Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-07-02 / 27. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 julius 4. — Hivatalvizsgfálat. Faust Elek kir. tanácsos, veszprémi pénzügyigazgató folyó hó 26-án és 27-én a helybeli m. kir. adóhivatalt megvizsgálván, a tapasztalt rend, a gyors, pontos és szakavatott munkásságért mind a vezetőhivatal főnökének, mind a tisztikarnak teljes elismerését és megelégedettségét nyilvánította. — Nagy kath. tüntető népgyűlés előkészületeiről számolhatunk be. Midőn • a liberális gondolkozásmód megrontotta embereink s kath. férfiaink lelkét, midőn minden kath. vagy keresztény irányú szervezkedésben antiliberálizmust vagy antiszemitizmust látnak, szükség van az igazi kath. érzések felkeltésére s annak megmutatására, hogy minden támadás ellenére is mozgunk és vagyunk. Ezt a mozgást segíti majd elő az a tüntető kath. népgyűlés, melynek szónokaiul ezideig sikerült megnyerni Molnár János prelátust és Huszár Károly képviselőt. Ez a népgyűlés nemcsak a pápai katholikusoknak, hanem a vidéknek is ébresztője akar lenni, s úgy tervezik, hogy a vidék katholikussága is részt vegyen az impozánsnak ígérkező gyűlésen. — Női kereskedelmi tanfolyam. A veszprémi felső-kereskedelmiiskola igazgatósága a 1911 — 12-ik tanévben női kereskedelmi tanfolyamot nyit abban az esetben, ha legalább 25 növendék jelentkezik. Beiratkozhatik, aki a polgári leányiskola négy, vagy legalább két osztályát sikerrel elvégezte. A kevesebb előtanulmánnyal birók felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. A felvételi vizsga dija 20 kor., amely a felvételi vizsgálat előtt fizetendő. A tanfolyam költsége: 10 korona beiratási dij. A beiratások szeptember 5-től 10-ig lesznek, d. u. 3 órától 5-ig az igazgatóságnál. A tanfolyamot jóakarattal ajánljuk a szülők figyelmébe. — Kertmegnyítás. A Polgári Kör ma tartja (kedvezőtlen idő esetén mához egy hétre) kertmegnyítási ünnepélyét. Délután tekeverseny lesz, este 8 órakor pedig tánc. Belépő-dij személyenkint 1 korona. — Békéltető-bizottság választás. Az ipartestületi békéltető-bizottság választása julius 23-án délután 2 órakor a városházán lesz. A választás szavazólapokkal, szótöbbséggel történik. Csak azon iparos-segédek szavazhatnak s választhatók meg, kik tényleg munkában állanak. A választók listájából kimaradt segéd felvételét írásban kérelmezheti az ipartestület elöljáróságánál, — Aki pazarolja a vizet. A v. tanács Maródi Károlyt, ki bolgárkertészetében már több év óta pazarolta a vizet, az elfogyasztott viz után két évre visszamenőleg 20 K megfizetésére kötelezte és elrendelte egyúttal nála egy vizóra felállítását. — »Szagos lesz az utca«, illetőleg nagyon szagos már régóta az a Ruszek-utca, melyet nem régen vezércikkben énekeltünk meg, s amely utca a város közepén, a piac mellett van, a Főtérre nyilik, s amelyen át három társas körbe szaladnak az emberek, hogy felüdüljenek egy kissé s kinyugodják magukat. Ebben az utcában van egy négyszögű fabódé, az u. n. »illatmagazin« mely undorító szaggal tölti el különösen a déli órákban az egész környéket, s ebben a kolerás világban egy igazi bacillus telep. Ezt a bacillus telepet igazán 24 óra alatt el kellene arról a forgalmas helyről a jó egészség érdekében távolítani! — Az Anna-tér aszfaltozása. A v. tanács elrendelte, hogy a mérnök jelentése szerint az Anna-teret aszfaltoztatni fogja Az egész költség 2133 K 45 fillérbe kerül. — Ismét egy lépés a munkásházak felé. Az alispán most értesítette a polgármestert, hogy az építendő munkásházak ügyében a földm. miniszter Adler-Rácz József miniszteri tanácsost és lpolyi-Keller Gyula gazdasági akadémiai igazgatót bizta meg, hogy városunkban helyszíni szemlét tartsanak és útbaigazítást adjanak, hol lehetne a kérdéses munkáslakásokat felépíteni.. Tehát ismét egy lépéssel előbbre vagyunk a nagyon óhajtott munkásházak megvalósulása felé. — Deficit. A jéggyári üzemben 12 nap alatt 73 kor. 41 fillér veszteség mutatkozott. azonban a v. tanács továbbra is üzemben tartja a gyárat, remélve azt, hogy a nyár folyamán