Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-23 / 17. szám

134. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 április 16. get, hogy nem mennek ki a vidékre előadásokat és népgy üléseket tartani egy-két koronás költséggel, hanem fizessék meg fáradságukat tisztességesen « S ugvanezt követelik, ha pap nélküli temetésekre mennek szónokolni! Most már értjük, miért mennek olv szívesen a vörös galléros urak szónokolni. Mert }ó summa pénzecske nyomja olyankor zsebüket. S miért agitálnak a pap nélküli temetések mellett ?• Azért, hogy a koronás temetés — több koronájába kerüljön a gyászoló családnak! Ez a népmentés! Ugyancsak ő kérdezi, hogy kerülhet a Népszava szerkesztőségi költsége 45.000 koronába, holott m egesi k, hogy ugyanazon tárcát más név alatt többször is közölnek. A felelet az: mert kell a pénz. Dr. Roth, a temesvári küldött, elmondotta, hogy hivatalos lapjukat a Volkswillet a központi vezetőség csak azért nyomta el s tette tönkre, hogv a pesti vörös főuraktól szerkesztett hasonló irányú lapnak ne csináljon üzleti konkurrenciát a vidék. Szóval piszkos manipulációk mennek a szociáldemokrata berkekben. S jóllehet a vezéreknek üstökét ugyancsak megcibálják, de a bajokon — a terror miatt segíteni még sem tudnak. Alert a józan észt ilyenkor mindig elnyomják a szép szavakban beadott lázító s lelkesítő labdacsok. Igy pl. hosszabb beszédben volt szó a szervezkedés szükségességéről, az agitációról és a sajtóról. Amiket ott elmondtak, azt a keresztény világnézlet követőinek is jól meg kellene fontolniok. Legtöbbet tanácskoztak azonban a választójogról. Olyan hangok is hallatszottak, hogy szükségtelen az egyenlő, titkos választójog. Okát is adják. Ha demokratából lesz képviselő, az épen olyan lesz nemsokára, mint a többi, ne?n akar segíteni a munkás népen. Hogy a Justh-párttal való kooperálás hogyan fog elsülni, az még a jövő titka. Sokat beszéltek az u. n. agrárprogrammról is. Három is feküdt az asztalon. Mind a három azt kívánja, hogy a földben való magántulajdont meg kell szüntetni. S ebben nem tesznek kivételt. Nemcsak a nagybirtoknak, hanem a kisbirtoknak megszüntetését és köztulajdonná tételét kívánják. Az ilyen ostoba kívánsághoz nincs szavunk. Ilyeneket csak meggondolatlan és a szertelenségre hajló fők találhatnak ki s követelhetnek! Ilyen dolgokról volt szó a szociáldemokrata párt kongresszusán. A-gyűlés lefolyása — a lapok szerint — ideges volt. Feltűnő, hogy már a kongresszuson igen nagy számban volt képviselve a semita-faj. Ugy látszik, hogy a vezetést teljesen magához ragadja a zsidóság a vidében is, mely külön szociális nemzedéket nevel magának, telve arroganciával és türelmetlenséggel. A kiküldöttek és a részvevők 60 százalékánál több 30 éven aluli fiatal ember volt. Ezekből lesznek a vérbeli szociáldemokraták, kik élet-halál harcot vívnak a keresztény irányú törekvésekkel. Most már igazán láthatja mindenki, hogy a társadalmi átalakítást nem forradalmi, hanem csakis keresztény alapon lehet elérni. De mennyit kell még küzdeni, dolgozni, hogy az a szegény, elbolondított munkás belássa, hogy cl j van boLondítva s félre van vezetve. A keresztény társadalom előtt óriási munka áll. Sokat, nagyon sokat kell az állapotokon javítani, hogv a munkásság : forradalmi kedve lelohadjon. Sokaknak, intelligens embereknek kellene kezükbe venni a keresztény érzelmű munkásság ügyét is, hogy a nép az urakban vezetőt, ne pedig ellenséget lásson. ]ó lenne már egvszer a keresztény társadalom szivet beburkoló kemény jégpáncélt feltörni, hogy érezni és szeretni és látni tudjon! Káuzli Gyula. Színház. A hét sáni «ejjpsménye: Küry Klára két esti vendégszereplése. Már jó előre hatalmas falragaszokon hivta fel a figyelmet Szalkay igazgató erre a két estélyre; -várta büdzséjének helyreállítását. Ingyenes közönség ugyan elég szép számmal akadt a színház körül, de a színház belseje nem igen mutatta, hogy a valamikor nagy hírnévnek örvendő művésznő fogja a tehenes Rézit, illetve a Lilit eljátszani. Hogy nem volt nagyobb a közönség, azt részben talán a 100° 0-al felsrófolt helyárak okozták, de meg viszont az is tagadhatatlan, hogy aki Küryt hallotta, nem nyert valami sokat, aki nem hallotta, nem nagyon veszített vele. Lányai tehenes Rézije nem sokkal maradt el Küry mögött. Küry elegáns megjelenése, mozdulatai, sokat kifejező arcjátéka