Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-12-11 / 50. szám

V. évfolyam. Pápa, 1910. szeptember 11. 39. szám PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 5-én tartotta rendes havi közgyűlését Mészáros Károly, polgármester elnöklete mellett, aki üdvözölvén a képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitotta. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. Rechniiz Ede, Piatsek Gyula, Wüest Ferenc, dr. Rőrös Endre és Botka Jenő v. képviselőket kérte fel a polgármester. . A képviselők már jóval a gyűlés megkezdése előtt megtöltötték a városháza nagy tanácskozó termét. Ritkán láttunk együtt ilyen nagy sokadalmat, aminek az volt az egyedüli oka, hogy. a várost és annak a terhektől roskadozó lakosságát igen közelről érdeklő ügy volt napirenden : a színház átengedésének kérdése. A tárgyalás a vasúti és kövezeti vámszedés engedélyezése tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézendő felirattal kezdődött, amelyhez a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. Ellenben elvetették azon javaslatot, hogy a képviselőtestület vegye meg a »Pápa városi és vidéki takarékpénztárnak« a városháza mellett levő házrészletét 24 ezer koronáért és csatolja a városházához. A gyimóti-úti vámház. A v. tanács azzal a javaslattal járult a képviselőtestület elé, hogy a gyimóti-úti vámház céljaira vegyen meg Gáncs Kálmán, pápai lakostól 50 négyszögöl területet 250 koronáért. Névszerinti szavazással, egyhangúlag hozzájárult a képviselőtestület a v. tanács javaslatához. Gépgyár. Altstein Frigyes gépgyáros, a felállítandó gépgyára számára oly horribilis összeget kér a várostól, hogy azt csak úgy egyszerűen, minden ellenérték nélkül megadni nem hajlandó a képviselőtestület, azért egyelőre leveszi a napirendről. Gyámi és alapítványi pénzek elhelyezése. E tárgynál jilek FTrenc, v. képviselő kéri a képviselőtestületet, hogy ne hagyja figyelmen kivül a Központi Hitelszövetkezetet sem, mely 0'16%-al több kamatot ad a nála elhelyezett pénzek után, mint a helybeli takarékok bármelyike. Dr. Rende Ádámnak az a véleménye, hogy ebben a dologban jelenleg nem is határozhat érdemileg a közgyűlés. Végül névszerinti szavazás után 63 szavazattal 26 szavazat ellenében a gyámi és alapítványi pénzek 2/з részét a »Pápai Takarékpénztárban,« г/з részét pedig a »Pápa és Vidéke« takarékpénztárban helyezik el gyümölcsözőleg. A Központi Hitelszövetkezet kérelmét a közgyűlés elvetette. A városi orvos nyugdíjazása. Dr. Steiner József v. főorvost, érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítésével 33 évi szolgálata után nyugdíjazza a közgyűlés és nyugdiját évi 1978 koronában állapítja meg. A szinház átengedése. Általános figyelem és meglehetős izgalom uralkodott a képviselők, körében, amikor szólásra emelkedett dr. Hirsch Vilmos v. képviselő, akinek higgadt, tárgyilagos beszédét az izgatott városatyák több izben félbeszakították, mivel beszédének némely része I nem a szájuk ize szerinti volt. Elvileg, úgymond, nem ellensége annak, hogv a város átadja templomépítés céljaira a színházat. Csak az esetleges kételyek eloszlatása céljából kér némely dologban felvilágosítást. Először is tisztázni kívánja azt a kérdést, hogy van-e joga egyáltalában a képviselőtestületnek ahhoz, hogy a színházat onnét máshova áthelyezze, mert amint ő tudja, azt a helyet a színházzal együtt egy részvénytársaság ajándékozta a városnak. Nem tett-e olyan kikötéseket az a részvénytársaság az alapítólevelében, amelyek megkötik a képviselőtestület kezét. Erre a polgármester felolvastatja az alapítólevél másolatát, amelyen sem névaláírás nincs, sem az, hog}« mikor és ki másolta, sőt még talán az idő, a kelt is hiányzik róla. Felolvasás után dr. Hirsch Vilmos folytatta beszédét. Jogi szempontból veszi bírálat alá az alapítólevél állítólagos másolatát, amelynek különösen az a része, amelyben azt mondják az alapítók, hogy a város »ezt a színházat tartozik fenntartani és jó karban tartani;« képezheti vita tárgyát. Sőt neki is az a véleménye, hogy a részvénytársaság világosan kifejezte intencióját azzal, amikor azt mondja az alapítólevélben, hogy »ezt a színházat;« tehát nem egy másik színházat értettek, hanem a mostanit. (Erre már kitört a vihar. Inogni érezték a talajt). De ha elfogadja is a jogügyibizottság javaslatát, amely tőle telhetőleg igyekszik eloszlatni a jogügyi kételyeket, mindazáltal mindaddig nem szavazhatja meg a szinház átengedését, mig az új szinház felépíthetését biztosítva nem látja. Hanem kívánja, hogy ez a két ügy parallel haladjon egymás mellett. Előbb gondoskodjunk