Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-03-20 / 12. szám

20. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1910. március 27. drámát adta elő oly bensőséggel, az érzésnek annyi melegsével és őszinte- | ségével, hogy kevés szem maradt szá- ! razon. Harmóniumon Gyémánt Miklós, az áll. tanítóképző kiváló zenetanára kisérte finoman, diszkréten. A szövegben előforduló ősi magyar egyházi éneket, a >Boldogasszony Anyánkat« pedig a gimnázium tizenkét ügyes énekese adta elő nagy hatással. Végre a köri dalárda és a gimnázium egyesített énekkara énekelte el a Szózatot. Közel száz főből állt ez a hatalmas énekkar, melynek gyönyörű, művészi éneke méltó akkordja volt a mindvégig előkelő színvonalon álló hazahas ünnepségnek. A Felsővárosi Kath. Kör is vasárnap ülte meg március idusát. Az elemi iskola tornaterme egészem megtelt lelkes hallgatósággal. A köri dalárda három izben is szerepelt Széptóth János karnagy vezetésével s ez alkalommal is igazolta a hozzáfűzött várakozásokat. Tóth Juliska Molnár Kálmánnak egy szép, hazafias költeményét szavalta el nagy hatással. Az ünnepi beszédet Bén Zsigmond, a kör elnöke mondotta. Igen éles hangon ostorozta az egyre jobban elharapódzó kislelkűséget, csüggedést, fásultságot és önzetlen hazaszeretetre, a nemzeti ideálok szeplőtlen megőrzésére hivta fel a kör tagjait. Mező Bözsike gyönyörűen, hangulatosan ; szavalta el Rákóczi zászlóját, Scherer Jani a »Talpra magyart« adta elő nagy tűzzel. A > Ko s sut h-nóta« eléneklésével ért véget a szépen sikerült, hazafias ünnepség. Bájos, hangulatos, nemesen előkelő volt az irg, nővérek intézetének márciusi ünnepsége. Mikula Vilma gyönyörű zongorajátéka hatalmas tapsokat váltott ki a közönségből. Elismeréssel kell megemlékeznünk Szentgyörgyi Elza kedves szavalatáról. Okolicsányi Erzsike szépen kidolgozott, tartalmas ünnepi beszédet mondott lelkesen, nagy tűzzel. A műsor utolsó pontja a Magyarok Nagyasszony a< c. daljáték volt, melynek szereplői pompásan megálltak helyüket. Nevüket helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel, csak Kánszky Ilona és Stojkovics Mariska kitűnően színezett, tiszta, csengő énekét emeljük ki külön. Különösen Kánszky Ilona éneke annyira tetszett, hogy percekig tapsolták. A daljátékot Szentgyörgyi Sándor karnagy kísérte igen szépen zongorán. A ref. főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat régi tradícióihoz híven lelkes és nagyon szépen sikerült ünnepéllyel rótta le kegyeletét az 1848. márciusi nagy napok iránt. Az ünnepély már délelőtt kezdődött a szabadságszobornál, ahol a nagy számban megjelent közönség együtt énekelte a Himnuszt és a Szózatot a tanuló ifjúsággal. Benedek József és Káldy József hatásosan szavaltak. Az ünnepi beszédet Falussy József III. é. papnövendék, a képzőtársulat elnöke mondotta. Este fél 7 órakor folytatódott az . ünnepély a szinházban, amely ez alkalommal ünnepies szint öltött. Rendkívüli nagyszámú diszes és előkelő közönség jelent meg. Géczv István és Lampért Géza »Rodostó« c. történeti színművét megelőzte a főiskola zenecs énekkarának szereplése, Gáty Zoltán zenetanár vezetése mellett. A zenekar Fucsik Gy. Magyar Győzelmi Induló c. művét adta elő precizitással és nagy hatással. Utána Szabó Imre VIII. o. t. elszavalta a Talpra magyart, mely után az énnekkar énekelt két Csokonai-dalt. Legjobban tetszett »A tihanyi echó«, amelyet meg is kellett ismételni. — Sajnáljuk, hogy helyszűke miatt magáról a szinielőadásról is hosszabb referádát nem Írhatunk, de elégedjék meg a derék műkedvelő gárda, ha azt mondjuk, hogy egyenként és összességben várakozáson fölülit produkáltak, aminek fényes bizonysága volt a több izben fel-felhangzó tapsvihar. A darabba beleszőtt körmagyar-tánc nagyon szép volt, meg is tapsolták, meg is újrázták, de nem hagyhatjuk szó nélkül a táncmester hangos dirigálását, a szinpadon való megjelenése pedig egyenesen ízléstelenség volt, amikor senki sem hivta. A nagy Rákóczi udvarába egyszerre csak betoppanik a táncmester. Oda volt minden illúzió. Az előadás után táncra perdült a fiatalság a »Griff« nagytermében. A szokott komoly, tartalmas programmal ünnepelt az áll. tanítóképző lelkes ifjúsága is. Kleinrath Ágost, az ünnepi szónok, szép beszédben méltatta a nagy nap jelenzőségét. Balogh Dezső tárogatón játszott igen ügyesen; játékát Kecskés Lajosnak, ennek a tehetséges, rokonszenves fiatalembernek vezetése alatt igen szépen kisérte a zenekar. Tarczy Gyula az orgonázásban való nagy jártasságáról tett tanúbizonyságot, László Emil tüzes szavalónak bizonyult. Nagy hatást értek el hangulatos, szép szavalataikkal Barsi Lajos és Seelenfreund Albert. Horn József gyögyörű basszusszólójával, Kecskés Lajos pompás tenorjával keltett általános, feltűnést. A gyönyörű ünnepély a » Csatadal «4al végződött, melyet Pauer István ügyes dirigálása mellett sikerrel adott elő az ének-és zenekar. — Szavazás a celldömölki apátságra. (Távirati tudósítás). A Wágner Lőrinc apát elhunytával megüresedett celldömölki apátságra beérkezett szavazatokat f. hó 19-ën, d. e. 11 órakor bontotta fel a pannonhalmi főapátsági konvent. Legtöbb szavazatot HolLósy Rupert, az esztergomi főgimn. érdemes igazgatója kapott. Virágvasárnap. »Pálmák és olajfaágak lengnek feléje; a tavasz illata csapja meg az Olajfákhegyéről s a nép önkéntes lelkesülése rögtönzött fogadо ö tatásban részesíti. Jézusnak nehéz a szíve, fátyolos a szeme; sírni is tud; az utca lelkesülését az Isten ha gondolataitói világok választják el... De ezt a nyitányt, a nyilvánosságnak ezt a megnyilatkozását célozta, hogy megmutassa nekünk, hogy szenvedéseinek útjára pálma- és olaj ágak tavaszi hajtásai közt lép; hogy a dicsőség lombja: a pálma és a békének szimbóluma: az olajfaág, jelzik e szenvedés mély értelmét. — A világ nem érti e gondolatokat. Az ember eltakarja szenvedését, míg Jézus ellenkezőleg a világ figyelmét hivja föl rá; az ember szereti, ha mások nem látják megaláztatását;Jézus pedig akarja, hogy mennél többen érdeklődjenek ez új, nagy tanítás iránt« (Prohászka: Elmélkedések az evangéliumról). Városunk küldöttség-e a miniszternél. Mult szombaton fogadta Serényi Beda gróf, földm. miniszter Pápa város küldöttségét. Egy órára volt kitűzve az audiencia, de fél 2 is elmúlt már, mire a miniszter elé járulhattak. A küldöttség élén Mészáros Károly polgármester arra kérte a minisztert, ; hogy a heti marhavásárt ne vigyék ki a képezde mellé, hanem hagyják meg eddigi helyén. Serényi gróf nem is engedte befejezni a beszédet, hanem közbevágott: »Azt kívánják, hogy én süssem nyélbe, amit önök már három fórum előtt elvesztettek ? Mindössze egy hónapja, hogy miniszter vagyok; nem tanulmányoztam még az ügyet. Csak annyit igérek, hogy leküldök egy szakközeget s majd annak a jelentése alapján döntök.