Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-08-08 / 32. szám
2. oldal. Pápa és Vidéke 39. szám Honom hőslelkfi asszonyaihoz. (V. L.) Milyen különös fordulása az időnek, hogy a nyári vezércikk,amely egy előkelő budapesti napilapban .. Honunk hőslelkü asszonyai" cimmel látott napvilágot, még ma is vezető témája a társaságnak. Mindenesetre nagy kérdést érintett a cikkiró és mindenesetre fájó sebre tette a kezét. Mert az emberek sajogva vallják; bogy a cikknek minden szava aranyigazság. Pedig a kérdés nem is uj. A hatalmas Augusztus alatt Horácius megdalolta a non ebur, nequé aureumot, az arany középút dicséretét, a fényűzés társadalmi, erkölcsi rombolását, mely ennek a hatalmas és azóta hozzáfogható nem volt nagy imperiumuak sirját ásta. Tehát a fényűzés, mely európai meg amerikai nyavalya is, de melyért j kicsiségéhez és szegénységéhez képest | szörnyű áldozatokat hoz a mi szép hazánk. Magam is tengerparton irom e sorokat, tehát épen ott, melyet az a cikk, melyre előbb hivatkoztam, megbillent. Közvetetten impressioim vannak j tehát. E tengerparton a társaság nyolc- j vanöt százaléka magyar. Mágnás, ismert gazdag ember egy sincs köztük. Ismert szegény ember annál több. És mit látok ? Látom a délelőtti selyempongyolát kecses és kevésbé kecses idomokon, a széles peremű száz koronás kalapot délután a korzón s a többi »asszonyt pukkasztó« csodáját a drága öltözködésnek és bizony mondom némelyik itt rangosan feszitő, gangosan billegő aszszony férje kereseti viszonyait szinte az utolsó koronáig ismerem. Nem vagyok gyanakvó természet s a más ajtaja előtt sem szeretek sepregetni, de felteszem: honnan? Micsoda sötét gondok előzik meg ezt a »fürdő flancot«? Hány kis takarékba vándorolt az ifjúsági folyóirat, a váltó, mig a négy hónapos leszámoásra el mehetett az asszony. Ez az étet tapintatlanságának egyike: az én rangos és gangos asszony speciesem előtt is felvetődik a „Honom gyengédlelkü asszonyaihoz" irt cikk. Ugyan jó idegei vannak a kicsikének. Mert még ő ágál legjobban. Bizony nagyon helyes volt már »bizonyos asszonyok« között szétütni. Nézze X-nét, nézze Y-nét, ahogy ez »rázza a rongyot« az már vérlázító. A magunk fajta egyszerű asszonynak jóformán esak a lesajnálás jut. Maguk az okai mindennek. Igenis maguk, mikor a csodálkozástól tágra nyilt szemeikbe tekint. Mert maguknak, csak az ilyen »utcán rangos, otthon rongyos« kipiktorozott, flörtölő dámák | imponálnak. Nézze, nézze,, hogy töri j magát ez után a Hömpcáyginé után a j sisere had. Ez igazán pukkasztó! Az utóbbi szavakat a mélyen átérr zett keserűség érzésével vágta ki az én i nekikeseredett asszonyom,, aki egyébj ként mélyen megdöbbentett.. Szörnyű j elfogldtság és a fényűzés örök betege | ez a nő. Tudok a férje küzdelmeiről | és nehéz gondjairól, amelylvel azt a jó I pár száz koronát felhajszolta, amiből most a feleség nyaral. Tudja maga a becézett kedves is. hogy olyan száz koronás kalap vonul hollófürteire, amelynek még egy et ten virága sincsen kifizetve. És szivét mardossa,, hogy egész sereg nő tul tesz: rajta, mert ő ezekhez képest nem elég. káprázatos, És emiatt szenved szegény!: A középosztály, tehát — legalább a városi etem — már egészen inficiKoldusvilág Olaszországban. Torinóban nem régen egy öreg gonosz- j tevő halt meg, aki ugylátszik iró tehetséggel is meg volt áldva, mert jól megirt és igen érdekes emlékiratot hagyott maga után. A Stampa nevü újság részleteket közöl az öreg hátrahagyott Írásából, amely érdekes világot vet a kiirthatatlan és rendkívül elterjedt olasz koldus és gonosztevő szövetkezetekre. Olaszországban — irja — a koldusok szervezete nagy és ugy lehetne mondani: mintaszerű. A koldusok