Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-08-29 / 35. szám

2. oldal. Pápa és Vidéke 39. szám leutazik Kalocsára egy iparossági legényegylet ünnepélyére és ezen az ünnepélyen a kalocsai érsekkel élén részt vesz egy messze vidék uri társadalma s az a beszéd, amelyet az ünnep alkalmával Szterényi államtitkár mondott, alkalmas arra, hogy az iparosság becsvágyát fokozza és a magyar középosztály közönyét ok nélküli kicsinylését az iparospálya iránt eloszlassa. Szinte szeretnők elmondani, hogy a beszédből az ipari munka apoteozisát olvassuk. Örömünkre van, hogy oly magas és vezető állásban szereplő férfiú, kinek geniálitását pártkülömbség nélkül elismeri az ország közvéleménye, ily nemes szempontokból nézi az ipari pályát és ennek jövőjére hivja föl azokat a szülőket, akik produktív pályára szánják gyermekeiket. Hogy a kalocsai beszédben igen emelkedett rész foglaltatik a vallásosságnak mint vezető eszmének erejéről, hatalmáról, azt nemcsak megértjük, hanem dicsérjük. Minél inkább terjed a vallástalanság és vallásbeli közöny, annál szebb hivatás jut a közélet magas polcán állóknak arra, hogy a polgárosult nemzeteket ezredeken át fejlesztő, az emberiséget előbbre vivő vallási eszméket hirdessék. Nincs igaz és nagy ember, kiben az Isten iránt való mély és nagy érzés ne élne. Pasteur, a veszettség feltalálója midőn az azóta ezrek és ezrek életét megváltó, korszakos találmányát a francia akadémiának bejelentette, beszédének bevezetése ima volt a Gondviseléshez, melynek nevében kezdte meg buvárlatát, melynek hatalmával és kegyességével jutott el tudományos sikeréhez. És ha a nagy francia tudóst ennyire áthatották az Istenhez való emelkedés érzései, menynyivel inkább kell ezt nekünk tennünk, a porszemeknek, akik a napi munka salakjában hányszor érezzük, hogy gondviselet nélkül nem boldogulhatunk.Amit Szterényi Kalocsán mondott a vallásról, azt mindenki, imádja Istenét bármiként, vallhatja, hirdetheti és kell is vallania és kell is hirdetnie. Mint föntebb jeleztük, épen olyan értékes része azonban a beszédnek az, mely az iparosság becsvágyának felköitésére alkalmas. Csak azokat becsüljük meg, akik magukat is megbecsülik. És ha az iparosság fontosnak tartja, hogy végzett munkája, társadalmi rangja elismertessék, neki is el kell követnie mindent az iparosság fajsulyának emelése érdekében. A mai iparos képzésnek és műhely nevelésnek gondosabbnak kell lennie, mert ahogyan ezidőszerint sok helyen a jövő iparosságot nevelik, — az egyike azoknak a főokoknak, a melyek miatt a jobb elemet nélkülözalkottak körülöttük s lövésre készültek. A medve ekkor két lábra állott s integetett az embereknek, mintha kegyelmet kérne tőlük. Ez oly hatást tett a jelenvoltakra, hogy egy közülök azt a véleményét kockáztatta meg, hogy enek az állatnak valamikor emberi lénynek kellett lenni. Rögtön leintették az ebeket s intézkedtek, hogy ne nyugtalaníthassák s meg ne haraphassák a medvéket, melyek egész szelíden viselkedtek a vadászokkal szemben, akik hazavitték őket magukkal a tanyájukra. A nőstény medve ott aztán megértette a történetét, melyből általános meggyőződésre kitűnt, hogy ő nem más, mint Hűhónak az évek előtt titokzatosan eltűnt felesége. Előkerült a törzs kuruzslója és bűvös varázslója is, hogy sebtében hatalmas örömtűz