Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-06-18 / 25. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 junius 18. lehetnek mások, mert elvük köti őket a nemzetköziséghez. Muli úrnak remek kiszólásai voltak. Többek között, hogy őt az egész város ostobának tartja, de azért ő is úgy érzi az adók súlyát, mint más. S hogy az adó most emelkedett, azt nem csodálja, mert a városi tanács elpotyálja feleke­zeti iskolákra a pénzt. Majd egy nagyot sóhajtott s tele tüdővel kiáltotta: az ország harminc falujában még nincs iskola, tehát iskolákra adják a pénzt. Szerinte sem a gimnázium, sem a polgári nem iskola. Az egész gyűlés nem ért egy fabatkát sem. A tömeg minden hatás nélkül ment széjjel. De azért néhány megjegyzést füzünk hozzá: Először is, hogy a demokrata elvtársaknak fölötte harcias kedvük volt, mind az ellenvélemény lehurroga­tására, mind az öklök felemelésére. Ezt azonban megbocsátjuk nekik, mert a központi kiküldött egészségére többen a kelleténél többet ittak. Másodsorban: népgyűlés volt hir­detve, mindenkinek szabad volt véle­ményét kinyilvánítani, tehát a másképen i gondolkozóknak is. S mégis mit láttunk: ; hogy rendőreink szemeláttára s füle­hallatára tejfölös szájú gyerkőcök tisztes öreg embereket inzultáltak, letegeztek s veréssel fenyegettek. Nem vonunk ezekért felelősségre senkit sem; de azt elérték az elvtársak, hogy ezentúl vörös népgyülésekre az ellenfél is tömegesen fog kivonulni, hogy az igazságnak mindig bátran védelmére kelhessen. Építőiparosaink harca. Az a küzdelem, mely városunk építő­iparában hetek óta érezteti hatását, május 15-én újabb fordulathoz ért. T. i. ekkor terjesztették be az építő-munkások me­morandumukat á munkaadókhoz. A munkaren-dtervezet, amelyet kollek­tiv szerződés formájában kívánnak a munká­sok elfogadtatni, olyan követeléseket is tartalmaz, amelyek még az adott konjunk­túrák mellett sem teljesíthetők. Kilenc és fél órai tényleges munkaidőt, 48—58 fillér minimális munkabért s ezen órabéreknek fokozatosabb emelését; a vidéken teljesí­tendő munkálatoknál 20°/ 0-kal, a gyár-kémé­nyek és tornyok építésénél 50%-kal magasabb órabéreket követelnek. A huszonhét pontból álló munkarend­tervezet előirja továbbá az akkordrendszer eltörlését, a túlórázás megszüntetését s a bizalmi-férfi elismerését. A munkaadók hajlandók voltak a bérkövetelések méltányos emelésére, azonban komoly aggályaik merültek föl a memoran­dumba foglalt hatalmi követelések teljesítését s ennek kollektiv szerződés formájában való megerősítését illetőleg. Ezen kérdések megvitatása céljából hívta egybe folyó hó 15-én d. u. 2 órára a szövetség összülését, amelyen az Építő­iparosok Országos Szövetsége titkárjával, továbbá a Budapesti Építőmesterek Szövet­sége Miklós Ede és Rothauser Lajos építé­szekkel képviseltette magát. Az ülés érthető érdeklődést keltett. Az ipartestület tágas tanácskozó termét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akiknek soraiban számos szövetségen kivül álló munkaadót is láttunk. A közgyűlés szónokai azt az álláspontot fejtették ki, amelyet az Országos Szövetség elfoglal a kollektiv szerződés kérdésében. A szerződésnek ilyen formában való meg­kötése távolról sem biztosítaná a kívánt ipari békét, mert a szerződés egyrészről a munkaadói jogos érdekeket sértő hatalmi követelésekre támaszkodik, másrészről nél­külözi a szerződni akaró fél a szerződés betartásának legkisebb garanciáját, is. PZzen álláspontjukat számos példával igazolták s előadásuk nem csupán azt igazolta, hogy a munkásság jogos kérelmeinek teljesítése elől a szövetség nem zárkózik el, hanem teljesen meggyőzte a nagyszámú hallgatósá­got arról, hogy a kollektiv béke-forma felajánlása nem egyéb mint a »harcos szak­szervezet« hatalmi akciója, amely a munkás­ság józanul gondolkozó rétegeiben már amúgy sem talál visszhangra. Foglalkozott ezután az ülés azokkal a módozatokkal, amelyekkel az áldatlanul és igaz ok nélkül felidézett harc megszüntethető. Erre nézve az országos központ delegáltjai a szövetség teljes erkölcsi támogatását Ígér­ték meg s kijelentették, hogy a béke helyre­állítása s a békés munka megkezdhetése érdekében szükségesnek