Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-10-24 / 43. szám

48. szánt. Pápa és Vidéke 3. oldal tudománynak, a haladásnak volt fáklyavivője, lelkes apostola, hanem közönséges forradal­már, ki a közelben lezajlott spanyol forrada­lomnak szellemi vezetője volt, azt tehetségé­vel és pénzével támogatta. Kit mikor kivé­geztek, csak méltó büntetését vette el. Utánna Blasutigh Sándor káplán szól Ferrerről, ki akkor, mikor a spanyol hadsereg Afrikában a kabilokkal küzdött, elérkezettnek látta az időt, az anarchikus elvek kivivására, azért forradalmat szitott, melynek ő volt lelke, ve­zetője. Nem hazaáru'ás számba megy-e az ily eljárás, mely az ellenségnek nyújt segéd­kezet. Amint annak idején a magyar biróság bitófára ítélte Husz Ábrahámot, mint egy gyilkosság értelmi szerzőjét, hasonlókép ítélt most a Ferrer-ügyben a spanyol biróság is. Nem történt itt Ferrerrel semmiféle igaztalan­ság! Jogos volt az egész kivégzés! Indítványt nyújt be, mit a nagyszámú hallgatóság egy­hangúlag elfogadott. Szól pedig igy: »A pápai keresztény szociálisták mélységes megbotrán­kozásuknak adnak kifejezést a fölött, hogy a szociáldemokraták és a velük egy húron pen­dülő szabadgondolkodók és szanadkőmüvesek sajtója a forradalomszitó és hazaáruló Fer­rert a tudomány és haladás főistenének és vértanujánék teszi meg. Egyúttal erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy Ferrer kivégzését a klerikálizmus boszujának tulajdonítsák. Nem az egyház boszuja, hanem a földi igazság­szolgáltatás észszerű és igazságos Ítélete állí­totta őt, mint forradalmárt, hazaárulót és igy Spanyolország legnagyobb ellenségét a puska­csövek elé.« Levél hulláskor. Hullanak a fák leve­lei. Az ősz hideg lehellete kiöli éltető nedvü­ket. Lassan-lassan potyognak alá a büszke törzsek zöld ékességei és végre magára hagy­ják csupaszon, árván az ágakat, a büszke törzset, amelynek tavasztól kezdve ékei,örökké susogó gyermekei voltak. Egy ilyen ékessé­gétől fosztotta meg a halál jéghideg lehel­lete városunk közszeretetnek örvendő rendőr kapitányát, Szokoly Ignácot is, amikor szere­tett leánya Gizi, élte virágában visszaadta lelkét kegyes Teremtőjének. Már hónapok óta halált hozó nehéz kór gyötörte a család sze­mefényét, akinek szépségénél csak kedvessége volt nagyobb. Hiába volt a szerető szülők gondos ápolára, éjt nappallá tevő virrasztása, hogy visszaadhassák őt az életnek, visszanyer­hessék maguknak, a halál szivtelenül kiragadta szerettei karjaiból, kiknek immár csak sirq könnyeik tanúskodnak ama szeretetről és reményekről, amelyeket a kedves leányhoz fűztek s melylyel őt körülvették. Élte tava­szán, amikor még örülni tudott volna az élet­nék, a rajongásig szerető szülőknek, testvé­reknek, jóbarátoknak, akkor takarta rá a halál az enyészet fátyolát. A mérhetetlen fáj­dalom, amely a szerető családot érte, nyer­jen vigasztalást abban, hogy kedves volt ő istennek és ama reményben, hogy egykor is­mét viszontláthatják ott, ahol ő már bizonyára buzgó imával esedezik Teremtőjének. A mé­lyen sulytott család a következő gyászjelen­tést adta ki a fetejthetetlen leányról: Kisvár­dai Szokoly Ignác ' és neje felsőszopori Szily Honor, valamint gyermekeik Viktor, Sári és Margit áz összes rokonság u. m.: nagynénjei, nagybátyjai és unokatestvérei nevében is a legmélyebb fájdalom súlyától megtört szivvel jelentik, hogy forrón szeretett leáuyuk, illetve testvérük kisvárdai Szokoly Gizi f. évi októ­ber 22-én reggel 5 órakor, életének 22-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosszú, gyötrő szenvedés után lelkét visz­szaadta Teremtőjének. A boldogultnak földi maradványai f. hó 24-én d. u. 4 órakor fog­nak (Hunyadi János-utca 4. számú házból) a r. kath. hitvallás szertartásai szerint a kál­vária melletti sírkertben örök nyugalomra he­lyeztelni. Lelki üdveért az engesztelő szent ' mise-áldozat folyó hó 25-én