között igen sok a gyermekkorban levő. Ha a mezei munka szünetel, vagy kevesebb munkásra van szükség, akkor a koldusügynök bejárja a falvakat és kisgyermekeket bérel. A gyermeket megvizsgálják, hogy eléggé tud-e szánalmat kelteni és a vizsgálat eredményéhez képest különíéie osztályba sorozzák be. Egy-egy gyermekért legföllebb 18 fillér bért fizetnek. A gyermek szülőivel szerződést kötnek és ebben a szerződésben mindig próbaidő van kikötve, valamint büntető határozatok arra az esetre, ha a fiu nem teljesítené pontosan. De a koldulás céljaira nem csak béreinek, de meg is vásárolnak gyermekeket. Az ár 2—10 korona közt váltakozik. Magát az emlékirat szerzőjét is igy vásárolta meg hat éves korában egy öreg házaspár, amelynek A keresztény magyar családok lapja szépirodalmi kritikai hetilap. azután hosszú éveken át dolgoznia kellett. A kolduláshoz szükséges fogásokon kisül első sorban a tolvajlásra tanítják meg a gyermeket, feltéve, hogy ilyenfele tehetsége van. Előbbeni munkaadóinak vendégein kell próbát tennie. Ha beválik, fölszabadul és kiküldik az utcára. Kolduláskor a gyermeknek szánalmat keltő arcot kell mutatnia, vagy testi fogyatékosságot tetetnie es szivettépően kell Könyörögnie és sirnia. Egészen kis gyermekeket, akik még fiatalok a tanításra, kitesznek a hidegre és éheztetnek, amikor természetesen sírásuk szánalmai kelt a járókelőkben. Ha a hideg és éheztetés nem elég, akkor addig verik a gyermeket, mig sirva fakad. Egy vállalkozó, aki egész sereg gyereket használt koldulásra, a szerencsétlenek hónaaljában hegyes vasforgácscsal töltött kis zsacskót kötött, ugy, hogy a gyermek, ha könyörögve kinyújtotta a karját, irtózatos fájdalmat érzett és nem mesterkélt jajgatásával mindenkit meghatott. A tulajdonképeni koldusszolgálatra legszívesebben beteg gyermeket bérelnek, vagy vásárolnak, hogy már nyomorult külseje is figyelmet keltsen. Ha a kis koldust tolvajjá is kiképezték, a szervezet felsőbb osztályába jut és ettől kezdve nem használják többé koldulásra. Erejét, képességét nem pazarolják többé e mégis szük keresetre. Most már a koldulás csak Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. Előfizetési ára : Egész évre 20,' fél évre 10, =: % évre 5, egy hóra 2 korona. zzi eszközül szolgál neki, hogy a járó-kelők közelébe férkőzzék. Megtanul egész sereg szomorú történetet szüleinek nyomorúságáról, a ; maga nagy bajáról és mindig azt darálja, hosszú uton át elkíséri az. utcán sétálókat,, keze ügyesen és észrevétlenül belenyúl a zsebébe és kihalász belőle mindent. Az olasz gonosztevő világban nagyon szivesen alkalmazzák a gyermeket kémnek és őrtállónak.. Mivel a szegény ember gyermeke Olaszországban amúgy is mindég az utcán tölti az idejét,, feltűnés nélkül nagy területet kikémlelhet,, hogy nincs-e a közelben rendőr és megbizóir nak észrevétlenül bírt adhat. Egészen különös szolgálatra használta két gyermekét egy torinói öreg asszony.. Ez az asszony a házasság törés fölfedezésével foglalkozott. Ha a megcsalt férj bizonyítékot akart, : fölkereste az asszonyt, akii elsőben is kikutatta a szerelmes pár rejtekhelyét, azután a gyermekeit becsempészte a szobába, ahol a szerelmes pár találkozott. A gyermekek elrejtőzködtek a szekrényben, elbújtak az ágy alá és a bíróság előtt hivatalos vallomást tettek mindarról, amit láttak és hallottak. A kis koldus csemeték felnőve, ritka ügyes, elszánt és gyakorlott gonosztevőkké válnak. S ez a kiapadhatatlan forrás is egyik oka, hogy miért nem lehet véget vetni az olasz bűnszövetkezetek, a kamotta, maffia garázdálkodásának. Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28 b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. — az ELEI