Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-07 / 45. szám

48. szánt. Pápa és Vidéke 3. oldal Az állatvédő-egyesület feladatairól. Irta és a pápai állatvédő egyesület alakuló közgyűlésén felolvasta: Chernel István. Ma, a számítás rideg korában, amikor első sorban anyagi értéke szerint mérlegelünk mindent s a legközvetetlenebb hasznot vagy az élvezetet hajhásszuk mindenben,nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a nagyközönség is bizonyos hidegséggel és közönyösséggel fogad minden oly féle ujabb vállalkozást vagy egyesülést, mely a tömörülésben rejlő erőt nem igyekszik csupán szűkebb körök legközelebb eső érdekeinek, — kivált az anyagiakat érve — megvalósítására fordítani, hanem általános emberi, látszatra talán eszményi célok elérésére. Jellemző, de egészségtelen tünete ez beteg korszakunknak és ép ez okból bizonyos, hogy fokozottabb mértékben szükségesek a magasabb célok jegyéhen működő — tehát valóban közérdekű — egyesületek, kivált az olyanok, melyek a felvilágosodás és közvagyonosság előmozdítása mellett az érzelmek lágyitását, a kedély nemesítését, szóval az igazi emberies érzület finomítását is szolgálják s igy hatalmas eszközei ama törekvésnek, mely a nap-nap után mind mélyebb gyökereket eresztő es az emberi lelkületen mármár elhatalmasodó dudvák: az önzés, a künyörtelenség, a szeretetlenség, a nyegleség és léhaság ellen való küzdelmet irta fel lobogójára. Minden tétovázás nélkül hatáiozottan ki merem mondani — bár első pillanatban eilenraondásnak látszik hogy az állatvédő egyesületek is méltán foglalhatnak helyet, az emiitett irányt követő társulások sorában s csak tájékozatlanság, céljaik egyoldalú vagy felszínes ismerete éleszti még azt a felfogást, mely hivatásukat lekicsinyli, kigúnyolja, sőt nevetségessé teszi. Sajnos azonban, ez a felfogás még ma is uralkodó társadalmunk zömében és szinte kivétel, ha az állatvédelem eszméje mellett kardoskodónak szózatajóakarattal. méltánylással találkozik snemmosolylyal, leszóiássál. Ilyen körülmények és viszonyok közepette kimondhatatlanul jólesik, ha a fásultság és közöny nagy tengerében itt-ott mégis virágos szigetekre bukkanunk, melyektől üde levegő, felfrissítő illat árad felénk s látjuk, hogy kikötőik világító tornyaikhói messze lövelő fénysugarak nyújtanak biztos eligazodást a sötétségben tévelygő hajósoknak. Ezek a gondolatok zsibonganak bennem, amikor egy ilyen megnyugvást keltő sziget révében érzem magamat s magam előtt látom e kis város közönségének ama lelkes csoportját, mely józan belátásának, mély érzésének adta tanú jelet azzal a szándékával, hogy itt egy állatvédő-egyesület alapját vesse meg a mai napon s igy kiemelkedjék abból a szürke szintájból, melyet hasonló felbuzdulás eleddig csak kevés helyen tört keresztül hazánkban. Nagyon jól érzem elhatározásuk jelentőségének egész súlyát és ez okból a legnagyobb örömmel siettem ide körükbe, hogy mint az állatvédelem eszméjének egyik szerény harcosa néhány irányító szóval közremunkálkodjam uttörésükben s reámutassak j azokra a feladatokra, amiknek a megoldása í leginkább eredményezheti, hogy valóban gyüI mölcsöt érleljen a most elvetett mag. A szűkre szabott idő természetesen ; nem engedi meg, hogy tövéről-hegyire kiter| jeszkedjem mindarra, amit az állatok megI védelmezősének ügvköre felölel, azért be kell j ' ; érnem azzal, hogy csak tömör vonásokkal I ecseteljem az e téren való legszükségesebb j teendőket. Ugy vélem, nem fölösleges céljaink hai tározott kidomboritása. mert hiszen még azok : is, akiket jó ösztönük hozott ide, mintegy i kérdő tekintette! néznek az egyesület mükőí dése elé és talán-talán azokhoz is elhat szóI zatom, akik nincsenek itt és eleddig nem érj deklődtek a dolog iránt. Tisztelt alakuló közgyűlés! A legtöbben azzal hozakodnak elő, amikor az állatvédelem kérdéséről szó esik: hogy minek még most az állatok ügye-bajjával vesződni, érzelgős lelkek túlhajtott kívánságainak engedni,hiszen a gyakorlati életben az állatvédelemnek aiig ! van értelme?! egyelőre törődjünk csak a magunk dolgával s látván a lépten-nyomon felénk siró emberi nyomorúság ezerféle fokozatait, inkább alakítsunk embervédő-egyesületeket, kórházakat, gyermekmenedékhelyeket és egyébb humánus intézményeket! No hát, T. alakuló közgyűlés, tökéletesen igaz, hogy embertársaink mindig előbbre valók az oktalan állatoknál és teljesen elismerem, hogy a humanizmus fenséges rugójától mozgatott intézményeinkre