sokkal nagyobb lesz a fogyasztás, mint eddig volt. — Hol lesz a halastó? A halastó helyéül a pápakovácsi uradalom az attyaitavat és környékét hozta javaslatba s egyben tudatja a várossal, hogy a zavari malcm melletti terület nivellirozható, amivel a városi tanács a mérnököt bizta meg. Kevés tőkével nagy keresetet érhet el, ha kötőgépet vesz Hanauer Zoltán vaskereskeclésében Pápán. — Kíméljük a fákat! Most virágoznak a hársfák. A hársfavirágot a gyermekek s asszonyok gyógyteának szedik. A gyermekek felmásznak a fákra s azoknak ágait szedés közben letördelik, vagy pedig az alsóágakat lehúzzák s így törik el. Az Esterházy-uton több fán láttunk szép, erős ágakat letörve s a földön úszva. E körülményre az illetékes közegek figyelmét felhívjuk. — Lesz szép városi halottas-kocsi. Egy diszes halottas-kocsi beszerzésére 2400 K-t vesznek fel az 1912-iki költségvetésbe.. Csúnya levegő. Nem tudom, milyen ize van. Ez is száraz, meg émelyítő. Még menni is nehéz benne. — Az aszfalt kemény! Olyan fás tőle a talpam. Aszfalt! Otthon is van az állomáson, meg a városba. Ezért csak nem vagyok falusi, hanem más-más ez a mindenség. Mondom — a levegő. Ha igen okos volnék, akkor kimagyaráznám, hogy mi az a levegő, de így nem tudom. Nézd, mennyi fénye van, hogyan rikít, milyen üres! A mi levegőnk tömött, harapni lehet. Itt mindenki fut és még sem tolja a levegőt. Minden ember könnyű, semmi; van, nincs. Eltűnnek az ember gyereke elől. Nálunk így kapja el a szél a pehelytollat a szemünk elől, meg a szalmaszálat. Azért nincs ezeknek taián egymáshoz való lelkük; senki se köszönt senkit, senki se néz meg senkit ismerősen, aki meg megnézi a másikat, az csúnyán nézi meg, még vissza is fordul és nem azért fordul vissza, hogy ejnye, te vagy? alig ösmertelek meg! . . . hanem másért, bámulásformán. Csak minket néznek meg igazán, mosolyogva. Tudja Isten, mind azt akarja mondani: ejnye, maguk azok, bátyám! úgy-e maguk ... de ritkán látunk ilyen igazi embereket. Alig négy órája, hogy Pesten vagyunk ebben az éjszakai ragyogásban, máris holtra fáradtam. Ugy-e mindig szomjazunk! Pedig nyugodtunk is a mozgószinházban. Hát ez i olyan, mint amit láttunk már. Ha csak a mozgóképek lettek volna, akkor nem is volnánk falusiak; de a többi, a körülöttünk ülők, akik néznek bennünket, azok nem a szokottak. Jaj, de falusiak vagyunk közöttük!... Minden szomjazunk. Azt hiszem, hogy a levegő epeszt... De jó lesz aludni; az aratásban nem fáradtunk így el. Halljátok, azt mondtuk, hogy három nap itt maradunk, halljátok, én holnap már hazamenek. Haza én ! Az igaz, hogy még semmit sem láttunk, csak Pestet. Mindenesetre meg kell néznünk sok mindent, hogy a költségünk ne legyen hiába. Hanem én holnap szívesen haza mennék. Igen-igen fáradt vagyok. Istók! — súgja a Mihály — azt mondta az a szállástadó emberünk, hogy magunk leszünk ebben a nagy szobában. Nézd egy idegen ember is alszik a díványon. Sebaj, az ágyunk jó, csak alszunk majd ... De jobb lenne nem aludni. Tudod, sok a zsebmetsző Pesten. Ablakvas sincsen. Összesúgtunk és megrémültünk; csalc kevéssé, mivel hogy sokan vagyunk, nevetséges a rémület. De az alvó ember ha sok is, hát semmi, holt ember. Ne alugyjunk eh. Úgyis éjfélen túl vagyunk. Majd én mesélek.. A pruckát ne vessük le, tegyük belső zsebünkbe a pénzt. En majd mesélek. Az elátkozott kékszakállú herceget. Meséltem, meséltem. Alig kezdettem bele, már a Mihály hortyogott. De milyen hamar! Még aratáskor is tovább hallgatjuk a mesét a csillagos ég alatt. Itt nincs csillag,, de talán levegő se, ha pedig levegő van,, akkor ebben méreg van. Minden hortyognak és magam sem tudom a kékszakállú herceget folytatni . . . De jól aludtam! ugyanazon oldalamon ébredtem fel. Egymást kérdeztük korányosan: alszol? Dehogy. Én se. És susogtak, hogy meg van-e a pénzük. Igen,, meg van. De virradni nem akart. Itt soha. se virrad, szük és fojtós udvarra néz a nagy két ablak. A mi ajtónk se ekkora, de a kis ablakunk, hejh nem vakoskodik ! . . . Minek az a nagy ablak ? Minek ? És minek sok minden Pesten ? Kérdezzétek meg ettől