Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-01-15 / 3. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911. január 8". rázsló füvekről (Eel. VII. 95. v.), Circe sem más, mint egy nagystílű boszorkány (Homeros: Odyssea), Szent Péternek Simon mágussal (Ap. Csel. 8, 18.), Szent Pálnak Elymasszal (Barjezus) kellett harcolnia (Ap. Csel. 13, 6—12.) Tönkre is tették az Isten erejével mágikus, bűbájos hatalmukat. Valóban elmondhatjuk, hogy a pogányság bűbájossággal van átszőve. Mindenütt megtaláljuk az időcsinálást, a szántóföldnek varázsolását, szerelmi varázslatot, emberek állattá varázsolását és más ily jelenségek teljegyzését. (Uhlhorn: Der Kampf des Kristenthums mit dem Heidenthum. 283.) V. ö. Funk: Lehrbuch d. Kirch, gesch. 412). Az ellenvetés második fele már érdesebb; arról van ugyanis szó, vájjon az egyház a bukott angyalokról, vagyis az ördögökről való tanításával nem segitette-e elő a boszorkányokban való hitet? Az egyház t. i. vallja, hogy az ördög az emberrel érintkezhetik. Az ördögnek ugyanis, mint önálló szellemi lénynek absolute van lehetősége az emberekkel való közlekedésre. Erre példákat látunk az ördögtől megszállottakban, egyébként tudjuk ezt magából a kinyilatkoztatásból is. (Katschthaler-Kiss: Kath. ágazatos hittan I. 343.) Az ördög t. i. nemcsak, mint Mephisto, nemcsak úgy, mint őt Molnár Ferenc az »Ördög« c. színdarabjában mutatta be, hanem teljes emberi formában is megjelenhetik és egyenesen éreztetheti emberi erőnél nagyobb hatalmát és befolyását. így lehet ördögi erőtől sugalmazott jóslás, babona (vana observantia), halottidézés, bűbájosság, varázslás. (U. o. I. 350—52. 11.) A boszorkányságot, — ha ez egyébként nem puszta képzelgés, ha nem szemfényvesztő csalás, vagy nem ostoba ráfogás, az ördöggel egyetértően elkövetett, ily varázslásnak kell tartanunk. De még ezen feltevés mellett sem fogadhatjuk el azon állítást, hogy az egyháznak az ördögről való tanítása terjesztette volna oly széles körben a babonaságot. Hiszen már maga az a körülmény, hogy a boszorkányság sokkal a kereszténység előtt, és kivüle is mindenütt el van terjedve, mellettünk bizonyit, de ehhez járul még az is, hogy az egyház állandóan küzd a boszorkányokban való hit ellen. Gratián (XII. sz.-ban) egyházjogi könyvébe is felvesz egy ily szabályt, mely a papok kötelességévé teszi, hogy a népet a boszorkányság semmiségére alaposan oktassák. (Tört. hazugs. 293. 1.) IV. Sándor pápa pedig megtiltotta az inkvizitoroknak, hogy a bűbájosságról vádlotlak ügyébe beleavatkozzanak. (U. o. 294. 1.) Egyébként már itt jelzem, hogy a boszorkányság fő terjesztői a gnosztikus eretnekek. (Folyt, köv.) Zene. A ravazdi mester. K. Pikéthy Tibor, ravazdi kántortanítót igazán megilleti a mester cim. Mester ő nemcsak állásának falusi elnevezése révén, hanem mester a zene terén is. Kedves olvasóink bizonyára emlékeznek még az ő szerepléseire, melyekben már évek óta gyönyörködik a Kath. Kör publikuma és csak irigyelni lehet azt a néhány hallgatót, kik Pikéthy játékában nemcsak szórakozást, hanem szerzeményeiben egyszersmind élvezetet is találtak. Bizonyos fokú zenei intelligencia kell ahhoz, hogy Pikéthy szerzeményeit kellőképen tudjuk értékelni. Nem az olcsó népszerűséget hajhássza, nem holmi hopszasszák és csárdások, vagy más könnyű tánczenék fülbemászó dallamaival bíbelődik, hanem komoly férfihez illő komoly, mélyjáratu s igy abszolút becsű művek alkotására használja fel a drága és egy embert úgyis teljesen lekötő hivatalából megmaradt, szórakozásra szánt idejét. Mióta Vaszary Ernővel együtt mintegy állandó szereplője lett a pápai Kath. Kör estélyeinek és évről-évre, már mint kedves, régi ismerős meg-meglátogat bennünket, több szerzeménye jelent meg a nyilvánosság előtt. Sőt nem egy olyan kompozíció is kikerült a hangjegyiró vésője alól és látott napvilágot, amelyet először nekünk, pápaiaknak volt szerencsénk hallani. Így, tessék csak visszaemlékezni, most két éve március 14-én egy »Polonaise« és egy »Scherzo« volt a műsoron, mindkettő saját szerzeménye. Azóta e kettőt megtoldotta egy harmadikkal, egy másik Scherzóval s e hármat külön füzetben kiadta. Igazi mesterművek, melyekben a legrutinirozottabb zongorista is talál leküzdeni való technikai nehézségeket, viszont a dallamosságot kedvelő ínyenc