Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-11-12 / 46. szám

12. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 szeptember 10. nem voltak rajta, ezért a törvénynek kellett j rásújtania: fiam a nyaktiló alatt halt meg!...« i Általános csend támadt e szavakra, mindenki ama neveletlen kölyök anyjára nézett. Ö azonban fölkelt, vállát vonogatta, szépen 1 kezénél fogta neveletlen magzatát és kisu- 1 hogott a teremből. »Majd megfizet a kölyök, busásan megfizet anyjának a bűnökért, melyekkel ellene vét« — mondotta a jószívű tanácsadó. • S tényleg megfizette anyja majom- i szeretetét! Nem akasztották, föl, de idővel elverte anyjának minden vagyonát s koldusbotra juttatta őt vak szeretete fejében. Ittas fejjel nem egyszer elverte anyját s a legdurvább sértéseket vagdosta a fejéhez.Utoljára lopott, hogy vágyainak élhessen s futnia kellett Amerikába, a gonosztevők menedékországába. Newyorkban elfogta a rendőrség s a fogságban felakasztotta magát. • Ennyire nem vagyok gyermekeimmel« gondolod tán k. olvasóm. Nem is kívánnám neked, hogy annyira légy. A kényeztetés nem mindig annyira szembeszökő, mint a leirt, valóban megtörtént példában, de azért többé-kevésbbé nagyon divatos, mert az anyai szeretet ritkán lát s ha lát, görbén lát, a neveletlenséget is erénynek nézi. Gondold azért, hogy gvermeked a szomszéd gyermeke s igyekezzél viselkedését pártatlan, idegen szemmel meg- ; figyelni. Az önmegtagadás elvetése roppantúl megbosszulja magát. Nélküle nincs nevelés, csak elnevelés. Szuszai Antal. Szinház. A hétfői nappal bezáródtak a szinház kapui vagy négy hónapra. A szezon alatt őszintén elmondottuk véleményünket az előadott darabokról; ismételten szóvátettük a szembeötlőbb hiányokat, nem rajtunk mult, hogy orvoslást nem találtunk. Szalkay igazgató elmondhatja, hogy a szezon »beütött«; a közönség azonban nincs valami nagyon elragadtatva az őszi szezontól. Elvárhatjuk tehát joggal, hogy a tavaszi szezonban S z a 1 k a y pótolja a pótolni valókat. Elsősorban gondoskodjék alkalmas t e n o r is t á r ó 1. Tartson a társulatában égy kis razziafélét. Selejtezni valót bizonyára talál eleget. Az irodalmi nívón alúl álló darabokat pedig tegye most már egyszer és mindenkorra a papírkosárba. Ha kívánságaink teljesülnek, örömmel fogjuk őt üdvözölni a tavaszi viszontlátáskor. Szombaton és vasárnap este zsúfolt házelőtt került szinre Martos és Rényi »Kis gróf« c. 3 felvonásos operetteje. Értékessé a zenéjé" teszi. Van benne néhány sikerült zeneszám, amely új motívumokban bővelkedik és előnyösen elüt a tucat-operettek sablonszerű dallamaitól. Meséje azonban léha. Egy külvárosi színházi kis nyári vendéglőbe bevetődik gróf Agárdi Guido (Zilahy).a fiával, Lacival (Káldor) és missis Dorothyval (Boriss), a milliárdos amerikai özveggyel, markába a mentő piasztert. Fülében ott csengett a játszók rekedt káromkodása s közbe a gyermek szelíd szava kedves muzsikaképen: Isten fizesse meg. Erővel másra akarta terelni gondolatait . . . , s nem ment; mar sirm is akart s nem ment. Ilyen hangulatban ért Miguel a cigány viskójához. Rikácsoló hangja oly förtelmesnek tűnt fel előtte, mint még sohasem; ama csélcsap társaságnak lármája s durva élcei immáron tűrhetetlenek voltak. Kirohant az utcára, lakása felé vette útját s szivét valami sajátságos vágy, valami üresség s valami aggodalom szállta meg, melynek ^ okát nem értette, csak azt érezte, hogy j rettenetesen gyötrik. — Mi megy bennem végbe. Istenem, mi megy végbe ? — kérdezte ! önmagától minden untalan. Nem volt világos előtte, hogy annak a bánatos gyermeknek a k onny.ei eltették életre nemesebb érzelmeit, melyek amaz utálatos bilincsekkel való küzköd ese le őzben halkkal-halkkai elkezdtek csírázni, akárcsak dudva közt a gyengéd palánta, aljas környezetben a fönséges gondolat, gonoszokközt a jó s profán világban az Isten országa. Éjfél már elmúlt s az utcák pusztán, elhagyatva. Mikor Miguel odaért a lakásával szemközt levő sarokra, két csavargó rohant reá; egyikük fenyegetve szegezte neki nagy kését, a másik meg el akarta venni óráját és pénzét. Miguel bátor fiú