Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-03-21 / 12. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. a zaj«s ovációt, melyet neki a közönség adó­zott. A szende leányt, hű feleséget és uj ha­záját rajongásig szerető magyar asszonyt meg­kapóan állította elénk. Méltó pártnere volt Hidegh János, I. Rdkóey Ferenc szerepében Lehmann Godofréd, nehéz szerepe Benedek Józsefnek jutott és szerencsére, mert más kézben, nem hiszem, hogy ez a szerep az lett volna, mint ami volt ez alkalommal. Benedek temperamentuma, alakítása, színpadi rutinja, átérzett játéka mind-mind oly tulajdonságok, melyek szükségesek egy olyan szerep megjátszásához, aminő Lehmann szerepe. Elismerés illeti ezért Benedeket. A kisebb szereplők mind megállták a helyüket, különösen Süvegh István Knittelius szerepé­ben, Balogh Imre, mint hesseni fejedelem, úgyszintén Ress Kálmán, aki a komornik sze­repében igen intelligens derűt, mosolyt, ké­sőbb hangos kacajt csalt ki a telt házból, melyért kijutott neki is a tapsból. Előadás után tánc volt a GrifT-szálló nagytermében. Munkaközvetítés. Alkalmazást nyerhet­nek: 1 asztalos, kis és nagymunkás szabó­segédek, egy idősebb csizmadia-segéd, vegyes munkára. Keresnek fiukat tanoncnak külön­féle szakmára. Jelentkezni lehet a keresztény Munkásegyesületben, Szentilonai-utca 12. HÍREK. Gyermekvédő Liga. Városunk polgár­mestere folyó hó 19-én délután 5 órakor ér­tekezletet hivott egybe az április hó 3-an és 4-én tartandó gyermeknapok megbeszélése és előkészítése végett. — Városunk polgár­mesterének e szép és nemes cél érdekében kifejtett buzgó működését nemcsak elismerés illeti, hanem őt a nagy közönség e nemes törekvésében teljes erejéből támogatni köte­les. Az értekezlet ugy határozott, hogy a nevezett napokon néhány jószivü hölgy per­selyekkel gyűjteni fog az árva gyermekek felsegélyezéséra. Már eleve felhívjuk városunk közönségének figyelmét e nemes és humánus eél érdekében, melyről a jövő számunkban bővebben fogunk irni. Adótárgyalások. Vasárnap, folyó hó 27-én kezdődnek az adótárgyalások. Az adó­kivető bizottság elnöke dr. Antal Géza. A városunk részéről felkért bizalmi férfiak Krausz József N. keresk. tanácsos és Néli­mann Gábor városi képviselő. | Szentgyörgyi József, f | Rövid idő alatt már másodszor éri csapás Szentgyörgyi Sándort, a Kath. Kör énekkarának buzgó karnagyát. A múltkor szeretett nénjét vesz­tette el, most meg áldott jó édesatyját siratja. Nagy időt ért meg Szentgyörgyi József: 81 évet. 1848-ban, mint honvéd, karddal és vé­rével szolgálta a magyar hazát. Mikor a ma­gyar szabadságot eltemették, az iskolában szolgálta a nemzeti ügyet, mint fáradhatatlan, lelkes néptanító. Érdemes munkát végzett; megérdemli, hogy kegyelettel őrizzük emlékét. Tegnap reggel temették el nagy részvét mel­lett Szénásgödör nevü vasmegyei községben hol csendes visszavonultságbac töltötte el élte utolsó éveit. — Nyugodjék békében ! A dunántuli evangelikus egyház­kerület Gyurátz Ferenc püspök egyházi és Hrabovszky István, rangban legidősebb egy­házi felügyelő, világi elnök elnöklésével rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgya az Ihász Lajos halálával megüresedelt egyház­kerületi felügyelői tisztség betöltése körül való intézkedés volt. A rendkívüli közgyűlés ünnepi istentisztelettel