Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-02-21 / 8. szám

1. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal. végzéseért. Vagy egyáltalában van-e ott ilyen, •agy nincs. Sőt amikor a mult alkalommal, állitásom igazságát bizonyítottam, csak az el­lenkezőjéről győződhetett meg az Egresits Ur, mert ha arra az igazgatói létrára, ame­lyet Ön utóbbi válaszának utolsó bekezdésé­ben oly fájó szívvel emleget, de amelyre sem Ön, sem én egyhamar sőt talán soha­sem fogunk felhágni; — felakarnék jutni, ak­kor az Ön álláspontjára kellett volna helyez­kednem. Engem tehát még a rosszakarat sem vádolhat azzal, hogy érdekből irtam azt, amit megírtam. A harmadik bekezdésében pedig azt mondja, hogy én iparkodtam szavakat ma­gyarázni és simítani. Magyarázni, azt még egy kicsit tudok, de a simításhoz már nem értek. A jegyzőkönyvből pedig az egyes dol­gok tendenciózus kihagyását pedig közel sem értem annyira, mint Ön. Ugyanis az általa annyira ajánlott jegyzőkönyvi kivonat nálam van, amelyben az foglaltatik, hogy az alsó­városi iskolában rend és fegyelem, továbbá a tisztaság és takarékosság feletti felügyeletre Dr. Bereck Gyula hitoktatót kéri fel az is­kolaszék. Ön pedig csak azt irta, hogy a rendre, tisztaságra és takarékosságra való felügyeletre kéretett fel. Miért hagyta ki a fegyelmet? Nézze csak meg újra az Ön ál­tai annyira ajánlott jegyzőkönyvet, ott az is benne van. Csak nem gondolja, hogy az is­kolaszék a fegyelemre való felügyelet alatt azt érteite. hegy a Nagy György iskolaszolga felett gyakoroljon az illető fegyelmet! Ugy látszik, hogy az Ön positiv meggzőződései nem állanak valami szilárd alapon. Arra nézve pedig, hogy a hitoktató fel­kérhető-e dij azás nélkül az igazgatói teendők végzésére, vagy sem: birom Papp Sándor kir. tanfelügyelő ur nyilatkozatát, mely szerint abban semmi különöset nem talál, sőt az is­kolai törvények sem ellenzik. E kérdésben megkerestem több szakhivatalt, ahonnét, mi­helyt a válaszok megjönnek, tudatni fogom. Ezzel az ügyet részemről befejezettnek tekintem. A »Pápai Közlönyhöz« azonban volna egy-két szavam. Utóiratában az Egresits ur közleményghez azt fűzi, hogy a »P. és V.« még nagyon fiatal ahhoz, hogy neki az öreg lapnak tanácsokat osztogasson és van legalább is annyi hirlapirói izlése és tapintata, mint a »P. és V.«-nek . . . Erre nézve a mondani valóm csak ez: előre tudtuk, hogy a jóakaratú figyelmeztetés csak falraszórt borsó lesz az öreg lapnak, mert régi igazság, hogy az öregen már nem fog sem jó tanács, sem más egyéb. Olyan az mint a gyermek, akinek, ha azt mondják ne dobd a kútba kalapodat, annál inkább bele­dobja. Hogy hirlapirói izlés és tapintat dolgá­ban hogy áll a »P. K.« azt nem vitatjuk, csak nevetségesnek találjuk, hogy e két ne­mes tulajdonsággal ép az hivalkodik, akiben sohasem volt az meg valami nagyon dicsekvő mennyiségben. Természetes, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a »P. K.« nem ren­delkezik eme szép tulajdonságokkal, csakhogy nem olyan szénás szekér, amelyre még ne férne. A »P. K.« válaszát ezzel végezte: Dixi et salvavi. Én pedig azzal végzem, hogy újó­lag kijelentem, hogy ez ügyhöz sem neki, sem a cikkírónak semmi köze és hogy an­nak rektifikáltatására egyedül a r. kath. isko­laszék illetékes. Szerkesztő. Földbérlő egyesület. Kisbirtok politika cimü cikkünknek il­lusztrálását a, és népünk okulására közöljük a B. H. (Febr. 14.) c. híradását. A pápaiak eb­ből kétszeresen okulhatnak, mivel egyszer egy kezdődő mozgalmukban épen szervezetlensé­gük, akasztotta meg őket. A Kalocsai és kalocsavidéki keresztény munkás-egyesület­nek tiz éves fennállása alkalmából tartott ünnepi közgyülén az egyesület vezetői, Vali­hora A. dr. kanonok, elnök és Tantos Gyula dr. teológiai tanár, igazgató beszámoltak az egyesület tiz esztendei működéséről. Azok az eredmények, amelyeket az egyesület csöndes munkálkodásával a vidék munkásai anyagi helyzetének, jólétének előmozdításai körül fölmutathat, valóban megérdemlik, hogy szé­lesebb körökben megismerjék, annál is in­kább, mert a szép példa talán másutt is követésre fog találni. Az egyesület már ezer holdnál nagyobb területet bérel s mind szé­lesebb keretben folytatja tagjai anyagi hely­zetének javítására irányuló tevékenységét. I Az egyesület tagjainak nevelés céljából juttatott főidet