Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-09-03 / 36. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1911. szeptember 3. 36. szám. PÄPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. SZEJVILE. Városi közgyűlés. Földcsuszamlás. A szekularizációs törekvéseknek, melyektől annyi sok szociális jót várnak, illetve annyi tömérdek haszonnal kecsegtetik a könnyen hívőket, akik nem látják a kilógó lólábat; egyik hires bajnokát, Duezt, a francia egyházi és egyéb javak nem közönséges sikkasztóját, ki százezreket költött el a szeretőire, kiknek egy templomból pazar fénnyel berendezett palotát építtetett. a mult hetekben kisérték el 12 évi kényszermunkára a szabadkőművesség nagyobb dicsőségére. így festene vagy talán még csúnyábban nálunk is a szekularizáció, amely nem volt képes Franciaországot sem megmenteni a lassú, de biztos pusztúíástól. Veszedelmesen közeleg e nemzet egész elete az agónia felé, amelyből már csak injekcióval lehet a súlyosan beteg nemzetet megmenteni, ez az injekció pedig nem lehet más, mint visszatérés a kereszthez, visszatérés Krisztushoz. A gyilkos demokrácia. Többször volt alkalmunk bizonyítani, hogy a demokrácia, ha kiöli az emberből a hitet, ha megfosztja attól az édes, megnyugtató tudattól, hogy e nyomorult földi életeit kívül van még egy másilc, egy sokkal igazságosabb élet, ahol a gyarló világ még gyarlóbb igazságai kiegyenlítődést nyernek; ha megfosztja minden nemes ideáltól, amely az embert emberré teszi és Istenének egyedül a gyomrát teszi meg: nem tudja pótolni sem az általános szavazati joggal, sem a szabadszerelem piszkos elvével soha. Üressé teszi a lelkét és az élet hiábavalóságának s unalmának átkos terhe nehezedik a szerencsétlnre. Jaj, ha a Népszavát olvasva arra a tudatra jön, hogy : nincs Isten és nincs lélek, tehát nincs örökélet sem. Az ember tulajdonképen állat és miként a macska fölfordul és itt hagyja az árnyékvilágot . . . Tovább nincs. Itt már csak a golyó van hátra. Ezt bizonyítja Haas Pál budapesti bognársegéd szerencsétlen halála, akinek ezek a bolondgombák adták kezébe a revolvert. A zsebében talált levél azt az őrült szociálizmust nevezi meg gyilkosául, amikor ezt irja: „Meguntam a/, életemet, agyolövöm magam, A temetésemen nem kell se Isten, se pap . . . " Szabadkőműves erőlködés. A különböző hitfelekezetek iskoláik fenntartására évenként bizonyos szubvenciót élveznek a várostól, amely örökké szálka néhány kérkedő szabadkőműves szemében. Minden egyes költségvetés tárgyalásánál elmondják a > Világ« és társai c. lapokból jól-rosszul összetákolt beszédjüket, amely rendesen visszafelé sül el, mert a képviselőtestület józanabb elemei, akik túlnyomó többségben vannak; torkukra forrasztják a szót. Mosolvgásra indított bennünket is - O Győri Gyula, — aki mellesleg mondva, református főgimnáziumi tanár is, — levegő után való kapkodása. Kertelt jobbra-balra. Nyíltan nem merte bevallani szabadkőműves mivoltát, sőt hajlandónak mutatkozott 5% erejéig a felekezeteket is segélyezni. Varga Rezsőnek azonban sikérült a báránybőrből kiugratnia a farkast, amikor beszédjében megnevezte a szabadkőművesek destruktiv irányú munkálkodását, amely elsősorban az iskolák államosítására törekszik. Beszédje alatt Győri Gyula — mit tehetett mást, — uniszólóban megéljenezte a szabadkőművességet. A gyengéd naivság jellemezte dr. Steiner fózsef izr. hitközség elnökének a beszédjét, aki a morál, az erkölcs szempontjából nem tartotta helyesnek a segély megadását, de más szempontból hozzájárul a javaslathoz. Abból a morálból, amely Steiner József dr.-t a segély megadása ellen szólaltatta meg, nfem kért a képviselőtestület, de nem kérünk mi sem. Most, amikor az eszmék nagy harca megindul, amikor a világnézetek óriási khaoszából alig-alig biztat a nemzet felé egy-egy remény sugár, amikor a társadalom nivellálás előtt; senkisem térhet le, — aki hazájának sorsát szivén viseli, — arról a szikla szilárd erkölcsi alapról, amely annyi sok viszontagság közepette, képes volt megtartani hazánkat ezer éven át. Elismerés illeti képviselőtestületünket, hogy hivatásának magaslatán állva, nem szegődött uszályhordozójává azokáltal a forradalmi hóbortban szenvedő, üres lelkű agitátorok által hirdetett erkölcsi morálnak, amely kivetkőzteti az embert, emberi mivoltából lealacsonyítja az állatok közé, Istenének egyedül a gyomrát teszi meg és ezzel megbénítja idegeinket minden esztétikailag szép és nemes befogadására. Az ilyen morál már sok és nagy nemzetnek megásta sírját. Róma, a világot uraló Róma, — a hatalmas, a megdönthetetlennek hitt Róma, — mihelvt fiaiból kihalt az ősi erény, elfoglalva helyét az úgynevezett modem természettudományi moréit; hol van? Nincs. Ez a történelmi proceszus megy most végbe Portugál, Spanyol és Franciaországban. Enyhén szólva,' valóságos lelketlenség ezek sorsára juttatni; annyi sok ellenségtől körülvett hazánkat. Kende Adám dr. látva a testvérek vergölődését, hatalmas páthosszal előadott frázisokkal sietett megmentésükre, ami egyáltalában nem sikerült neki, habár Balttiazárt is előrángotta igazai bizonyítására. Annyit azonban elért vele, hogy a református képviselőtestületi tagokat elnémította, de azért a segély megadása mellett szavaztak. A két napos közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Hétfőn Mészáros Károly polgármester üdvözölte a szép számban megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitotta és a jepyzőkönyv hitelesítésére Saári Lajos, Kiss Ernő, Schlesinger Rezső, Bottka Jenő és Koréin Vilmos képviselő testületi tagokat kérte.-Rh Qlya^atptt a mult ülés jegyzőkönyve,