Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)
1911-09-17 / 38. szám
1911 szeptember 10. PÁPA ÉS VIDÉKE. 309. tulajdonságokkal ckes tagját honorálta, s mikor a főispán e feletti örömének a közgyűlés előtt kifejezést ad, a törvényhatósági bizottság a vármegye közönségének őszinte együttérzését jegyzőkönyvileg dokumentálja. Ezek után a törvényhatósági bizottság kívánságára a tárgysorozat rendjének mellőzésével a verseci átiratra került a sor. Véghelyi főjegyző felolvassa az áll. vál. javaslatát, mely csatlakozik Versec város átiratához és feliratot akar intézni a képviselőházhoz, melyben az obstrukció megszüntetését kéri. Óvári F. orsz. képv. azt indítványozza, írjanak fel, hogy vegye le a kormány a katonai javaslatokat a napirendről. Pósa E. pedig azt javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság írjon fel képviselőházhoz azon értelemben, hogy a katonai javaslatokkal szemben az obstrukciót igenis pártolja. Alispán indítványozza, hogy mind a három javaslat, minthogy egy tárgykört érint, egyszerre tárgyaltassék. Pósa felületes és szélesre nyújtott tárgykörben mozog, de bizonyos rajongó fanatikus magyarság izével beszél, mikor indítványát megokolja. Jákói Géza a katonai javaslatok szükségességét és előnyeit vitatja. Kényes témához nyúlt. Jákói beszédét, valamint a többi „uri" szónokét is erős na-na! közbeszólások- 1 kai kritizálgatta Mohácsy büszke vezérnek a jelszavakon kapó tábora. Vécsey tvh. bizottsági tag hatalmas szónoki lendülettel igyekszik kisebbíteni Jákói adatait. Az obstrukciót nem itéli el, de nem tartja célravezetőnek sem. Bélák István csatlakozik az állandó választmány javaslatához. Óvári F. szerint az obstrukció és a véderő törvény szorosan összefügg. Erkölcsi érzékkel, magyar vezényszóval, magy. tisztekkel kell lelkesedést verni a magyar katonába, akkor majd fokozottabb lesz ereje. Az obstrukciót elitéli ő maga is, de jelen esetben, mint végszük- j ségben egyedüli fegyvere a kisebbségnek, tehát ajánlja javaslatát és Pósa indítványát elfogadásra. Barthalos István az áll. vál. javaslatát pártolja. Mohácsy Lajos expektorálta ezután a népnek obstrukciós hangulatát és motívumait. Előadása érdekes, indokolása azonban kevésbbé volt logikus. Szerinte a nemzetet 1 túlzott munkára kényszeríti a katonai reform, j s ez hazafiatlanság. A birtokos-osztály tönkre 1 megy, erejét veszti, mert gyermekeit, segít- j ségét elviszik katonának. A beszéd nyomán élénk, sokszor talán túlságos vehemens kitörések és ellenmondások hangzottak el a jobboldalról (Beszéljen Kristóffyról, ne izgasson! stb.) de a baloldal sem maradtadós (az urakat kell rendreutasítani, Granicsárok, gyíinnek a muszkavezetők, hatalmi őrület stb.) Végül nagy páthosszal felhívja Mohácsy azokat, kiket a bizalom küldött ide, hogy lelkiismeretük szerint ítéljenek a kérdésben. Ebben az izgatott hangulatban szólalt meg Szász K. enyingi képviselő. A baloldal •»Rendjel kell neki« kiáltásokkal fogadta. Ha az ellenzék nincs megelégedve a katonai javaslatokkal, ám kérjen módosításokat; ha azok elfogadhatók lesznek, ő maga is rajta lesz, hogy megtörténjenek. Az obstrukciós akadályozás annyira elvetendő eszköz, hogy egy kis községi képviselőtestület sem tűrné meg egy napig sem a kisebbség ilyenfajta taktikázását. Füzy Antal szerint egyedüli eszköz, ha valamit el akarunk érni, az obstrukció. Dr. Spitzer Mór jelen esetben indokoltnak tartja az obstrukciót. Dr. Kende Ádám, a következő szónok, ugyanerre az álláspontra helyezkedett, de beszédje torduló pontját mégis az az éles, de nagyon helyén való kritika képezte, ken a forrás, patak, hogy szárazságról alig lehet szó. Uton-útfélen forrás bugyog a földből. Egyik vasas', a másik sós, a harmadik szénsavas, de mind-mind kitűnő, üdítő, friss. Aztán mennyi patak! Az erdőkben, hegyoldalokon, völgyekben a madárcsicsergést is a patakok csobogása pótolja, amint köves ágyukban szelíden csörgedeznek vagy morajló zúgással, haragosan tajtékozva rohannak tova aszerint, hogy kevésbbé lejtős vagy meredekebb helyen vájtak maguknak medret. Néhol az út is beleveszik egy darabon a patakba. Ott kell járni a a mederben kőről-kőre lépegetve, jobb út hiányában. Nem egy helyen még a kocsi is a patakban kénytelen haladni. Ilyenkor a kocsin ülőknek tanácsos hallgatni, szájukat összeszorítani, mert könnyen elharapnák nyelvüket beszélgetés közben a nagy