Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-01-22 / 4. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911. január 8". A boszorkányok és boszorkánypörök. Irta: Takács Gedeon. (Folytatás). Az egyház ezen oktató és tiltó rendelkezései azonban nem sokat lendítettek a téves felfogásból való kijutásra. Nemcsak, hogy lappangva élt a boszorkányokban való hit, hanem könyvek is jelentek meg, melyek leírják a boszorkányok szokásait, az ellenök hozott egyházi intézkedéseket és óvóeszközöket. Egy ily hírhedt mű a »Boszorkány pőröly« c. is, melynek szerzői , Sprenger és Institoris. (L. Funk: Kirchen- j gesch. 413. és Tört. hazugs. 297. Cantu: ; XII. k. 479—484 11.) Az egyház csak az eretnekséggel kap- ; csolatos bűbájosságról nyilatkozott és az j eretnekséggel, - tehát hitbeli tévedéssel i kapcsolatos boszorkányságról fegyelmi in- j tézkedései is vannak, épen az eretnekség ! miatt. Egyébként a boszorkányokban való hit meg volt és van a nem egyesült görö- ' göknél is (Tört. hazugs. 298. 1.); maga Luther Márton is hitt a boszorkányokban (a »váltott gyermekekben«, az »ördög gyerme- í kekben«, mintha természetes apjuk az ördög lett volna), a boszorkányoknak az ördöggel való ciinboraságában (Cantu: XII. 490.); Kálvin János is a »legrettenthetetlenebbül hitt a boszorkányokban« (Walter Scott), hasonlóképen egyik kiváló munkatársa, Béza Tódor is (Cantu: XII. k. 490.). A magyarországi protestánsok is hitték a boszorkányok létezését. Pl. Bornemissza Péter egyik nrédikárióiáhan icrv szól' »Az éiiel iáró asszonyokról is sokat mondhatnék, kik éjjel macskaképében szökdécselők . . . van nekik királyné asszonyuk is és annak szavára rettenetes dolgokat mivel az ördög. De mind azért, hogy végre levesse őket.« (Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bpest, 1910. Akad. kiadv. Ezután röviden igy jelöljük M. bosz. : p. oktr. 22. 1.) Debrecenben maga az eklézsia ítélte el 1575-ben Oláh Ambrusnét varázslás és kuruzslás miatt. Bethlen Gábor, Erdélynek protestáns fejedelme is hitt a boszorkányságban és büntette is érte a boszorkányokat. (B. G. levelezése, kiadja Szi- i lágyi S. 311. 1.). Hitték a boszorkányságot az unitáriusok is, (M. bosz. p. oktr. 118. 1.) a törökök is. (Salamon F. Magy. orsz. a tör. hód. korában 285. 1.); a talmudista zsidók is hisznek ebben, mutatja a Lilith-ben való hitük (Cantu XII. k. 473. 1.). Szóval tele volt ezzel a babonás hittel az egész világ. Köny- j nyű ellene beszélni a XX. század emberének, : de akkor ez épugy beletartozott a világ- j felfogásba, mint ahogyan ma sok ember ok- j kultista, spiritiszta! A boszorkányságot ördöggel való szövetségnek tartjuk. Kivesszük ebből termé- j szetesen az autosuggestiót, a boszorkányság j tudatának önmagára való erőltetett hiedel- j mét, továbbá a csalást és a beteges képze- ' lődést és természetesen a gálád ráfogást is. Goethe Faustjában is az ördög a mesterük a bűbájosoknak és a boszorkányoknak; az előbb emiitett protestáns Bornemissza is ördögi szövetségnek tulajdonítja j a boszorkányságot. Maguk azok is, akik I boszorkányság gyanúja alatt állottak, sok- j i szor eldicsekedtek az ördögi cimborasággal. 1 Selmecbányán pl. 1581-ben egy Borbála nevü asszony halálos ágyán vallomást tett, hogy az ördöggel cimboráskodva boszorkányságot űzött, magzatelhajtást gyakorolt és az Oltáriszentséget is meggyalázta. (M. bosz. p. oktr. 23. 1.). Az ördög nem adta ingyen a hatalmát, a tudományát; mint Faustnak megmondta: nem önzetlen az ördög! »Alkut kötvén, igy szól Faust dr. Mephistohoz, — Szerződhetném én is véletek ?« Lehet szerződniük, válaszol Mephisto, de úgy, hogy »Emitt (t. i. a földön) én állok szolgálatodra készen, ... Ha találkozunk ama túlsó részen (a pokolban), Te ép úgy szolgálj majdan engemet! (Palágyi ford.) Az ördög irást kér, még pedig vérrel Írottat és így lekötötte magának Faust dr. lelkét. Az ördöggel való ilyes cimboraságnak hite egyrészt minden vallásban, minden rangú emberek között meg volt; másrészt — sajnos azt is hozzá kell tennünk, — hogy a legnagyobb mértékben el is terjedt ezen ördögi szövetségben való meggyőződés. Megfertőzte nemcsak az egyes emberek lelkét és felfogását, hanem az országok törvényhozását is. Bizonyos nemzeti büszkeséggel szoktunk Kálmán királyunkra hivatkozni, aki már a XI. sz.