kezdődött, amelyen az Ihász Lajosról szóló emlékbeszédet Hoíbauer Pál esperes mondotta. Majd Gyurátz Ferenc püspök nyitotta meg a tanácskozást. Kegye­letes szavakkal emlékezett meg a kerület el­hunyt, kiváió vezéréről. Végül indítványozta, hogy a közgyűlés az egyházkerület jegyző­könyvében örökítse meg az elhunyt egyház­kerületi felügyelő emlékét és arcképét fes­tesse meg s a kőszegi felső leányiskola disz­termeben helyezze el. A közgyűlés a püspök indítványát egyhangúlag elfogadta. A fel­ügyelői tisztség betöltése tárgyában az elnök­ség javaslatára az egyházkerület kimondotta, hogy a szavazatoknak 1909. április 30-áig való beküldésére hivja fel az egyházi közsé­geket, főiskolákat, gimnáziumokat és elren­delte, hogy a szavazatokat zárt borítékban a püspöki hivatalnak kell küldeni. Azután a szavazatok megszámlálására bizottságot vá­lasztottak. A tárgyalás folyamán a kerület kimondotta, hogy a horvát-szlavonországi kántor-tanitóknak, akik jelenleg sem a horvát­szlavon kormánytól, sem a magyar országos tanítói nyugdíjintézettől nyugdijat nem kap­nak, az egyetemes egyházi nyugdíjintézetbe való fölvételét, fogja kérelmezni. — A közgyűlés elfogadta a püspöknek azt az indítványát, hogy fenntartja az egyes gyüle­kezeteknek azt a jogát, hogy a rendkívüli egyházi szükségletek fedezése érdekéban ön­megadóztatással nagyobb egyházi terhet vál­laljanak magukra. Végül az egyházkerület hosszé vita után elhatározta, hogy a gyám­intézetet bezárja, mert csak nagy áldozatok­kal tartható fönn. Halálozás. A helybeli r. kath. tantes­tület egyik érdemes, derék tagját a mult hé­ten szomorú gyász érte. Feletége kivel 16 évig élt boldog házasságban hosszas szenve­dés után elhunyt. A esalád a következő gyász­jelentést adta ki: Alulírottak ugy a maguk, j valamint sz összes rokonság nevében fájda­i lommai telt szívvel jelentik a forrón szeretett feleség, testvér, sógornő és nagynéne Pintér Gyuláné sz. Korn Marinak f. évi március hó 16-án éjjel 11 órakor rövid szenvedés után, életének 39-ik, boldog házasságának 16-ik évében történt gyászos elhunytát. Drága ha­lottunk földi maradványa f. hó 18-án délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Vörösmarty-utca 5. sz. gyászházból a kárvaria melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 19-én délelőtt 10 órakor fog a szent-ferencrendiek templomában a Minden­hatónak bemutattatni. Pápa, 1909. évi márc. hó 17-én. Béke hamvaira! Férje: Pintér Gyula. Nővére: Korn Terézia férj. dr. Nagy Imréné. Sógora: Dr. Nagy Imre. Unokahuga és öccse: Nagy Gizella, Nagy Imre, Nagy Ferkó, Nagy Margit. Hisz Lujza. Katholikus Népszövetség márc. 21-én országos agitatios vasárnapot tart. A Szövet­ség központi irodája felszólította azon helyi szervezeteket, melyek az idén még nem tet­tek a taglétszámról jelentést, hogy ezen na­pén tartsák meg ezidei alakuló gyülésüket s küldjék be mielőbb jelentésüket a központi irodának a tagok létszámáról, valamint a tagsági dijak beküldésével is siesenek. Ugyanis a kományzó tanács határozata szerint a har­madik füzet már csak azoknak küldhető, akik a folyó évre tagsági dijukat bejizették. A népkonyha bizottsága e hó 18-án délután ülést tartott, melyen több, a nép­konyhát érdeklő ügyek kerültek elintézés alá. Március 15.