rakását rendelje el. Csakhamar lánggal égett a máglya. Ez elébe áilitotta a medvét és meghagyta a népnek, hogy hozzon ajándékokat Rain Istenének és imádja őt. Az istenség meghallgatta őket és felelt nekik sürü sziporkát szórva a tüz előtt álló medvére, melynek a szőre lassanként lehámlott, sima, puha bőrt hagyva hátra, minő a nőké. A nő erre emberi alakot kezdett ölteni Egy idő múlva beszélni kezdett s csodás dolgokat beszélt el vándorlásairól és élményeiről mialatt medve lett. Ünnepélyt rendeztek, melyen az egész törzs részt vett s lelkéből mulatott. Hűhó magánkivül volt örömében, hogy régóta siratott neje csakugyan visszakerült hozzá. A nagy lakmározás és tánc közepette a két bocsról teljesen megfeledkeztek. Ezek pedig előbújtak rejtekhelyükről és a napon játszadoztak. Az ebek megszimatolták őket s mielőtt segitség érkezhetett volna, darabokra tépték mind a kettőt. Amint a nő holt magzatait meglátta, anyai szive meghasadt s meghalt bánatában. A vigaszságot gyász váltotta fel s Hűhó világgá bujdosott halálos fájdalommal a szivében. niök kell. Ámde Thék Endre iparostanonc otthonai, Gelléri Mórnak az iparosság becsvágyát felköltő irodalmi törekvései, vezérletükkel az Országos Iparegylet munkássága egy uj korszakot inaugurál. Az iparosság most lefolyt társadalmi mozgalmaiból és most rendezett gyűléseiből örvendezve látjuk,hogy az iparosság fajsulyának megjavítása érdekében felette nagy sikerű lépések történtek, sőt az ujabb évtizednek már gyakorlati eredményei is vannak, az iparos pályán talentumok bontják ki szárnyukat és minden jelenségből azt kell következtetnünk, hogy a régi céh már átlépett a haladás széles zónájára s a modern ismeretekkel fölfegyverkezve törekszik célja felé. Minél balsikeresebb gazdasági esztendő szakad reánk, annál inkább megtudjuk, hogy az őstermelő ország existenciája igen bizonytalan. A rossz termés következtében beálló nagy drágaság súlyosan mutat arra, hogy az időjárás kedvezéseiben alapított egyoldalú földmivelés, válságba sodorja nemzetünket. Ipart kell teremtenünk minden erővel és akarattal. E végből az szükséges, hogy az ipari pályára tehetségek és olyanok lépjenek, kik majdan tőkével és tudással versenyképes ipart űzzenek. A jobb elemek ipari pályára kecsegtetése történhet az iparos pályára nevelés megjavitásávaL Társadalmi nagy feladatok várnak e téren magára az iparosságra, melylyel paralell oly kormányzati intézkedéseknek is kell lenni, amelyek a tudás, töke és szorgalomnak, az iparűzés e három feltételének gyümölcsét is megérlelik. Mindenesetre örvendetes, hogy az iparosság rendelkezik a haladás feltételével. Tanúskodnak erről azok az ipari ünnepek, amelyek most rendeztettek, melyen annyi szép eszmét gyűjtöttek egybe. A kereskedők zárideje. Talán senki sem rabja annyira foglalkozásának, mint a kereskedő, aki közvetlenül a fogyasztókkal van érintkezésben. Nemcsak 1 hogy finomnak, udvariasnak, bizonyos tekintetben műveltnek, szolgálatra késznek kell lennie, de megköveteli tőle a társadalom is, hogy a kereskedő ott legyen minden humánus kulturális mozgalomban, még pedig nemcsak natimümmii ÍY íl lifii T' nKli 'i'rtiíilfciniffn A legjobban szerkesztett keresztény ifjúsági lap a Szerkesztőség és kiadőhiv. Bpest, VIII. Damjanich u. Előfizetési ára egész évre 2 korona.