zötyögésnek miatta. De nem is igen ér rá az utas a beszélgetésre. Folyton a gyönyörűséges vidéket bámulja, mely oly szép, oly elragadó, hogy szinte hálaadó imára készteti az embert a Teremtő iránt. Ez a szépséges föld azonban a szegénység, a nyomorúság tanyája. Ezt bizonyítják a völgyekben, hegyoldalokon látható tenyérnyi szántóföldek, a nyomorult faházak, a szegényes öltözetű, sápadt arcú lakosok. A népnek kevés a szántóföldje. Ez természetes is, hiszen a hegyes vidék talaja kevésbbé alkalmas a földmivelésre, mint a sík vidéké. A kevés föld is apró darabokra van szaggatva. Láttam szobanagyságú szántóföldeket. Mivel az időjárás sem elég kedvező, (a tél hosszú és kemény, a nyár rövid), nem termelhetnek minden gabonafélét. Leginkább a zabot termesztik, meg a lófogu babot. Itt-ott látni egy tenyérnyi buza- vagy rozsvetést, amelyből talán terem félzsákra való szem. Gazdasági eszközeik a leggyarlóbbak, amit csak gondolni lehet. Láttam szekeret, amely teljesen fából volt. Nem volt azon egy-egy fillér áru vas sem. A szénahányó villa két- vagy háromágú fa, amint az Isten megteremtette, csak a héját húzta le gazdája s ágait hegyezte ki. Elképzelhető, hogy milyen lehet az eke stb. Tökéletlen eszközzel pedig nem lehet jó munkát végezni. Jó haszonnal járna az állattenyésztés, ha megfelelő mennyiségű és jó fajtájú állatot tudna a szegény nép beszerezni. (Folyt, köv.) mellyel Mohácsy vállalkozását jellemezte. A nemzeti szempontok vitába vonása felesleges, a pénzügyiek megvitatása nem veszedelmes. De veszedelmes az az osztályérdek szerinti birálgatás, amellyel Mohácsy az ügyet kezeli. Mégis nem tart az állandó választmánnyal, mert ez a kérdés bizalmi kérdés. A munkapárti képviselők Veszprém vm. bizalmát hozzák a kormánynak. Spitzerhez csatlakozik. Halász és Czakó felszólalása után a főispán elrendeli a névszerinti szavazást. A bizottság elnökévé Francsics Norbert apátot kéri fel. Leadtak 167 szavazatot, 105-en szavaztak a verseci átirat mellett, 62-en szavaztak nemmel. Ezzel a vita bezárult, a megvegyülés nagy többséggel kimondta, hogy Veszprém vármegye közönsége elitéli a technikai obstrukciót. Nem jelent ez sem bizalmat a kormánynak, sem a katonai terhek kívánságát : ez a szavazás a vita végeredménye volt, a jobb és baloldal erőmérése. A főispán az izgalmas ülést, mely d. u. 1 óráig tartott, másnap d. e.-ig bezárta. Második nap. Veszprém város „sajnálkozása 4 4. A főispán a törvényhatósági bizottság kívánságára a 44. pontot tűzi ki megvitatásra Fodor Gyula és társai megfellebbezték Veszprém r. t. város azon határozatát, melyben sajnálkozását fejezi ki, hogy a főispán idegent nevezett ki rendőrkapitánynak. Az állandó vál. azt javasolja, hogy ez a véghatározat a város jegyzőkönyvében megsemmisíttessék. Óvári Ferenc dr. némi mentegetődzést tár a közgyűlés elé. Ő is, meg a rendkívüli közgyűlés minden tagja is, mindenkor elismeréssel és tisztelettel vannak a főispán személye iránt, akinek jogkörébe sem akartak egyáltalán beavatkozni. Ők csak egy szubjektiv véleményt akartak a közgyűlésen dokumentálni, a város közönségének fájdalmát, hogy mikor annyi derék és alkalmas fia van a városnak, a főispán figyelme egy idegenre irányult. Kéri a fellebbezésnek, mely szerinte nem megokolt, mellőzését és a város határozatának érvényben hagyását. Az ügyhöz hozzászóltak: Juraszek János, Komjáthy László dr, Antal Géza dr., Fischer dr. stb. A szavazás eredménye az volt, hogy a megyegyülés óriási többsége elfogadta az állandó választmány javaslatát, s a törvényhatósági bizottság utasítja a várost, hogy a jegyzőkönyv megfelelő lapján a megsemmisítést áthúzással kifejezésre juttassa. A terembe visszatérő főispánt hivei meleg ünneplésben részesítették, s áttért a törvényhatósági bizottság a tulajdonképeni megyei ügyekre. Tisztviselő-választás. Elsősorban megválasztották az újonnan szervezett ötödik árvaszéki ülnöki állásra dr. Tóth Bélát, az I. szolgabírói állásra dr. Kőrösy Ferencet, s Tóth Béla helyébe az árvaszékhez Kukorelly Nándort. Mind a három választás egyhangúlag történt. Ezek után rövid idő alatt letárgyaltatott a tárgysorozat száz egynéhány kemény pontja, ellenállásra nem találván. Pedig a sok adózó szónok egyik-másik pontnál megtehette volna megjegyzéseit! Ez a megyegyülés igen tanulságos volt; sok tekintetben éles megvilágításba hozta Magyarország mai állapotát.