sokkal művésziesebb, mint kifejezéstelen éneke. A »Muzsikus leány« című ; operettében azonban bátran elhagyhatta volna a sűrűn, majd minden jelenetben meg-megismétlődő keresztvetéseket, mert később szinte nevetségessé vált, sőt bosszantóvá. Vagy tán ezzel akart hatni ? Ha igen, akkor nagyon csalódott. Egyébként mi is szívesen ünnepeljük őt és korántsem kívántuk ezzel a néhány sorral a neki átnyújtott babérkoszorút megtépázni; sokkal jobban megérdemelte, mint sok más, akinek tehetsége csak a lábaiban« van. Méltán megilleti a dicséret mindkét esti partnerét, Erckövi Károlyt, aki játékával, gyönyörű baritonjával egyaránt méltóvá igyekezett lenni a művésznőhöz. Abból a sok-sok tapsból, amellyel a közönség Küry művészetének hódolt, kijutott Érckövinek is. A társulat többi tagjai is a tőlük telhető legjobbat produkálták a szerdán este előadott »Muzsikus leány«, valamint a csütörtökön szinrehozott » Lili« c. operettben. Húsvét napján és másnapján két-két előadás volt. Húsvét d. u. a »Cigányszerelem«, másnapján pedig az »Aranyember« vonzott teltházat. Ilusvét estéjén Szigeti József »Nőemancipáció« c. 3 felvonásos énekes bohózata került szinre. Zenéjét Sarly Lajos szerezte. Komikus helyzetek, színtiszta humor jellemzik az egész darabot, amelyet Lányai, Ivánfi és Báthori ugyancsak igyekeztek is a közönség nagyobb mulattatására kihasználni anélkül azonban, hogy túlzásba estek volna. Sok derűs percet szerzett Miklóssy Margit, akit még nyilt színen is megtapsoltak. Nagyon jó volt Vértes és Kovács Lajos. Húsvét másnapján ugyancsak egy regi, de jó énekes bohózat került szinre: a 3 Kázmér«. Majd ugyanazon szereplőkkel, akik a »Nőemancipáció,«-ban oly víg estét rendeztek. Természetes, az eredmény ennél is az volt, hogy a közönség a szereplők majd mindegyikét lámpák elé hivta. Kedden Lrckövi Károly jutalomjátékául a Felhő Klári c. 3 felvonásos népszínművet adták. Csodáljuk, hogy közönségünk annyira távol tartotta magát ettől az egyébként igen szép népszínműtől, amelyben szívből fakadt, kedves magyar dalok fordulnak elő. Érckövi tiszta, érces bariton hangján a mélabús áriák valósággal szivünkbe markoltak. Ugy látszik már közönségünk izlése is romlásnak indult és inkább* a léha operettek, na meg a mozi érdeklik, mint a magyar eredetű népszínművek. Egyébként a szereplők igen lelkesen játszottak. Az est hősét, Erckövi Károlyt szeretettel ünnepelte a kis számú hallgatóság. Pénteken Boriss Bianka jutalomjátékául »A kis Lord« c. 3 felvonásos életképet adták. Boriss Biankában sohasem láttunk valami nagy tehetséget. De a kis Lord Boriss Bianka alakításában olyan elfogadható volt, mintha neki irták volna. Kár, hogy ebben a szerepben többen nem látták őt, mert bizony a színház félig is alig-alig telt meg. A többi szereplők közül különösen Kovács, Báthory, Ivánfi, Sándor Julia és Vértes csillogtatták tehetségüket. HiREKFőapáti névnap. A helybeli bencés székház a hagyományos fénnyel ünnepelte meg szerdán dr. Hajdú Tibor főapát nevenapját. Délben díszebéd volt, melyre hivatalosak voltak a városunkban levő hivatalokelső tisztviselői. Az ünnepelt főapátra Gyurácz Ferenc ev. püspök mondott szívből fakadt, szívhez szóló, gyönyörű pohárköszöntőt. Earagó János ref. főgimn. igazgató ifjúkori jó barátjáról, dr. Teli Anasztáz bencés igazgatóról emlékezett meg igém meleg hangon. Botka Jenő az új kath. főgimnázium fontos hivatását fejtegette, Martonfalvay Elek pedig a pápai székház tagjait éltette szellemes beszédben. Az egyes felszólalásokra dr. Teli Anasztáz igazgató válaszolt a rendtagok nevében. Megkapó melegséggel ünnepelte Gyurácz Ferenc püspököt, a szeplőtlen jellemű, Isten szíve szerinti főpásztort, akinek kimagasló érdemei előtt tisztelettel hajolnak meg minden vallás fiai. Második felszólalásában a testvéries együttérzésre és Faragó Jánosra, a harmadikban a székház igaz, jó barátaira mondott lelkes pohárköszöntőt. A nagyszámú, előkelő vendégsereg a késő délutáni órákig maradt együtt a legvígabb hangulatban. — Ig-azg-atói értekezlet. Előkelő vendégei lesznek városunknak f. hó 26-án és 27-én. A győri kir. tankerületi főigazgatóság területén levő összes középiskolák (gimnáziumok és reáliskolák) igazgatói idesereglenek és két napon át tanácskoznak a magyar középiskolák legsürgősebben megvalósítandó teendőiről. Az értekezleten Várossy Tivadar kir. főigazgató elnököl.