nemcsak hogy égető szükségünk van, hanem hogy azok számának öregbítése, a már létezőknek pedig kifejlesztése több mint bizonyos. (Folyt, köv.) HÍREK. Megyés-püspökünk névünnepe. Folyó hó 4-én ünnepelte egyházmegyénk fenkölt lelkű főpásztorának báró Hornig Károlynak névünnepét. Egyházmegyénk katholikus hívőinek ajkáról, hálatelt szívből jövő ima szállt e napon az Ég felé, hogy tartsa és éltesse még igen sokáig hívőinek örömére és egyházunk javára, kegyelmes főpásztorunkat. Kriszt Ferenc esp. plébános 3 órakor csendes misét mondott, amelyen a kath. tanintézeteink növendékei teljes számban vettek részt. Felolvasó estéiyünk. A pápai kath. Kör, mint az előző esztendőkben, ezidén is, a téli órákban hetenkint felolvasó estélyeket rendez tagjai és vendégei számára. Nem tulozunk, midőn megállapítjuk, hogy ugy művészi színvonal mint látogatottság szempontjából a városunkban rendezett hasoncélu estélyek között az első helyet a kath. köri estélyek foglalják el és már ebből is következtethetjük, hogy a küszöbön levő évadban szintén telt padsorok előtt folytathatjuk le oktató, szórakoztató és mulattató műsorunkat. A legelső estély november 14-én lesz a bencések tornatermében. A műsor még nincsen végleg megállapítva, de máris elárulhatjuk, hogy az eddigi megállapodások szerint a dalárda két énekszámán kivül Jándi beszélni fog, Szentgyörgyi zenésfelolvasást tart, Gyéí uránt, Szentgyörgyi és Holler tanárok pedig triót mutatnak he. A részletes műsort jövő számunkban és falragaszokon hozzuk. Estély. A Jókai kör vasárnap, folyó hó 7 én este 6 órakor saját helyiségében (Griff szálló volt Bermüller-féie ház) estélyt tart a következő műsorral: 1. Mendelsohn nászinduló, előadják: zongorán Deli Margit és Kiss Vilma; hegedűn I. Gáty Zoltán, II. Rác Dezső; violán Konta Dezső, cellón Rupprecht Andor. 2. Pulszky Ferenc életéből, irta és felolvassa Pulszky Ferencné. 3. Szavalat, tartja: Kovács József. 4. Dalok, énekli: Tóth Anna, zongorán kiséri: dr. Fehér Dezsőné. Az igazgató tanács határozata alapján a rendkívüli kiadások némi fedezésére a belépti dij nem tagoknak személyenkinl 1 korona, tagoknak 50 fillér, tanulóknak 20 fillér. A Pápa és Vidéki Állatvédő-Egyesület hétfőn délután 4 órakor a vár.-sháza tanácstermében közgyűlést tart. Tárgy: az egyesület alapszabályainak végleges megállapítása s a m. kir. Belügyminisztériumhoz való felküldése. A t. tagoknak szives megjelenését s az állatvédelmi ügy minél hathatósabb fnlleriditése érdekében a helybeli és vidéki lelkész és tanitó uraknak a gyűlésen való szives részvételét kéri az egyesület vezetősége. Mestei'-ssavaló. Demi-Ii y Mihály művész járt a héten iskoláinkban és a többi között eljutott a r. kath. belvárosi elemi fiúiskolába is, ahol a tantestület szives fogadtatásba részesítette a szavaló művészt és a gyermekekkel együtt oki. 30-án, d. u. öszizegyüítek a tornateremben, hogy a r< mek szavalatokat, meghallgassák. Általános véleményként elmondhatjuk, hogy Demény Mihály szavalata, oly művészi színvonalon áll, amelyet felnőttek érteni és értékelni tudnak, de a kis nebulók nagyokat ásítottak alatta, sőt mikor drámai darabokat adott elő, még hangos hahotába kezdtek és csak a tanitóhácsik. szigorú pisszegésének köszönhető, hogy Demény ur bevégezhette drámai szavalatát. Annál inkább bámulat tárgya volt előadó képessége, mellyel a hallgatóságot magával ragadta és érzelmit ugy kormányozta, ahogy ő azt akarta, akkor sirt vele együtt a közönség, amikor őneki tetszett; az irg. nővérek zárdájában, ahol már felnőttebb hallgatói voltak. Szép tehetség, amely csak ritkán akad. Visszautasított kivándorlók. A m. kir. határrendőrség királyhidai kirendeltsége Csirés Varga Ferenc pápai lakost, mert útlevél nélkül kivánt Amerikába szökni, 5 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre büntette meg, ezen kivül haza utasitolta Pápára. — Gödri Riza ugodi, Farkas Miklós takácsi lakosokat szintén elcsípte, kiket megfelelő büntetésük kiállása után lakhelyükre vissza toloncol. Szerencsétlenség. Bakos Károly gerencepusztai lakos erdőőr, m. hó 29-én este, amikor puskájáról a verítéket törölgette, puskáját véletlenül elsütötte. A töltés a közelben volt felesége arcába fúródott. A sérültet élethalál között a pápai női kórházban ápolják. — Csete Sándor gecsei lakos napszámos, a gecsegyarmati vasúti állomásnál az épülőfél| ben levő raktári épület állványáról ugyancsak m. hó 29-én lecsúszott s jobb térdét