Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-31 / 44. szám

IV. évfolyam. Fápa, 1903 október 31. szépirodalmi, feözg-azdxftságri és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10. félévre 5, negyedévre 2;50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KÄTH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. kzszám. A kiadóhivatal vezetője : S Ü L E GÁBOR, V asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket Elvesz HajllCCZky Árpád es VajditS Károly könyvkereskedő se ,,Az ige, az eszme". Vértanujává tették meg itt is, másutt is a boldogtalan Ferrert. Az volt-e valóban ? Lehet. De mily más ez az eszme, mint amellyel Arany J. Ráchele vigasztalódik! 25 esztendő óta Barcelonát állandó) rettegésben tartják a forradalmi gazfickók. E 25 évben, melynek utóisója 1908. nem kevesebb, mint 114 bombamerénylet történt; 241 ember megsebesült és nyomorékká lett, 47 meghalt. 1903. szeptember havában Paulino Pallos merényletet követ el a Kubából ismeretes marsall, Martinez Campos ellen egy hadiszemle alkalmával. Halálfia lett a marsall lova és 2 ember, megsebesült 12. Pallost elfogták és agyonlőtték. 1893.nov. 7-én Salvator Sanrigo anarchista és 6 cimboraja bombát vetett a »Theatro Lyceo« nézőterébe, a »Teli Vilmos« előadása közben; megöltek 20 ártatlan embert, 90 pedig megsebesült. A hét elvtársat kivégezték, más hármat életfogytig börtönbe vetettek. 1896. évi junius 7-én az urnapi körmenetre támadtak, 12 halott, 44 sebesült hevert, az utcán. 5 anarchistát agyonlőttek, 20 at fogsagra ítéltek. 1904—1907-ig 39 merényletet követtek el Barcelonában; áldozatul 8 halott és 66 sebesült esett. Hát a legutóbbi forradalmi zendülés? Szörnyűség csak rágondolni is! Ez hát az az eszme, melynek apostola Ferrer volt! Lehet ezért lelkesedni? ízlés dolga . . . Az rémuralmat csak rémuralom veri le. A részvét első sorban csak a bombavetők áldozatait illeti meg. Nem is ám a bombavetőket! A társadalmi rend, az élet- és vagyonbiztosság okából létező hatalom irgalom nélkül járjon el és ha már statárium kell, nem kerülhető el a velejáró kíméletlenség. Az igazságszolgáltatásnak termeszetszerüen szigorúbban kell sújtania a forradalom szerepvivöit, akik vásárra viszik a bőrüket s még szigorúbban az értelmi szerzőket és a kontatókat, akik óvatosan a háttérhen maradnak. A gyilkosságra, vérontásra felbujtó keményebb büntetést érdemel, mint a gyilkos kéz, amelyet mozgat. Ez az igazság. Ez érte utói Ferrert is. Csak egy virágszálat! Halottak napja közeledése alkalmából. Irta: gróf Vay Gáborné. Sokaknak közülünk bizonyára volt már alkalma egy tüdővészes beteg lassú elhalását közelebbről is szemlélni. Nincs ennél szomorúbb és szánalomra méltóbb látvány és sajnos, a legtöbb áldozat a fiatal életek tömegéből kerül ki, azon tömegből, mely jogot és igényt tarthat az életre, annak minden teremtő alkotására és erejére — előtte állván egy emberélet egész jövője. Pedig hányan vannak ók, akiket e kegyetlen betegség megfoszt ezen természeti jogoktól — ezen természeti igényektől! Viruló fiatal leányok — gyakran a szülők egyetlen napfénye — elfonnyadnak, elhervadnak idő előtt és a halál fagyos lehellete megdermeszti bennök a tavasz I

Dr. Fehér Ipoly f 1842-1909. Pannónia szent hegyének ormán basán leng a fekete lobogó. Nagy halottja van az ősi főmonostornak. Dr. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát szerdán reggel visszaadta tiszta, nem_s lelkét teremtő Urának, Istenének. Szombatig feküdt a nagy halott ravatalon. Tegnap óta már leni. pihen a gyönyörű Székesegyház alatt. Mert oda temették, a kedves templomába, a nagy, a szent életű főapát, Kruezz Krizosztom mellé. Érdemes élet törött ketté, igazi férfias egyéniség, páratlan munkabírás, törhetetlen energia, minden igaz ügyért lelkesülő lélek szállott a sirba. Mondjanak róla akármit, mindenkinek el kell ismernie, akinek alkalma volt lelkébe pillantani, hogy önzést nem ismert s szivének minden dobbanása Rendjének nagyságáért vert. Szerette pályáját,melyre A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi, kritikai hetilap igazi hivatás vezérelte. Szerette Rendjét, melynek történetét nála jobban kevesen ismerték. Okult a múlton; függetleníteni akarta szerzetét minden világi befolyástól Ezért dolgozott oly páratlan odaadással és bámulatra méltó hozzáértéssel Rendje gazdasági és szellemi fellendítésén. A szakadatlan munka megőrölte szervezetét, de nagy lelkét megtörni nem tudta. Elte alkonyán megelégedett szivvel láthatta, hogy a mag, melyet vetett, jó földbe hullott és százszoros gyümölcsöt termett. Nyugodtan elmondhatta magáról: »Exegi monumentum aere perennius!« Szerette a munkát: kora reggeltől késő estig dolgozott s mivel ő maga a szakadatlan munka embere volt, jogosan megkövetelhette, meg is követelte rendtársaitól is, hogy dolgozzanak. Szigorú, de igazságos ember volt. Alacsony intrikák nem fértek a lelkéhez. Tiszta látását nem tudták elhomályosítani. A főapáti magas méltóságot nem kitüntetésnek tekintette, hanem csak eszköznek nagy céljainak, magasröptű álmainak megvalósítására. Fényes közjogi állása gondtalan, Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár. Szemere György. Előfizetési ára: Egész érre 20, fél évre 10, egynegyedévre 5, egy hóra 2 korona» nyugalmas életet biztosithatott volna neki. De ő az elsők közt is első akart lenni. Kiváltságos helyzetében is megmaradt egyszerű szerzetesnek. A fényűzést, pompát nem ismerte; az élet javaiból a kevéssel is beérte. Céltudatosan, őszinte és lelkes meggyőződéssel, tiszteletreméltó következetességgel, fáradságot és áldozatot nem kiméivé, úgyszólván éjjel-nappal dolgoz At azon, hogy Rendjében bevehetetlen várat, tettre kész, lelkes sereget neveljen a magyar keresztény kulturának. Lelkes hévvel karolta föl a magyarországi katholikus mozgalmakat. Különösen nagy súlyt helyezett a kath. sajtóra. Mikor a kath. sajtóegyesület megalakult, a legelsők közt volt ötezer koronás adománnyal. Megszoktuk, hogy mindig ott lássuk az első sorban,amikor a magyar katholikus érdekekért, a magyar kath. iskolaügyért kellett küzdeni. Agilitása, munkaszeretete, ritka kötelességérzete nem hagyták nyugodni, fényes tehetsége, SZÍVÓS akarata pedig vezérszerepet juttatott neki. Az elhunyt főpap Hontmegyében,

Visken született 1842. április 11-én. Korán árvaságra Az ÉLEI' kiadóhivatala. Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetioo keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —