Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-02-14 / 7. szám

IV. évfolyam. Pápa, 190

9 február 14. 7. szám. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2-50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz HajnÓCZky Árpád és Vajdits Károl7 könyvkereskedése Választások előtt. Negyvennégy képviselőt választ holnap Pápa város közönsége. Mi lesz az eredmény, kiket tisztel meg bizalmával a polgárság — nem tudjuk. Egy bizonyos. Hogy a város sorsa, ügyeinek jobbra, vagy balra-fordulása most a saját fiainak kezébe van letéve. Tehát ugy éljen mindenki törvénybiztositotta jogával, hogy — vissza ne éljen vele! Válassza meg azokat, akikben legtöbb szeretetet és legnagyobb jóakaratot lát városunk ügyei iránt. Olyanokat tiszteljen meg bizalmával a polgárság, akik a képviselőséget nemcsak kiváltságnak, üres cimnek tekintik, mellyel jólesik hivalkodni, hanem akik érzik a kötelesség súlyát is, mely e megtiszteltetés folytán vállukra nehezedik. Figyelmeztetjük a választókat, hogy a meghatalmazásokat csak reggel 8 óráig fogadják el a szavazatszedő helyiségekben. Az ezentúl beérkező meghatalmazások érvénytelenek. A választás egyébként d. e. 9 órakor kezdődik és d. u. 4 órakor ér véget. Választási helyiségek és elnökök: I. kerület: Jákóy Géza (Városház nagyterme) ; II. kerület: dr. Csoknyai János (Török Bálintutcai állami ovoda a Kath. Legényegyletben); III. kerület: Németh István (Zimmermannutcai városi rajzterem); IV. kerület: Hirsch Vilmos dr. (Ziramermann-utcai városi ovoda). Népszövetségi értekezlet. A bencés gimnázium tornatermében ma d. ii. 4 órakor nagyobbszabá&u népszövetségi értekezlet lesz, melyre városunk kath. érzésű polgárságát tisztelettel meghivja Kauzli Gyula népszöv. ig. Hozzászólások a Lamperthi. A Lamnérth-üggyel kapcsolatban, mint a Népszövetség igénytelen tagja teszem papírra gondolataimat a polgári kötésről. A nép-felvilágositás nemes célját kivánom vele szolgálni, ha már egyszer itt is felvirradt a népszövetség hajnala. Mi az a polgári házasság ? Azon polgári érvényű szerződés, amelyet egy férfi s egy nő köt a polgári tisztviselő előtt, hogy a közöttük kezdődő családi életnek polgári érvényt szerezzenek. Az állam sohasem tekintette többnek! Egységesíteni akarta a házasságjogot, megszüntetni Európa botránykövét, az erdélyi unitáriusok házassági törvénykezését s ezért törvényhozói az egység kedvéért a rosszabbakat javítandó, a legjobbat — a katholikus egyház házassági jogát — talán mert életelveikhöz, erkölcseikhez túlságosan szigorú volt, nem merték zsinórmértékül venni s nem vették mintául, a mit Isten alkotott, hanem szabadkőműveseink, zsidóink karonfogták protestáns-testvéreink átlagát, — no meg a »jó katholikusok« hogy hiányozhatnának közülök — s megkóstoltatták a magyarral azt, amit a művelt nyugat már megunt. A kath. Egyház sohasem helyeselte. Létrehozásában ellenezte, létre jötte után türi ott, ahol a korszellem és gyermekeink nemtörődömsége, vagy tehetetlensfge türi, mert mint jó anyánk, sem a lelkiismeretükkel, sem a törvénnyel nem kívánja őket szembeállítani. Felhívja fiait a polgári törvénynek való engedelmességre, hogy házassági frigyüknek polgári érvényt is szerezzenek ; elmegy az engedékenység legvégső határáig; de ott rendületlenül megáll, ahol a kinyilatkoztatott igazságok kezdődnek, azoktól hajszálnyira el nem tér. mert hEfeleit a korszellem szerint módosítva letérne a 19 százados alapról s megszűnik az igazi kinyilatkoztatás, az egyedül üdvözítő hit letéteményese lenni, Sűrű erdő sötétjében. Irta: Röder Ákos. Sötét erdő sűrűjében, ott, ahol a kakukmadár hallatja egyhangú szavát, szerényen húzódott meg egy kis házikó. A Bartóffyuradalomhoz tartozott az a szép darab erdő és az egyik erdőőr lakott abban a kis házban. Az erdőőr felesége kint ült a ház előtt és várta az urát. Térdén ringatta a kis fiát, énekelt neki szép nótákat, mesélt neki szép nótákat. Az az apró ember persze nagyon sokat értett belőle. Nagy, barna szemével j igen okosan tudott az édes anyja arcára j nézni, de közbe-közbe nagyokat kapott a kö- ! vér kezecskéivel az üres levegőbe, mikor el- • repült a közelében egy-egy tarka lepke. Ilyen- j kor aztán nagy hangon fejezte ki nem tet- i szését a saját nyelvén. Minden tagolatlan j szóért egy-egy édes anyai csók a jutalma. A fák közt kanyargó ösvényen hatal- j mas férfialak tűnt föl. ízléssel készült vadász- j öltözetet hordott, széles vállán finom inűvü í dupla puska függött hanyagul. Kemény, határozott lépéseinek zaját elfogta a lágy moha, mely az erdő talaját szőnyegként födte be. Jött, jött, alattomos mosolylyal az ajkán. Az asszony palástolatlan rémülettel pattant fül helyéről, mikor meglátta a közelgő férfit. Keblére szoritotta kis fiát, mintha vaami ismeretlen veszedelemtől féltené és beszaladt vele a házba. Mire visszajött, az az ember már ott állott a ház előtt. — Jó estét szép asszony! De elszaladt előlem! Már azt gondoltam, ki sem mer jönni. Az asszony nem nevetett a tréfára. Nagyon komolyan mondta : — Jó estét főerdész ur. Az uramat keresi? Még nem jött haza. — Na, majd megvárjuk. És kényelmesen leereszkedett a ház előtti lócára, ahol előbb az erdőőr felesége ült a kis fiával. Bernáthné ott állt a főerdész előtt és a kötényével babrált. Lesütötte a szemét, de még ugy is érezte, hogy a férfi szeme rajta függ. Érezte és elpirult az arca. Egyszer csak dacosan felkapta a fejét és merészen szembenézett a főerdész izzó, perzselő tekintetével. Elfojtott indulattól remegett a hangja. — Minek jön maga ide mindennap? Mindig, mikor magam vagyok itthon. Mit akar velem? Másom sincs, csak a becsületem. Meg a férjem szeretete. Ezt sem akarja meghagyni ? Dolobács Imre, a főerdész, felállt és közeleb lépett az asszonyhoz. — Hogy mit akarok? Hogy miért jövök ide? Hát nem tudja, nem érzi, hogy maga megrontott engem P Mióta ismerem, nem tudok meglenni otthon. Nem tudok, nem akarok megélni maga nélkül. És ha — Nem tudta befejezni. A ház mögül, nem sejtve, nem várva, egy másik férfi termett közöttük. Eltaszította a főerdészt az asszony mellől és mig jobb keze görcsösen szorult ökölbe, baljával gyöngéden ölelte magához a remegő nőt. A főerdész félig a meglepetéstől, félig az erős lökéstől, sápadtan tándorodott a falhoz, mig a nő keserves zokogásra