándor alispán.