d. e. 9 órakor a 1 plébániai nagytemplomban lesz a Mindenható Istennek bemutatva. Adj uram örök nyugo­dalmat neki! Nemes szivekhez. A hideg idők köze­ledtével az idén is, mint az előző években azvn esdő kéréssel fordulunk a nemeslelkü j emberbatátokhoz, legyenek szokott nagylelkű­ségükkel segítségünkre, hogy szegény iskolás gyermekeinket meleg ruhával elláthassuk. Az ártatlanok buzgó, hálás imája s a jó Isten bőséges áldása lesz jutalma emberbaráti sze­retetüknek. Szíveskedjenek intézetünkbe kül­deni a kegyes adományt. Mindent — pénzt vagy ruhaneműt — hálás köszönettel foga­dunk és hirlapilag nyugtázunk. — Az irg. nő­vérek Főnöknője. Esküvő. Varga József postatiszt, kath. társadalmunknak rokonszenves tagja, e hó 30-án, azaz szombaton délután 3 órakor es­küszik örök hűséget Gönye László emilházai intéző szeretetreméltó s kedves leányának: Jolánnak, a marcaltői plebania templomban. Az esketést Mészáros Kálmán felsőpulai plé­bános, a vőlegény rokona, fogja végezni. Előre is szívből gratulálunk a leendő frigy­hez. Isten áldását kérve rá. Legyenek boldogok. Áthelyezés. Ádám József, postatiszt, fiatalságunk egyik legrokonszenvesebb tagját, az igazgatóság Győrbe helyezte át. Postahi­I vatalunk is érzi e mesterséget, mert benne j egyik pontos, szorgalmas derék tisztviselőjét I vesztette el, aki szorgalmával és mindenkit ; lekötelező udvariasságával, ugy fellebbvalói­nak becsülését, tiszteletét, mindezzel a szá­mos barátjának szeretetét kiérdemelte. Csak sajnálni tudjuk távozását körünkből és őszinte szivvel kívánjuk, érezze magát épp oly jól, mint nálunk. Eljegyzés. Ackermann Alajos szolga­birósági hivatalnok eljegyezte Andi Terézia urleányt Bakonyjákóról. A rokonszenves leendő fiatal párnak, mi is őszinte szivvel gratulálunk! Gyász. Kaptuk a következő gyászjelen­j téseket: A Pápai Takarékpénztár igazgatósága j és felügyelő bizottsaga szomorodott szivvel ' tudatja Regüly Mándor urnák, az intézet fel­ügyelő-bizottsági elnökének, Pápán, 1909. évi október hó 18-án történt gyászos elhunytát. A boldogult egyike volt intézetünk alapítójá­nak. Kezdettől fogva mint igazgatósági tag, később mint felügyelő-bizottsági tag, jelenleg mint felügyelő-bizottság elnöke elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézet fejlődése körül. A boldogult földi maradványa 1909, október hó 20-án. délután 4 órakor fog a családi házból örök nyugalomra helyeztetni. Béke és áldás poraira! A jó Reguly bácsi tehát nincs többé. Sokan ismerték életében és mindenki csak jó szivéről ismerte őt. Sok könnyet fel­szárított, amelyek most hullottak felette fel­tartózhatatlanul. Az ö. v. f. n. — Dr. Ko­ritschoner Lipót és neje, valamint gyermekeik: Margit, Dezső és Ilike, az egész gyászoló ro­konság nevében is, kifejezhetlenül súlyos fáj­dalomtól megtört bánatos szivvel jelentik for­rón szeretett, ideális lelkű, drága jó fink, illetve testvérük Koritschoner Iván ügyvédje­löltnek folyó évi október 18-án este fél 12 órakor 23 éves korában bekövetkezett csen­des elhunytát. A boldogultnak löldi maradvá­nyai október 20-ik napján délután fél 4-kor fognak a gyászoló család lakásáról (Jókai Mór utca 26) az izraelita sírkertbe kisértetni és örök nyugalomra helyeztetni. Áldott legyen drága emlékezete! Őszinte részvéttel vagyunk mi is a mélyen sújtott, család iránt, akiknek ezzel a halállal sok reménységük és egyik büszkeségük egy csapásra végetért. Adjon vi­j gasztalást nagy bánatukra az Ég. Koszorúcska. Merkl-féle előnyösen is­j mert táncintézetünknek ma vasárnap lesz a j záró esélye a GrifT-szálló kistermében, a j melyre az intézet vezetője ez uton is meg­í hivja az érdeklődőket. Kezdete este 6 óra­' kor. A nagyon szépnek Ígérkező estélyen bi­zonyára nagy számú közönség fog résztvenni, hogy a művészi táncokban gyönyörködhessék. Népgyűlés. Tali Ferenc Lajos, a »Nem­zeti Állam« c. lap derék szerkesztője és