Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-12-25 / 52. szám

1910. szeptember 25. PÁPA ÉS VIDÉKE. 423. Városi közgyűlés. Folyó hó 22-én, d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlés volt Mészáros Károly polgármester elnöklete mellett, aki üdvözölve a megjelent képviselőket, a gyűlést megnyitotta és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Kapossy Lucián, Rechnitz Adolf, Nagy Vilmos, Gyuk Nándor és Giczi Gábor v. képviselőket. Felolvasták a mult ülés jegyzőkönyvét, melyet hitelesíttetnek ismertek el, mivel ellene kifogás nem volt. Interpellációk : Az ülés elején egész csomó interpelláció volt, amivel a közgyűlésnek jó idejét elvették a rendes tárgysorozatban megjelölt munkából. Kezdődött Lővy László dr. interpellációjával, aki kérdi a polgármestert, hogy a mai drága viszonyokra való tekintettel nem tartja-e szükségesnek Pápán egy halastó létesítését; ha igen, mit hajlandó ez irányban tenni. A polgármester válaszában elismeri egy ilyen halastó létesítésének szükségességét, de egyelőre a város ezt meg nem csinálhatja, hanem, ha privát egyén vállalkozik rá, szivesen nyújt neki segédkezet és az államtól is kijár számára bizonyos szubvenciót. Fischer Lajos a mértékhitelesítő hivatal mielőbbi felállítását sürgeti, mit a pol- j gármester szorgalmazni fog az alispáni hivatalnál. Keresztes Gyula a szervezeti szabályzatnak mielőbbi kinyomatását sürgeti, hogy abból a v. képviselők egyes dolgokban tájékozhassák magukat; akkor hiszi, hogy nem fognak előfordulni olyan eléggé sajnálandó esetek, mint a múltban, hogy egyes képviselőktől megvonták a szót egyszerűen azon oknál fogva, hogy az nem tartozik a tárgyhoz, holott a tárggyal kapcsolatban tette meg felszólalását. A polgármester megigérte, hogy mihelyest ő utasítást kap a közgyűléstől, rögtön ki fogja nyomatni a szervezeti szabályzatot. Alagától ezt nem tehette meg, mert a nyomdai költség oly nagy összeget 1000 — 1200 koronát emészt fel, amihez közgyűlési határozat nélkül ő hozzá nem járulhat. Ha azonban a közgyűlés ez irányban őt megbízza, szivesen eleget tesz a felszólaló képviselő kívánságának, sőt nemcsak a szervezeti szabályzatot, hanem az összes városi szabályrendeleteket kinyomatja és megküldi a városi képviselőknek. Keresztes Gyula azonnal válaszolt a polgármesternek. Felesleges költségekbe sohasem igyekezett ő a várost belehajtani. Nem teszi ezt most sem j és nem is kívánja hogy az összes szabályrendeleteket kinyomassák, hanem csak az egy szervezeti szabályzatot. Nagy Sándor, v. képviselő terjesztett be még három interpellációt a kavicsbánya hasznavehetetlen kocsiútjáról, a vásártéri mázsáló visszaéléseiről, végül a heti marhavásárok mielőbbi felszabadítását kéri, mert szerinte már megszűnt a marhavész. A polgármester válaszát a hozzáintézett interpellációk mindegyikére tudomásul vették. Következett a tárgysorozat tárgyaláas. Segély a munkásgimnáziumnak. A képviselőtestület 4(30 koronát szavazott meg egyhangúlag a munkásgimnázium céljaira. Kataszteri felmérések. A kataszteri felmérések költségeinek fedezésére kiutalt összeg nem fedezte a kiadásokat, ezért a v. képviselőtestülete a további kiadások fedezésére a letéti kezelésben levő 2115 korona 40 fillér kölcsönpénz felesleget e célra kiutalta. Államsegély felosztása. A képviselőtestület Keresztes Gyula és Antal Géza dr. városi képviselők pártoló felszólalása után, a város részére kiutalt 11500 korona államsegélyt a belügyminiszteri rendeletnek megfelelőleg felosztotta a tisztviselők között, de ugyanakkor nem feledkezett meg a kezelő és a szolgaszemélyzetről sem, akik számára a mult évi pénztári maradvány terhére a mult évihez hasonló fizetés — kiegészítő segélyt utalt ki a képviselőtestület. Egyúttal határozatilag kimondotta, hogy eme határozata csak birtokon kivül felebbezhető meg. A képviselőtestület egyben utasította a v. tanácsot Antal Géza dr. indítványa alapján, hogy a szervezeti szabályzatot mielőbb készítse el. Vízvezetéki ügy. Élénk vita fejlődött ki e tárgynál, amelyben résztvettek Antal Géza dr., aki sürgette a vizügyi-bizottság szervezését. Hercz Béla kérdi a