-ike Bakonyszentivánban. Bakonyszentiván német község szép jelét adta magyar érzületének, mikor a márciusi nagy napok emlékét örömmel megülte. Az ünne­pély az iskolában folyt le, melyet zsúfolásig megtöltöttek derék németjeink. Ezt megelő­zőleg ünnepélyes szent mise volt, melyet Gréber Gyula káplán végzett. Innen az isko­lába mentek, ahol Gréber Gyula lelkes sza­vakkal emlékezett meg a nagy napról. A hatásos megnyitó után szebbnél-szebb haza­fias szavalatok és énekek következtek. A kis németajkú fiuk oly magyaros kiejtéssel sza­valtak, hogy még a született magyarnak is dicséretére vált volna. Ez a gyönyörű ered­mény a község szorgalmas és lelkes óvónő­jének, Vesztergom Franciska úrhölgynek ér­deme, ki fáradságot nem ismerő munkájával és finom modorával már eddig is sok érde­met szerzett a magyarosítás terén. A lelkes hangulatban lefolyt ünnepélyt Gréber Gyula hatásos beszéddel zárta be. Arra kérte a megjelenteket, hogy mindig hű fiai legyenek a magyar hazának és semmiféle baromorvos izgatóinak fel ne üljenek. Az ünneplő soka­ság a Szózat hangjai mellett oszlott szét. De hol vannak a többi német községek? Mert nemcsak panaszkodni, hanem tenni is kell a fejét itt-ott felütő pángermán mozga­lom ellen, amelynek elnyomására vagy leg­alább ellensúlyozására nagyon jó alkalom a többi közt — március 15. Villamos-bizottsági ülés volt e hó 20-án. Az önkéntes csapat. A mint halljuk, Pápa város polgármesterénél két nekibuzdult atyafi jelenkezett, hogy ők el akarnak menni a szerbek elleni háborúba. A polgármester jegyzőkönyvet vétetett fel a két jeles harc­firól, akik, a polgármester ama kérdésére, hogy mi indította őket erre az elhatározásra, azt felelték, hogy ők nagyon szegények és azt reménylik, hogy a háborúban vagy meg­gazdagodnak, vagy pedig agyonlövik őket. Hát szép, nagyon szép a hazafias felbuzdu­lás, de nem akkor, mikor az ilyen vágyak idézik azt elő. A Magyarországi Munkások rokkant­és nyugdíjintézetének helyi fiókját városunk­ban is meg akarják alapítani. Ez ügyben péntek este értekezlet volt a városházán, melyre még visszatérünk. Az alakuló köz­gyűlés március 28-án d. u. 2 órakor lesz a városháza nagytermében^ A népkonyhában felügyelnek: Kedden: dr. Hirsch Vilmosné, Szenthe Mariska; szer­dán: özv. Horváth Antalné, Vajdits Ilona; csütörtökön: Jákói Gézáné, Jilek Ferencné; pénteken: Karcsay Istvánné, Weisz Reni, szombaton: Karlovitz Adolfné, Kiss Józsefné; vasárnap: dr. Kende Ádámné, Weisz Irén; hétfőn: Kemény Béláné, özv. Kiss Lászlóné. Katholikus Népszövetség értésére adja tagjainak, hzgy a tagok leveleiket ne címez­zék az elnökök vagy a vezérigazgató, vagy a főtitkár nevére, hanem az irodára (IV. Fe­renciek-tere). Úgyis sok zavarra, késedelemre adhat alkalmat, ha a levelek nem igy címez­tetnek. Az egyes tisztviselők huzamosabb ideig távol lehetnek, igy az ügyek intézése késedelmet szenvedhet, de egyébként is csak szaporítja a munkát ha a hibás címzés miatt nem az irodában történik a kézbesítés, sőt nem is oly bizonyos, h gy a címzett minden esetre kézhez vette a küldeményt. Felhívás. Felhivatik a lakosság, hogy azon esetben, ha a vízvezeték bárkinél meg­romlik, vagy egyébb más oly hibája van, mely javitást igényel, ezen körülményt a rendőrszobában levő, s az e célra szolgáló jelentési lapokon jelentse be.

Next

/
Thumbnails
Contents