Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-08-21 / 34. szám

4. PAPA ES VIDEKE. 1910. augusztus 20. HÍREKA király születés-napja. A szokásos módon ünnepelték meg városunkban az idén is О Felsége születés napját, azzal a hozzáadással még, hogy az idei ünnepet felemelőbbé tette az, hogy ez volt a király 80-dik születés-napja. Az ünnepségek sorát a főtemplomban tartott 9 órai nagymise nyitotta meg, melyen megjelentek a vármegyei, városi és összes állami hivatalok és intézetek képviselői. A kóruson Kolbe Xándorné, Tóth Anna és Kecskés Lalos gyönyörű egyházi énekeket adtak elő. — A katonaság ünnepélye reggel 9 órakor a kisgyakorlótéren tartott táborimisével kezdődött, melyen megjelent a 7. huszárezred tisztikara, az 5. lovagló tüzérezred tisztikara és az ihászi csikótelep tisztjei, úgyszintén az ezredek legénysége. Délben a Griff-szálló nagytermében bankett volt, amelyen Tallián huszárezredes mondta az első felköszöntőt a legfőbb Hadúrra. Gyászhir. Herceg Esterházy Miklósné sz. Cziráky Margit grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy f. hó 18-án éjjel 11 órakor Eszterházán rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat Kismartonban a családi sírboltba fogják nyugovóra helyezni. Városi közgyűlés. Pápa város képviselő-testülete f. évi aug. hó 29. és 30-án, valamint szept. hó 1-én a városháza nagytermében közgyűlést tart. Az aug. 29. és 30.-i közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Vaszary Gyula pápai lakos kéri, hogy a város adja bérbe a Török Bálintutcai házában levő földszinti lakást és istállót 3 évre 1147 korona évi bérösszegért. 2. A törvényhatóság megsemmisítette a város képviselőtestületének a vádászati bérlet tárgyában hozott határozatát. A városi tailács javasolja, hogy a város képviselőtestülete a törvényhatóság határozata ellen jogorvoslattal éljen. 3. Városi tanács javasolja, hogy Keskeny Pálnétól megvásárolt háztelken az új utca f. évi nov. 1-én megnyittassék. Egyúttal előterjesztést tesz, hogy a jelzett telekből fenmaradó terület az egyes építtetőknek négyszögölenként 20 koronáért elaclassék és a vételári összeg az utca javítására fordíttassék. 4. Szabályrendelet a bejelentési hivatalról. Ugyanezen tárgyban a városi tanács jelentést tesz a bejelentési hivatalról. Ugyanezen tárgyban a városi tanács jelentést tesz a bejelentési hivatal költségeiről. 5. Városi tanács javaslata városi téglagyár létesítése és annak házi kezelésben leendő fentartása érdekében. 6. Vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a szinház bővítésére engedélyezett 60.000 korona öszszegnek tőkésítéséről. Ezzel kapcsolatban beterjeszti a városi tanács a pápai ref. hitközségnek azon kérvényét, hogy a mostani szinház területe a hitközségnek 30.000 kor. vételári összegért templomépítési célra átengedtessék. 7. A szt. Benedek-rend vezetése alatt álló pápai algimn. főgimnáziummá fejlesztése érdekében alakult bizottság kéri, hogy az építési költségekhez a város 50.000 koronával járuljon hozzá. 8. Földm. miniszter leirata, a heti állatvásártér ügyben. 9. özv. Horváth Mihályné nyugdíjazási ügye. 10. Illetőségi ügyek. A szept. 1-én tartandó közgyűlés tárgysorozatára csupán az 1911. évi költségvetés tüzetett ki. Iparosok figyelmébe. A keresk. m. kir. miniszter úr által a külföld ipari viszonyainak tanulmányozása céljából a kamara kerületére 600 kor. ipari utazási ösztöndíjra nyilvános pályázatot hirdet. Kérvények beadása a győri keresk. és iparkamarához f. évi szeptember 7-ig nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást az ipartestület ad. Hajnóczky Béla elnök. A néptanítói négyhetes gazdaságú tanfolyam vizsgája. A földmivelésügyi miniszter által a pápai m. kir. földmives iskolánál rendezett négyhetes gazdasági néptanítói tanfolyam, amelyen 21 néptanító vett részt, f. hó 15-én nyert befejezést. A vizsgát Dubravszky Róbert miniszteri tanácsos vezette és a tanítók vizsgáján tapasztalt előmenetel felett a legnagyobb elismerését fejezte ki. Egyúttal felolvasván azok neveit, akik a földmivelésügyi miniszter által — a gazdaságtanból a legnagyobb szorgalmat és legjobb előmenetelt tanúsító tanítók részére ajándékozott egy drb 100 koronás első dijat és két drb 50—50 koronás második dijat szorgalmuk által elnyerték. Ezen dijak közül az elsőt Eorstncr János táci (Fejérm.) tanító, a két második dijat pedig Brunner András pári (Tolnám.) és Túrák János miszíai (Tolnám.) tanítók kapták, mint akik a tanfolyamon a gazdaságtanból a legnagyobb szorgalmat és előmenetelt tanúsították. — Értesítés az iskoláról. A pápai r. kath. gimnáziumban a beiratások szeptember hó 1., 2. és 3. napjain történnek reggel 8 órától déli 12 óráig. A beiratás helyisége a gimnázium épületében az igazgatói iroda. A beiratkozásra minden tanuló szülője, gyámja, vagy a szülők helyettesének kíséretében tartozik megjelenni. A beiratást megelőzőleg augusztus 31-én о о о délelőtt lesznek a javító vizsgálatok. A jelentkezés ugyanezen napon reggel 9 órakor történik az igazgató lakásán, aki a javító vizsgálatra az engedélyt megadja. Szeptember 4-én Veni Sancte, szeptember 5-én törvényolvasás és osztályrendezés. Szeptember б-án a rendes előadások megkezdődnek. Az igazgatóság. о о Akkor lépett be Ladányi Istók egyik huga, Boross Tamásné. - Gyere csak, Ilka, — fogadta jókedvvel a gazda, — nézd, lelkem, itt bemutatom egy rokonunkat. Hogyan is hívnak, öcsém ? Scheiber bácsinak, — esett ki szerepéből a csavargó. — No igenis, bemutatom Scheiber Ignác urat, anyai ágon egyik öcsémet. — Igenis, — erősítette a csavargó kezét nyújtva Boross Tamásnénak, — a dédanyám Ladányi Szeréna volt. Boross Tamásné ingadozni kezdett s a mellett erősen hátrált a rongyos rokon elől. — De bá-bácsi, — törte kétségbeeséssel — mit akar ezzel az emberrel ? — Gondoskodni fogok róla, -— viszonzá Ladányi Istók komolyan, — nektek úgy se kell a vagyonom. Folyvást azon ! veszekedtek, ki kapjon kevesebbet, hát a fölösleget erre hagyom gondoltam magamban. Remélem, egviteknek se lesz kifogása ellene. Szegény rokon, nagyon is rászorul kis segítségre. A csavargó intelligensen meghajtotta an agat. — Uram, — mondá bensőséggel, — kegyeit nem fogja háládatlanra pazarolni. Áldani fogom haló porában is, bácsi. Borossné eleget hallott. A másik percben már kifordult az ajtón. Itt van öcsém egy tizes, — vágta Ladányi a bankót az asztalra — íogja és meneküljön, mert mindjárt jön a veszedelem. — Hogyan ? — csodálkozott el a csavargó — bátyám csak így fizet ki ? Hát az örökség ? — Tréfáltam csak. De én nem tréfálok. Én... én... a Szeréna, hogyan is hívták, bátyám, a dédanyámat ? — Takarodjék, ha mondom. -— S ha nem takarodom ? Én nem alkuszom; vagy mindent, vagy semmit. — Fusson, az Ég szerelmére, mert ha az asszonyok itt találják... — IIol a gazember? — hallatszott odakünn a harcias Lidi hangja, — majd adok én neki Ladányi Szerénát. Hallja? — tördelte két kezét Ladányi Istók, — meneküljön, mert csúnya világ lesz iziben. Az öreg olyan kétségbeesett ábrázatot vágott, hogy arra már a csavargónak is inába szállott a bátorsága. Fölkapta a bankót s épen akkor menekült egy második ajtón, mikor Lidi az elsőn berontott. — Hol a csaló, a gazember, az akasztófa? — kiabálta rekedt hangon s keresgélni kezdett a szobában. Nemsokára a két asszony is utána nyomult a bátor leányzónak. Alig lihegtek, hanem azért folyvást azt hajtották: — De bácsi, az Istenért, bácsi! Fölakarja csúfolni a rokonságot? — Megölöm a nyomorultat! Hová dugták? -— kiabált Lidi torkaszakadtából. — Csitt! Csöndesen, gyerekek! — nevetett Ladányi Istók kedves maliciával — beszéljünk már okosan. Tőletek függ, én kitagadom. — Ki is muszáj ! — toppantott Boross lika. —• Egy föltétel alatt azonban. — És az ? Ha ti nem veszekedtek. — Mi? De bácsi, az Ég szerelmére! Mi veszekedünk? T— méltatlankodott a telekkönyvvezetőné, — Ilka, Lidi, gyertek, mutassuk meg a bácsinak, milyen jó testvérek vagyunk, hogyan szeretjük őt. Mindhárman majdnem egyszerre nyakába borultak, becézni, cirogatai kezdték. — Oh bácsi... Kedves bácsi!