Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-10-15 / 42. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1911. november 12. 46. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilaw Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Felhívás. Közeleg a katholikus nagygyűlés napja, amely ismét összehozza a kath. eszméknek az ország minden részén elhelyezett őrcsapatait, hogy egymást buzdítva, egymást lelkesítve tovább folytassák lankadatlan erővel, szorgalommal, kitartással a kath. restauráció nagy munkáját. Az országos katholikus szövetség a nagygyűlésre a következő felhívást adta ki: Ismét fordult az esztendő és közeledik az alkalom, mely módot ad a magyar katholikusságnak, hogy meggyőződéséről, erejéről, munkájának eredményeiről számot adjon és a jövőt készítő tiszta törekvéseinek terveit megbeszélje. Minden mozgalomnak jelentősége az idő haladásával természetszerűleg növekszik. A mi nagygyűléseinknek talán még ezt a természetes erőt is hatványozott mértékben kell kifejteniök, hogy lépéseikkel elébe vágjanak ama haladásnak, mely a kereszténység hatalmas épületének lerombolására tör. Az elmúlt 10 év impozáns megnyilatkozásait méltóan kell követnie a tizenegyediknek, hogy betölthesse nagy hivatását, mit a kath. társadalom működésének fejlesztésére vállalt. Mindnyájunk összes erejére szükség van, hogy a kereszténység szent ügyét mindennel szemben diadalmasan megvédjük. Ennek sikerébe vetett törhetetlen hittel, az eredmények kivívásának ha- j tározott reményével hivjuk mindazokat, kik a katholikus érdekek megvédésében ; együtt éreznek, a XI. katholikus nagygyűlésre, melyet az Országos Katholikus | Szövetség mint a katholikus nagygyűlések rendezője, az 1911. év november ! havának 12., 13. és 14. napjain Budapesten, a székesfővárosi Vigadó termeiben rendez. A nagygyűlés rendje röviden a következő: November 12-én, vasárnap reggel 9 órakor Veni Sancte. 11 órakor í. nyilvános (ünnepélyes) ülés. Délután fél 3 órakor a Népszövetség díszülése. 5 órakor három templomban szentbeszéd és ájtatosság, az őszi időjárás folytán elmaradó Eucharisztikus körmenet helyett. November 13-án, hétfőn reggel 8 órakor 7 - öo szentmise. Délelőtt körök, egyesületek, szervezetek és intézmények ülései. Délután 3 órakor szakosztályi ülések: I. Hitbuzgalmi — karitativ szakosztály Tárgyai: hitvédelem, kongregációk, családvédelem, szegényügy stb. II. Közművelődési szakosztály. Tárgyai: keresztény művészet, sajtó, irodalom, népkönyvtár, iskolai és szabadoktatás, ifjúsági mozgalmak stb. III. Szociális szakosztály. Tárgyai : mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi ügyek stb. 5 órakor IL nyilvános ülés November 14-én, kedden reggel 8 órakor szentmise. Délelőtt a szakosztályok folytatólagos ülései. Délután 3 órakor zárt ülés. 5 órakor III. nyilvános ülés. Este 8 órakor ünnepi lakoma. Jelentkezés 1911. november hó l-ig az Országos Katholikus Szövetségnél (IV. Ferenciek-tere 7., III. lépcső, I. emelet), ahol a tagok részletes programmot, jegyeiket s utazási igazolványaikat kapják. TflRCfi. fí pedagógusok mestere. — Irta: Hédly Jeromos. — Tárkányi Béla, az egyház mélyérzésü poétája, elragadva a természet szépségeitől, ezeket irja : Egy jó szelid tanítót Adott az Isten én nekem És ez a szép természet S az ő betűjét ismerem. Könyvének szívre szóló Lapjaiból imádkozom. Az ö példája buzdít, Midőn serényen dolgozom. Minő szép jellemzése a természet hivatásának ! ! S a természetnek is van hivatása ? De még mennyire ! Az Isten mindent bölcsen alkotott, tehát célirányosan. A természet szépségeivel elvezet az Alkotóhoz, belemarkol a szívbe s abból imázó fohászokat indít útnak az ég felé ; belemarkol az akaratba s lelkesítő erőt kölcsönöz neki. Belemarkol az akaratba! Egy Vogtnak ezt hiába mondanám. Az ő »Credó«-ja szerint szabadakarat nem létezik s így felelősség vagy beszámítás sem. A testi szervezet nem uralkodhatik önönmaga fölött. Hagyjuk ezt a durva materializmust. Ha nincs szabadakarat, akkor nincs nevelő erő sem. Pedig de hatalmas nevelő erő a természet! Nevel kulturátlan lelkeket s neveli a XX. század legnagyobb tudósát is. Dr. Klug ezeket irja a természet nevelő erejéről : Az északszibériai tundrák lakója rémülettel hallgatja a haragos istenség erejének titokzatos szavát, mely hózivatart zúdít a pusztákon át és halállal s romlással fenyeget. A brazíliai őserdőkben élő benszülött remegve nézi a vihartól tajtékzó folyam hullámait, mert az istenség szellemeit látja ott harcolni a mélységek erejével. A sötét Afrika négere is félénken húzódik a pálmafák tüskés lombja alá, hogy meneküljön a nagy szellem elől, melynek léptei alatt a vastag ágak is recsegnek, a sudár törzsek is meghajolnak.« Ez a természet »durva« nevelő ereje oly lelkek számára, akik előtt a »zord fenség«, »az erő hatalma« az imponáló érv. De a természet pedagógiája nemcsak ilyen »vakmerően erős.« Lágy hangon fs szól, odasimul hangja a lélekhez, mint a hárfa fülbemászó, édesen zsongó melódiája. Csak kell hozzá lélek, megértő lélek. És most assziszi Ferencnek, az élet nagy Reformátorának aszkéta alakja tűnik 1 öl előttem. — Miért épen O ? Mindennek van mestere. Tharsusi Pál mestere az eloquentiának épúgy, mint Chrysostomus, vagy az »Önvallomások« nagy irója, a hippói Ágoston. Szent Ignác a lelkigyakorlatok mestere. Az assziszi »Pazzo« pedig a természet