Magyar Gyula ugyané lap szerkesztője, va­sárnap d. e. 11 órakor, a Fő-téren igen si­került népgyűlést tartottak a szociálisták nemzetromboló munkája ellen. A több száz főnyi hallgatóság lelkesen hallgatta a szóno­kokat, akik a szociáldemokrácia alattomos üzérkedését a teljes mivoltában mutatták be a népnek, hatalmas argumentumokkal bizo­nyítva minden egyes állításaikat, ami ellen az a néhány szem szociálista, akit a hely­beli szervezet odaküldött a népgyűlésre, néha­néha az általuk megszokott modorban, deba­kálmi igyekezett, de a józanabb hallgatóság csakhamar elnémította őket. Felhívás. Városunkban és megyénkben is visszhangra talált a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület felhívása. Hölgyeink most szervezkednek a vármegye alispanjának fölhívására s e hó 30-án irgalmas adományo­kat gyűjtenek a szegénysorsu tüdőbetegek javára. Csak egy virágszálat! jelige alatt tör­ténik a gyűjtés. Az egyesület fölhívásában ezeket mondja: A haldoklók szólítanak. Le­gyen a sirok koszorúja egy virágszállal egy­szerűbb; égjen egy mécscsel a sirokon keve­sebb és ennek árából ki fog gyúlni egy pis­logó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt aszent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak ügyefogyottaknak könnyei fölszáritására. Aki ezt megteszi, akinek szivében az irgalom ér­zete fölfakad, annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsí­tása lesz, ha egy újonnan létesítendő szegény­sorsu tüdőbetegeket gyógyító népszanatoriu­mának építési tőkéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hittel és reménységgel. Színházi hetiműsor. Vasárnap d. u. i »Iglói diákok«. Este »Mozgó postásné«. Hét­\ főn »Elvált asszony«. Kedden »Remény« I (szininű). Szerdán d. u. »Peleskei nótárius«, | este pedig »Gésák« operette. Csütörtök »Gé­) sák«. Pénteken »Arany kakas«. Szombaton \ »Burdián szamara« kerülnek szinre. Szállítás. A pápai m. kir. állami ta­nítóképző-intézet igazgatósága árlejtést hir­det az 1910. évre az intézet részére szállí­tandó következő anyagok és élelmi cikkekre: a) marha- és borjúhús. A mult évben e cí­men kifizettetett 5063 K. — b) sertéshús, zsir, hentesáruk. A mult évben kifizettetett 5191 K. — c) kenyér és egy ebb pékáruk. A mult évben e címen fizettetett 5063 K. — d) lisztáruk. Multévi szükséglet 1796 K. — e) fűszeráruk. Mult évben fizettetett 3700 K. — f) tejáruk. Multévi szükséglet 1600 K. — A szállítás kezdődik 1910. évi január hó 1-én s végződik ugyanezen év december 31-én Az egy koronás bélyeggel ellátott zárt és lepe­csételt ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlatlevő nevét, polgári állását és lakhelyét; b) azon nyilatkozatot, hogy az ajánlattevő a szállítási feltételeket ismeri és magára köte­lezőknek elfogadja; c) az ajánlati árt szám­mal és szóval kifejezve; d) kötelező nyilatko­zatot arra, hogy ha ajánlata elfogadtatik. az előirt biztosítékot leteszi. Az ajánlatokat 1909. évi november 15-én déli 12 óráig kell az ál­lami tanitóképző-intézet igazgatóságához be­küldeni. A szállítási feltételek Zala István ta­nár urnái az állami tanitóképző-intézetben megtekinthetők. Az ajánlatok felbontására ki­| küldött bizottság fenntartja magának a jogot, I hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon ! választ. Pótajánlatok, távirati uton tett aján­í latok, vagy bánatpénzzel el nem látott aján­j latok figyelembe nem vétetnek. Pápa, 1909. I okt. 25. Pethes János igazgató. Kiss szerencséje nagy! A magy. kir. i szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező hu­' zásán a 600,000 koronás főnyereményt a | 96071 sz. 8/ 8-ban, eladatott sorsjeggyel ismét a hírneves Kis Károly és Társa bank rész­\ vénytársaság (Budapest, Kossuth Lajos-u. 13) szerencsés vevői nyerték meg a 600.000 ko­ronás főnyereményt, nem hiába mondja a közmondás: »Kiss szerencséje nagy !« •

Next

/
Thumbnails
Contents