szalonmuzsikus is gyönyörködhetik mesterkéletlen dallamfüzésében. Mondhatnám eredeti dolgok, mert kidoldozásukban a Polonaise és Scherzo sablonos formáinak rideg korlátait is merészen tágítja, ami kétségtelenül a szerző önálló, szabad invenciója mellett szolgáltat fényes tanúságot. A 12 oldalas füzet, melyet 2 K 40 fillérért a szerzőnél kapni (Ravazd, Győr-m.), telve van gyönyörűséges dallamokkal és ha már másért nem, hát ezért is meg kellene azt szerezni minden zongorázónak. De nem kötelességük-e sokaknak, hogy a szerzőt a nyújtott eddigi élvezetekért ily kedvezően alkalmas módón kárpótolják némileg? Sz. S. Hírek. Farsangi naptár. Jan. 21. A Perutz-gyár hangversenye és bálja a Griftben. Jan. 28. Pápai ipartestület bálja (Griff). Jan. 29. Kath. Legénvegyesület bálja (Griff). Febr. 5. A Kath. Kör nagy hangversenye és bálja (Griff). Febr. 16. Tombola-est a zárdában. Febr. 19. A Felsővárosi Kath. Kör bálja (volt Jókai-kör helyisége). A Kath. Kör felolvasó-estélye. A Kath. Kör ma, jan. 15-én d. u. 6 órakor felolvasó-estélyt rendez a bencés gimnázium tornatermében a következő műsorral: 1. Székely dalok. Előadja a dalárda. 2. Felolvasás. Tartja dr. Teli Anasztáz, a bencés gimn. igazgatója. 3. Chopin: Keringő. E moll. Zongorán előadja Széptóth Mariska. 4. Makrancos hölgy. Monológ. Előadja Molnár Gézáné, Neuhauser Erzsi. 5. Dalok: a) Szegény cigány élete, b) Szomorú az élet magunkba... Énekli Horn József, zongorán kiséri Gyémánt Miklós zenetanár. Nem tagok 40 fillér beléptidijat fizetnek. — Dr. Eöttevényi Nagy Olivér előadása. A Jókai-kör folyó évi január hó 21-én délután 5 órakor rendkívül érdekesnek ígérkező előadást rendez a főiskola tornatermében. Dr. Eöttevényi Nagy Olivér egyetemi magántanár, a kassai kir. jogakadémia rendes tanára, aki az elmúlt év nyarát az annektált tartományokban töltötte, előadásának bevezetésében vázolni fogja a keleti kérdést, az okkupáció előzményeit, a berlini kongresszust és azon id. Andrássy Gyula grói külügyminiszter jelentős szerepét. Azután áttér Bosznia történetének rövid megbeszélésére, alkotmányos életére, törvényhozására, közigazgatására és bíráskodására; Bosznia szertetagolt vallási és politikai viszonyainak a tárgyalására és itt megrajzolja a triálisztikus irányzat erős mozgalmát is. Rámutat arra is, hogy mi volna a mi teendőnk oly célból, hogy Bosznia valósággal is a mienk legyen. Előadása befejeztével számos vetített képen fogja bemutatni az előadó a két tartomány legszebb vidékeit, népviseletét, városait stb. Akikről mindenki megfeledkezik. A városi napidijasokról van szó. Okét kihagyták a fizetés-javitásból, a drágasági pótlékból stb. Most azzal a kéréssel fordultak a városi tanácshoz, hogy utaljon ki számukra is valami csekélv összeget; ha többet nem is, legalább 100 koronát. A v. tanács ezt magától nem teljesíthetvén, pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közgyűlés szó nélkül teljesiteni fogja nagyon is méltányos és jogos kérésüket. — A megyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy a kisgazdák részére vásárlandó tenyészüszőket biztositant fogja baleset ellen. A kiosztásra kerülő 300 drb tenyészüsző beszerzését a dunántuli száj- és körömfájás megszűnése után azonnal megkezdi az egyesület. A közvetitő kereskedelem visszaéléseinek meggátlása végett megyeszerte mozgalmat indit az egyesület, hogy a Hangya kötelékébe tartozó falusi fogyasztási szövetkezetek a kisgazdák és munkások gazdasági terményeit és termékeit beváltsák. Ez év folyamán állattenyésztési szakosztályt létesítenek és március végén motoros szántógépbemutatást rendeznek Veszprémben. — A Felsővárosi Kath. Körben a rossz idő ellenére is rendkívüli látogatott felöl vasó-estély volt a mult vasárnap. Az est gerincét Kelemen Krizosztom bencés tanár szabad előadása alkotta a különböző világnézetekről. Az elvont tárgyat igen praktikusan, tanulságos példákkal illusztrálva fejtegette. Tartalmas, lebilincselő, mindvégig érdekfeszítő előadását zajosan megtapsolták. A fiatal bencés tanárban igen használható erőt nyert a pápai kath. tábor. Az

1 estélyt két testvérnek, Farkas Róza és Karolinnak, valamint Varga Ferencnek, Englert Pistinek és Józsa Ferencnek tüzes, lelkes szavalatai tették változatossá. A kör jan. 22-én tartja legközelebbi felolvasó-estélyét.