v. mérnököt, mit vett számításának alapjául, hogy oly horribilis összeggel, 55 ezer koronával akar egy termelőcsövet lefektetni? Barát Károly szóvá teszi azt a sok vízpazarlást, amelyet nagyon sok helyen a csap állandó folyása okoz. Kende Ádám dr. szakértő kiküldetését kéri. Lippert Sándor az előző években működött vizügyi-bizottság működését teszi * bírálat tárgyává nem épen hizelgően; Lőwy László dr. Lippert Sándorral szemben védelmezi az akkori vizügyi-bizottságot, amelynek ő is egyik tagja volt. Végül a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy legközelebb a vizügyi-bizottságot megalakítja és a vizművet szakértővel felülvizsgáltatja. A vízvezetéki szabályrendelet módosítását pedig vita nélkül elfogadták. Főorvosi állás. A szervezeti szabályzatnak a városi főorvosi állásra vonatkozó szakaszait több városi képviselő oly módon kivánta módosítani, hogy a megválasztott városi főorvos sem helyben, sem a vidéken, olyan állandó javadalmazáséi állást el nem foglalhat, amely miatt a főorvosi teendőktől elvonatnék, vagy esetleg azoknak az állásoknak felülvizsgálata az ő hatáskörébe tartozik. Hosszabb vita fejlődött ki, amelyben résztvettek Győri Gyula, Antal Géza dr., Kende Ádám dr., Hajnóczky Béla, Steiner József dr. Végre is a közgyűlés névszerinti szavazással 27 szavazattal 15 szavazat ellenében elfogadta a szervezeti szabályzatnak fenti módon való megváltoztatását, azzal a hozzáadással, hogy a városi főorvosi állással a betegsegélyző orvosi állása is inkompatibilis, míg a gyári pénztárak orvosainak állását nem tartják inkompatibilisnek. Kisebb ügyek. A Kovács. József háza mellett elvonuló levezető csatornát a város jókarban fogja tartani. A jéggyár átvételénél minden jogát továbbra is fenntartja a város. így nem mond le a poenale követeléséről sem. Weinberger Jenő üzlethelyiségét átruházták Vinterstein Hermannra. Végül néhány illetőségi ügy elintézése után a v. közgyűlés véget ért. Ünnepségek. a) A bencés gimnáziumban. О Június 3-án mult ötven éve, hogy fényes templomi és iskolai ünnepség keretében leiavatták a bencés gimnázium fehér selyem lobogóját. A zászlóanyai tisztet az első magyar miniszterelnöknek, a vértanúi halállal elvérzett gr. Batthiány Lajosnak özvegye teljesítette. Füssy Tamás, az akkori igazgató, hazafiságtói izzó, gyújtóhatású beszédet mondott a szószékről. Be is került érte az osztrákok fekete könyvébe. Mert abban az időben bűn volt magyarul érezni, bűn volt az édesanyánkat, — a hazát szeretni . . . Ennek a fájdalmasan szomorú, vigasztalanságában is felemelő, komorságában is verőfényes kornak örökké tanulságos emlékei csendültek meg dr. Teli Anasztáz igazgató szombati ünnepi beszédében. Festői visszapillantást vetett a szabadságharc utáni időkre, mikor »halálos, nehéz köd« borult a magyarra. Elnémult a lant, nem volt kikelet; az élet megfagyott és megdermedett. Csak a 60-as évek elején »gyúl ki egy csillag a felhőkön távol — fellobbanó fénye lelkünkig világol : Remélni! Remélni!« Ennek a felvillanó reménységnek drága ereklyéje az intézeti zászló, melyet a nagy vértanú özvegye ajándékozott a gimnáziumnak. Megkapó melegséggel szólt Batthiánv Lajosról, a megalkuvást nem ismerő nagy emberről, a nemzeti ügy vértanujáról, majd nemes hitveséről emlékezett meg az őszinte kegyelet hangján. Azért ajándékozta ezt a zászlót a gimnáziumnak, hogy »azon nemes érzelmek, melyek dicsőült férjének szivét dobogtatták, s melyek őt nemzetünk vértanújává avatták, a pápai gimnázium ifjúságában is gyökeret verjenek« s a nagy ember fenséges életének követésére lelkesítsék. A zászlónak egyik szárnyát szent Imre képe, a másikat a Boldogságos : Szűz ékesíti. Szent Imre, az első magyar királyi herceg örök eszményképe a magyar ifjúságnak. Gyönyörűen mondja j róla az egyházi ének: »Jó magyar népünk alighogy mçgtére, Már ily szép gyöngyöt termett Árpád vére, Hogy még az ég is óhajtozott érte.« A Nagyasszony tisztelete meg egészen egybeolvadt a magyar nemzet ezeréves történetével. A Mária-tisztelet és a magyar hazaszeretet egy tőből fakadnak. Az intézet hiven ragaszkodik a mult szent hagyományaihoz; mocsokta-