« A küldöttség meglehetősen leforrázva távozott a minisztériumból. A marhavásár pedig a héten már künn volt a képző mellett... — A Pápa városi vörös-kereszt választmánya Gyutàtz Ferenc püspök és Galamb Józsefné elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta ez évi rendes közgyűlését. Körniendy Béla titkárnak az egylet mult évi működéséről készített jelentését és Steinbcrger Lipótné pénztáros 1909. évi zárszámadását elfogadta a közgyűlés és buzgó fáradozásáért a pénzI tárosnak hálás köszönetet mondott. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy az egyletnek farsangi cstélye 671 koronát jövedelmezett; a tagok száma 219-ről 267-re emelkedett; a vagyon 434 koronával szaporodott. Az egyleti tőke 10413 korona; 147 pápai szegény részesült 12 öl (2130 db) tűzifasegélyben. Személyi nevezetes eseményként szerepelt, hogy gr. Esterházy Pálné az egyleti diszelnökséget elfogadta és hogy a titkár Mi\ria Valéria kir. hercegnő, legfőbb védőasszonytól kitüntetést, ^elismerő diszokiratot kapott. — Ezután a választmányt 3 évre újból megalakították a régi tagokból és az eddigi érdemes tisztikart is újonan megválasztották. — A népkonyhában felügyelnek : Kedden, márc. 22-én Révész Arnoldné, Resch Margit. Szerdán: Dr. Szakalné Galamb Böske, Resch Irén. Csütörtökön: Sándor Pálné, Sipos Józsefné. Pénteken: Süttő Kálmánné, ifjú Sági Sándorné. Szombaton : özv. Szente Jánosné, Szidnay Antalné. Vasárnap: Schwartz Vilmosné, Singer Sárika. Hétfőn: Weisz Hermanné, Dr. Veltner Sándorné. Kedden, 29-én Széky Aladárné, Szeglethy Józsefné. Szerdán: Szűcs Gyuláné, Szente Sárika. Csütörtökön: Varga Rezsőné, Weisz René. Pártalakulás. Csütörtökön d. u. 6 órakor »bizalmas értekezlet« volt a Jókaikörben. Az értekezletet Sült József közjegyző hivta egybe s mintegy 20—25-cn jelentek meg a meghívottak közül. Miután megállapították, hogy a haza veszélyben forog, szükségesnek találták a haza megmentésére a — nemzeti munkapárt megalakítását. Kimondták tehát, hogy április 10-én nagyobbszábásu gvülés keretében szervezik a munkapártot. Mint érdekes kuriózumot megemlítjük, hogy a megjelentek nagy . része »tántoríthatatlan« függetlenségi volt, míg a függetlenségi-párt volt a . . . kormányon! — Új röpirat ! A szekularizáció — rablás. Kié legyen a kath. egyházi vagyon ? A szabadkőművesek és a szociáldemokraták programmba vették a katholikus egyházi vagyonnak szekularizációját. Boldog-boldogtalant azzal hitegetnek, hogy így lehet csak virágzóvá tenni ezt az országot és megszüntetni a vagyoni egyenlőtlenséget. Rablási vágyuk palástolására találékonyak a mindenféle körmönfont okoskodások kieszelésében. Ezekről rántja le a leplet az új röpirat, amely 32 oldalon alaposan kimutatja az egyházi vagyon eredetét, rendeltetését, hivatását, a szekularizációs lovagok titkos szándékait, a mérhetetlen kárt, amely az egyházi vagyon elrablásából ГСЗ.П K, katholikusokra háramlik. A mindenképen kitűnő röpiratot a Népszö-