mutatkozó külföldi munkásbehozatal céljaira erejéhez mért anyagi támogatásra is kész az Építőiparosok Orszá­gos Szövetsége. A nivós ülés ezekután végetért. A gyűlésen tapasztaltak alapján azt a benyomást szereztük, hogy a munkaadók között a nagyon kívánatos összetartás és kölcsönös megértés teljes s az a kevés számú munkaadó, aki eddig még nem tagja a helybeli Építőiparos Szövetségnek, ugyancsak belép annak köte­lékébe, hogy hathatósan támogassa ily módon jogaiban megtámadott kartársainak érdekeit. Hisszük ezekután, hogy az áldatlan harc mielőbb befejezést is nyer. HÍREK. Személyi hir. Kránitz Kálmán félsz, püspök, egyházmegyei főtanfelügyelő Űrnapján városunkba érkezett a kath. tanító­nőképző képesítő-vizsgálataira. O Méltósága itt tartózkodása alatt a bencés székháznak szivesen látott vedége. — A Kath. Kör mulatságát Úr­napján elfújta a szél. Erősen hisszük, hogy annál fényesebb, sikeresebb, vigabb lesz ma este. A legmelegebben felhívjuk rá t. olvasóink figyelmét. — Képesítő-vizsgálatok. Az irgalmas nővérek tanítónőképzőjében pénteken kez­dődtek meg a képesítóTvizsgálatok. Pénteken tett képesítőt a II. osztály, szombaton a III. osztály. Holnap kezdődik a IV. évesek képesítője. A vizsgálatokon Kránitz Kálmán félsz, püspök, egyházmegyei főtan felügyelő elnököl, a minisztérium részéről Papp Sándor kir. tanfelügyelő van jelen. — Halálozás. Súlyos gyász érte a hét folyamán a városunkban közbecsülésnek ör­vendő Hanauer-családot. Özv. Hanauer Jenőné szül. kiskéri Vörös Fanny f. .hó 11-én életé­nek 74-ik évében rövid szenvedés és az utolsó szentségek ájtatos felvétele után elhunyt Budapesten. Holttestét f. hó 13-án szentelték be a Kerepesi-ut melletti halottas­házban, majd Pápára szállították s szerdán itt helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra a kálváriái családi sírboltban. Az ö. v. f. n.! — A városi zeneiskola f. hó 20-án délután 5 órakor tartja meg gazdag műsor­ral vizsgálati hangversenyét a Jókai-kör új helyiségében. Szakfelügyelői látogatás. F. hó 10-én a győri m. kir. áll. fa- és fémipari szakiskola igazgatója Ftileki József, mint a pápai iparostanonc-iskolák szakfelügyelője, meglátogatta az iparostanonciskolai rajz­kiállítást s a legnagyobb elismerését nyilvá­nította. Találmány. Városunk iparostanonc­iskolájának érdemes igazgatója, Ilercz Dávid, nagyon értékes találmánnyal lepte meg a tanszergyűjteményt. Mint rajztanár, s festő­művész, sok évi tapasztalattal és tudással a mostani célszerűtlen rajzasztalok tökélete­sítését tette lehetővé. Találmánya egyszerű­ségénél, olcsóságánál fogva bizonyára tért fog hódítani az összes iskolákban, hol a rajztanítást kultiválják. Az újonnan épített és berendezett iparostanociskolát is az ő találmányával ellátott rajzpadokkal szerelték fel. Ajánljuk az érdeklődőknek figyelmébe. A feltalálónak pedig igaz szívből gratulálunk. »Van-e szükség Pápán kath. pénzintézetre?« cimü, lapunk mult va­sárnapi számában, (K.) jelzéssel ellátott vezércikket nem én irtam. Káuzli Gyula. — Gyémánt menyegző. Ritka szép ünnepség szinhelye lesz Bakonygyepes köz­ség, ahol Martonfalvay Pál alsóiszkázi (Veszprém megye) birtokos, Veszprémvár­megye törvényhatóságának tagja, 1848-49­iki honvédhadnagy és neje szül. Mustedi és Fericsei Szalatkay Alojzia 1911. jun. 21-én déli 1 órakor tartják gyémánt menyegzőjüket. — Nyugdij felemelés. Steiner József dr., nyug. v. főorvos nyugdiját a v. tanács felemelte 2024 koronára, mivel a 15—911. sz. alatt hozott közgyűlési határozat értel­mében az 1910-ik év, ő Felségének 80-ik születésének emlékére, két évnek számítódik. Erre a kedvezményre a nyugalmazott főor­vosnak is igénye van, amennyiben 1911. év január 1-én vonult csak nyugalomba. Kevés tőkével nagy keresetet érhet el, ha kötőgépet vesz Hanauer Zoltán vaskereskedésé­ben Pápán. — A bencés gimnázium záróünnep­ségén felülfizettek: Fa Mihály 10 K, Cziegler Albert, Schmiedthauer Lajos, Ujváry Endre dr. 5—5 K, Nóvák Ede 4 K, Szupits Gyula, Németh Gyula, Nagygyőri Barna, Mayer István, Gruber Lőrinc 2—2 K, Somogyi Józsei, Válinth Ignác 1 — 1 K, Peresztegi N. 50 fillér. Fogadják hálás köszönetünket.

Next

/
Thumbnails
Contents