-ban tagadja a »strigák* létezését. Jól esik ezt tudnunk, de hozzá kell tennünk, hogy a striga csak az éjjel röpködő, gyermekvért szivó boszorkányokat jelenti, másféle boszorkányokra ez a szó nem ülik, - és Kálmán királyunk se úgy értette, ahogy ma ráfogják, hiszen másféle boszorkányokban ő maga is, kora is hitt, amint törvénykönyvének 67. cikke mutatja (Balits: Kath. Egyh. tört. Magy. orsz. I. 403.1.) Kálmán korának más tanult férfiaival együtt, csak azt tagadta, hogy olyan boszorkányok nincsenek, amilyenekben a pogányok hittek. Igy Nagy Károly frank király és császár, az angol királyok (pl. Rothar) és a mi törvényeink (Sz. István, Sz. László) is feltételeztek a strigáktól különböző boszorkányokat. (A strigákra vonatk. 1. Cantu: XII. k. 472—73 11.) (Folyt, köv.) Hírek. A Kath. Kör febr. 5-i nagy hangversenye és bálja kétségtelenül egyike lesz a farsang legelőkelőbb mulatságainak. A vigalmi bizottság, élén Varga Rezső társelnökkel minden lehetőt elkövetett, hogy a hangversenyt művészi nívóra emelje. A szereplők kitűnő gárdája már eleve biztosítja a sikert. Kolbe Nándorné Szelényi József ez alkalomra irt gyönyörű prologusát fogja szavalni. Keömley Bianka (BpestJ szép énekszámokkal kedveskedik a pápai közönségnek. Nagy Gabriella a dr. Várkonyi Béla zeneakadémiai tanártól megzenésített »Rabasszony« c. melodrámát fogja előadni a zeneszerző zongorakiséretével; Grofcsik Izuska, a veszprémi műkedvelő gárda egyik legkedvesebb, legrokonszenvesebb tagja a Rodli-monológgal szerepel; dr. Várkonyi Béla (Bpest) fényes zongoraművészetét mutatja be; Pöschl Gyula (Bpest) kir. műszaki tanácsos dr. Várkonyi zongorakiséretével hegedűn fog játszani. A Kath. Kör dalárdája szintén fellép egy nagyobbszabású énekszámmal, A részletes programmot jövő számunkban közöljük. Jegyek előre válthatók az Első Magyar Altalános Biztosító-társaság főügynökségénél (pápai takarékpénztári épület) I—4. sor 4 K, 5—12. sor 3 K, 13—18. sor 2 K, állóhely 1 K. — A jegyek a táncmulatságra is érvényesek. — Választmányi ülés. A Kath. Kör választmánya Botka Jenő elnöklete alatt f. hó 16-án látogatott ülést tartott, melyen behatóan megvitatták az alapszabályokat. A júliusi rendkívüli közgyűlés határozata értelmében ezután két társelnöke és. 24 választmányi tagja lesz a Körnek. Rövidesen megalakítják a vigalmi bizottságot. A rendes közgyűlést febr. 26-ra tűzték ki. Ezen valószínűleg Jándi Bernard!! főmonostori perjel fog elnökölni. A Felsővárosi Kath. Kör ma d. u. 6 órakor felolvasó-estélyt tart. Előadó: Boksay Endre, a bencés gimnázium rajztanára. Az ő felolvasásán kiBül több ének- és zeneszám, valamint szavalat teszi változatossá a műsort. — Szoyer Ilona hangversenye. Máivolt részünk több miivész-estélyben, amelyen csodálhattuk a hangnak szépségét, elbájoló hatását, de oly szép, tiszta, üde, iskolázott hang, mint Szoyer Ilonáé, nem egyhanur csengett még az öreg Griff nagytermében! Nem tudtuk, vájjon csodás hangjának nagy terjedelmét, a pianokban észlelt elbűvölő lágyságát, tisztaságát, vagy azt a kedres, mindenkit lebilincselő modort és mimikát csodáljuk — e benne, amellyel az énekelt darabot előadta. És ami a fő, magyar nyelven hangzott az ének, ami bizonyára jobban megtalálta az utat a szivekhez, mint a »svéd csalogánynak« Svärdströmnek, svéd, német, vagy francia nyelven előadott dalai. A közönség, amely ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte a nagytermet, szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta Szoyer Ilonának, a kiváló opera-énekesnőnek minden énekét, Ezüstös, tide, szép hangján óriási hatással énekelte a Remete csengetyüjéből »Rösa Friquet« áriáját, Puccini Bohémjéből a keringőt, Gounod K. »Szerenád«-ját, Tschai| kovszkytól »Bálban« és Verditől egy keringőt. Látva azonban a közönségnek tüntető, meleg, rokonszenves óvációját, szívesen énekelt néhány dalt ráadásul is. A zongorán Márkus Dezső kisérte mesterien. A gratulációkból kijutott Hajnóczky Árpádnak is, aki ez este sikere érdekében nagyon sokat fáradozott és egyedül neki köszönhető, hogy közönségünk ily művészi élvezetben részesült. A hangverseny után tánc volt, amely csak a késő órákban ért véget. — Kinevezés. A budapesti Szt. Imre-kollégium prefektusává dr. Weber Pál veszprémegyházmegyei áldozópapot ! nevezték ki.