volt s erősen, keményen széjjel ütött köztük s rájuk fogta revolverét. Az egyik futásnak eredt a lövésre, a másik dühösen veté magát a diákra, nagyerővel szúrva bele kését. A penge csikorgott, mintha kettétörött volna s Miguel ágyéka táján hatalmas ütést érzett, de reá se ügyelt. A lövésre sietve ott teremtek az éjjeli őrök s kérdek Migueltől, meg van-e sebesülve ? A kés hegye megakadt a piaszterben, melyet Miguel kevéssel előbb váltatott föl, hogy letörölje vele a fiú könnyeit s ime, most ellentállva a késnek, mentője lett életének. -— Micsoda véletlen — mondogatták vala az őrök, a lámpa fényénél szemlélgetve az átlyukasztott pénzdarabot. Miguel érezte, hogy megérintette őt az Isten újja, szive rögtön felébredt s keserű bánat körívei peregtek szeméből. Fölvirradt a teljes átalakulás hajnala, azé az átalakulásé, melynek útja-vége sem valamely trappista kolostor, sem remeteség, hanem Isten szive szerinti élet lett, minek folytán Miguelből jó keresztény s kitűnő családapa vált. S így kiáltott föl: — Áldva, áldva legyen, ezerszer áldva az isteni gondviselés! V. Ez volt az a történet, melyet édesanyja kívánságára Miguel maga mesélt el nekünk; s most, hogy ajkáról folyni halljuk, nem tehetjük, hogy íöl ne kiáltsunk: — Boldog az a fiú, akiért ilyen anya imádkozik! (Vége.) akit a kis grófnak szántak. Dorothynak azonban olyan férj kellene, aki már nem egészen járatlan a szerelem iskolájában. A gróf, hogy a missnek kedvében járjon, összeboronálja fiát Rózsival (Pataky), a kis szinház primadonnájával, hogy hat hónap alatt oktassa ki a kis grófot a szerelemre. A kis gróf és Rózsi azonban a hat hónap alatt fülig szerelmesek lettek egymásba és komolyan foglalkoztak azzal a tervvel, hogy férj és feleség lesznek. Ekkor váratlanul megjelenik Agárdi gróf Dorothyval a szerelmesek fészkében, Sorrentóban. Követeli Rózsitól, hogy szakítson fiával. A kis gróf azonban hallani sem akar erről. A szerelmesek elhatározzák, hogy megszöknek Sorrentóból. Miss Dorothy nem ragaszkodik túlságosan *a kis gróffal való házassághoz, sőt titokban mindent elkövet, hogy Laci, a kis gróf és Rózsi boldogok legyenek. A fiatalok suttyomban megesküsznek, Dorothy pedig elintézi a dolgot az öreg gróffal, aki mindig jobban tetszett neki, mint a fia. Dorothy Guido felesége lesz s az öreg gróf megbékül a fiatalokkal. A társulat legjobb erőit vonultatta fel; egyedül ennek köszönhető a kitűnő előadás. Szalkay maga annyi humort vitt a darabba, hogy a közönség elég jól érezhette magát. Csak fokozták a sikert kitűnő játékukkal Pataky, Boriss, Mikíössy, Fekete Irén, Rónay Alice, Zilahy és Szántó. Kovács Dezső, az újonnan szerződtetett tag, pompás táncával keltett élénk feltűnést. Vasárnap délután a »Táncos huszárok« c. operette mulattatta a délutáni közönséget. Hétfőn a »Durand és Durand« cimű bohózattal búcsúzott a színtársulat. Mihelyt bohózatról van szó, rögtön bizonyos félelem vesz rajtunk erőt, hogy megint olyan valamit kell bevennünk, ami után okvetlenül szükséges egy kis jótékony gyomor-mosás. Örömmel konstatáljuk, hogy ez egyszer csalódtunk. »Durand és Durand« megbecsülte magát. Élvezetet nyújtó komikus helyzetekben és szellemes élcekben bővelkedik, amit ugyancsak kihasználtak Szalkay és Szántó. A közönség több izben viharosan megtapsolta őket. Igen szépen játszottak még Boriss, Miklóssy, Fekete Irén, Déry. Kisebb szerepében nagyon jó volt Rózsahegyi és Kovács Dezső. HÍREK— A Katholikus Kör első felöl vas ó- estélye nov. 19-én lesz. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert többen kérdést intéztek hozzánk, nem marad-e el a Kath. Kör estélye amiatt, hogy a Jókai-kör is ugyanakkor nyitja meg felöl vasó-estélyeinek sorozatát. A Kath. Kör vezetó'sége már régebben, körülbelül négy héttel ezelőtt erre a napra tűzte ki a megnyitást s ha a }ókai-kör, amely oly szívesen léptet fel katholikus szereplőket, akár feledékenységből, akár azon elv alapján, hogy »semmi közünk egymáshoz«, utótag ugyanígy határozott, az nem lehet ok a Kath. Kör. vezetősége előtt, hogy határozatát megváltoztassa. Ennyivel tartozik tagjainak és önmagának!