maga az egyesület bérli s az egyesület teljesíti a bérletből folyó kötelezett­ségeket is. Ennek a rendszernek megvan az a haszna, hogy minden kis dologban nem kell két-háromszáz tag határozatát bevárni, miáltal az egyesület erkölcsi tekintélye és súlya is egyre emelkedik. A bérlet jótétemé­nyeiben részesülő tagokat is könnyebben le­het engedelmességre szorítani, mert az enge­delmesség megtagadása esetén az egyesület­ből kizárhatók s ezzel egyszersmind a bérle­tet is evesztik. Ennek szüksége azonban alig i merül föl. A bérleti szerződés épp olyan, mint egy nagybérlőé, az árak is azonosak, tehát jóval olcsóbbak, mintha egyesek bérelnék a földet: a különbség 50—160 százalék, ami óriás haszon a szegény nép részére. A bér­letet az egyesület utólagos részletekben fizeti, kivéve az adó- és a tisztidijak fejében járó összegeket; az albérlők azonban az egyesület pénztárába tetszésszerinti időbeu, tetszéssze­rinti részletekben fizethetik a bérösszeget. Van miindig, aki előre fizet s igy a hátralékosok­kal szemben elnézőbb lehet az egyesület, mert az uradalom, amelynek földjét az egye­sület hérli, nem törődik vele, kitől való a pénz, csak legyen meg az összeg. A bérelt földeken a jégbiztosítás kötelező, ezért bizto­sítva van a vetőmag, munka és Dérlet, hogy kára senkinek se lehessen. A kaszálót az egyesület nem adja ki albérletbe s hozamát ezer-kétezer négyszög­öles résekre osztva, árverés utján adják el, de ugy, hogy hét-három nyilas hozamánál többet senki sem kaphat. A kaszáló hozama a közös kiadások fedezésére szblgál. A többi bérelt területből csak egyesületi tagok kap­hatnak részt s a tagsággal együtt a bérlet is megszűnik. Egy-egy parcella ezer négyszög-öl. Az egyes tagok 1—3, sőt 6—9 parcellát bé­relhetnek. A bérelt földet minden tag maga műveli s a termés eredményével szabadon rendelkezhetik. Az egyesület működésének áldásos ha­tása máris mutatkozik. A nép jóléte tzemmel láthatóan emelkedik. A gazdák betétei a ta­karékpénztárban szaporodnak, régi adósságai­kat pontosan törlesztik, a hitelbe való vásár­lás csaknem teljesen megszűnt, a munkabér emelkedett, a kényszereladások csökkentek. Ez nem is csoda, amikor az egyesület tagjai a bérelt földért ezer négyszögölenként 15—23—26 koronát fizetnek, oly területért, aminőért másutt 30—70 korona a haszonbér, sőt még ennyiért sem kapható föld. A bérösszegeket az egyesület tagjai pon­tosan fizetik, mert a bérlet elvesztését joggal nagy csapásnak tekintenék. Az elért termés­eredmények az intenzív művelés folytán való­ban meglepők. A bérelt terület ez idő szerint ezerötszáz hold. Az egyesület kötelezettségei­nek pontosan megfelel s Tantos Gyula dr. igazgató szakszerű vezetése mellett, aki nagy szeretettel foglalkozik ez egyesület ügyeivel, mind jelentősebb tényezője lesz a vidék gaz­dasági föllendülésének. Farsangi naptár. Febr. 21. Színielőadás és tánc a ker. munkásegyesűletben. Febr. 23. Farsangi előadás a ref. leány­nevelő intézetben. HÍREK. Tea-estély. A katholikus kör könyv­tára javára ma, farsang utolsó vasárnapján tánccal egybekötött tea-estélyt rendez. Belépő­díj nem tagoknak 1 korona, tagoknak 80 fill. Katonai hírek. Buttykay Béla főhad­nagy bevonult, a kocsimesteri tanfolyam hall­gatásáról Pozsonyból. — Toókos Gyula had­nagy bevonult az ezredhez a királyhidai gép­puskás oktató tanfolyamról. A salamoni népszövetség. Örömmel halljuk, hogy a salamoni népszövetség e hé­ten ismét 20 taggal szaporodott. Katonai lóverseny. — A tavasszal városunk határában katonai lóverseny (lesz, melyről annak idején bővebben fogjuk tájé­koztatni a közönséget. A tavasz előfutárjai megjelentek: a magkereskedők széjjel küldik árjegyzékeiket Határoznunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut? Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag külsejéről minőséget megítélni nem lehet, már pedig ha ocsút vetsz, gazt aratsz, — tartja a közmondás. A Mauthnec Ödön budapesti udvari magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fenállása óta minden tekintetben megbízhatónak bizonyult, megadja a választ a fönti kérdésre: a cég áruja kitűnő, helyes müvelés mellett biztos siker, mely mindenkinek örömet szerez. Ár­jegyzéke, melyet kívánatra ingyen és bér­mentve küld, kézikönyve a gazdának, kertész­nek és a természet minden barátjának.

Next

/
Thumbnails
Contents