Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-08-01 / 31. szám

4. oldal. Pápa és Vidéke 31. szám elősegítésére, illetőleg lehetővé tételére a méltányosság és igazság alapján csakis az igazolt szegénységre és érdemre, szorgalomra és jó magaviseletre való tekintettél, minden vallásfelekezeti különbség nélkül segélyezni és pedig: első sorban a legszükségesebb ruhanemüekkel ellátni, másodsorban a fennebbi cél teljesítése mellett azok élelmezésének javítását is közvetíti. Ezen egyesület fenntartásához hozzájárul a város összes lakossága, maga a város, a pénzintézetek, a különféle körök és egyesületek s egyéb közintézmények. Alapító tag az lehel, aki 50 koronával járul az egylet céljaihoz. kat és előadásokat az egyesület támogatására és segélyezésére. 28 év alatt oly nagygyá és hatalmassá fejlődött ez az egyesület, hogy ma már képes ellátni a legszükségesebb ruhadarabbal az elemi iskoláknak úgyszólván összes szegény sorsú tanulóit. A legutóbbi tanévben például 40 iskolát, 350 növendéket láttak el 600 ruhadarabbal. Nincs is már Kolozsvárott olyan szegénysorai! tanköteles gyermek, aki ruha hiánva miatt nem járhatna iskolába. Kolozsvár volt az első az országban, amely ilyen egyesületet alakított, ma már a város minden önálló és tisztes.-éges lakosát, aki önkéntes beiratkozásával kijelenti, hogy az egylet tagja kivan lenni. Az egyesületi tagság semmi állandó vagy megszabott kötelezettséggel nem jár. Az egyesület csupán elvárja tagjaitól, hogy a maguk és családjuk lomtárba szánt apróságaikból a • tetszésük szerint kiválasztandókat vagty pedig önkéntes pénzadományaikat az egyesület időnként kiküldött megbízottjának átadják és a gyüjtőkönyvbe vezetik. A különféle társas körök és egyesületek ^egymással versenyezve rendeznek mulatságoényelmét s férfikora javában (most negyven j 'es) elmegy — szegény- inzaristának. A theologiai doktor újra szerény no- . is lesz. Az előkelő család elkényeztetett i neke — folyósét mos, szobát seper, ci- í tfztogat . . . bog V a ^tíailyen boldog! Alig várja, #a^aristák ruháját magára öltöesse. >íiya, esős idő volt. Dörgött az ég, ö^ött a zápor. Nem mehettünk etejtáiféí Otthon tartottuk meg a — «Més&nekeltunk is. Elénekeltük Hmelyet^tegjóbban szeretett: k, ^íies^k én messzire; ^fii^k a terhére. i+ie^xTco^+nem is izenek: ne

m leszek! 'nnlott^&.g^ngt könycsepp Ejifbi^fra ^arra a be'íft&sra gorafolL-oSkinek a +)rre&r .J^iic^kus pap ,4jftilats^^iÍP

y egybekötött ^te az öreg.sHa otyfen jó xé+irdoimt- ho^ x^zt+p.^öm," dtfe^fct fc&t ,-írom, < vbe lábad. * Sten Rendes tagoknak tekinti az egyesület j azonban több városban találhatunk ilyen berendezésű és célú egyesületet. Nálunk is részesülnek ugyan a Szegény tanulók könyv és ruha, vagy lábbeli segélyben, de mi az a szegén sorsú tankötelesek nagy számához képest. Sokkal nagyobb aranyokban és mértékben lehetne e jótékonyságot gyakorolnunk egy kifejezetten a szegénysorsu tanköteles gyermekeket seuélyző egye.-ület (népies nyelven: rongyos-egylet) megalakítása és föntartása által. Az eszme szép és nemes, megvalósítása üdvös és áldást hozó. Hogy a gyakorlatban miként lehet könnyű szerrel megvalósítani, arról a jövő számban. Adja Isten, hogy a felvetett eszme nádunk is találjon fogékony szivekre. Városi közgyűlés. Képviselőtestületünk julius hó 26-án d. u. 3 órakor tartott rendkívüli közgyűlést Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt. Polgármester üdvözölve a közgyűlésen megjelent városi képviselőket, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Győri Gyula, Baráth Károly, Gynk Nándor, Bornemissza József és Böhm Samu képviselőket. A mult gyűlés jegyzőkönyvét felolvasás után, módosítás nélkül tudomásul vették. Napirendre térés előtt Gyön Gyula interpellálta a polgármestert, hogy mit hajlandó tenni, hogy a városok részére az országgyűlés által megszavazott 2 millió koronának megfelelő összegét mielőbb megkaphassuk. — Polgármester nézete szerint ehhez csak ugy Juthatnánk sürgősebben, ha a képviselőtestület íelterjesztést intéz ugy a bel, valamint a ^g&nzügyminiszter urakhoz, ü választ ugy az N i+£?£)elláló, valamint a közgyűlés tudomásul ggybe a polgármestert a felterjesztés mi^ro^vmegtételére utasította. Győri Gyula s^iif+^elláció alakjában tette szóvá a keréske<|jS$éHHÍgyi miniszter azon méltánytalan eljárását, m^AÄr a vasúti jegy megadásával a Yárosi t^fvi^já^ között külömbséget tett. De métápfytalpam; tartja azt az intézkedést is. ^^suti jegy kedvezményéből a városi Tők családtagjai teljesen kizárattak, vonatkozólag arra való tekintettel, hogy >ben a kedvezményben még a törvényhatósági szolgák is részesülnek, kérdi a polgármestert, hogy illetékes helyen hajlandó-e kérelmezni, hogy ez a kedvezmény az összes tisztviselőkre és azok családtagjaira is kiter« jesztessék. Polgármester erre nézve nyomban kijelentette, hogy a felterjesztést mindenesetre megfogja tenni ha erre a képviselőtestület őt utasítja. Közgyűlés a választ), valamint Győri Gyula is tudomásul vette s a képviselőtestület a polgármestert a felterjesztés megtételére utasította. Még Böhm Samu interpellált a kereskedelmi ifjaknak a 8 órai záróra kivívása ügyében megemlítvén, hogy a nyitott üzlettel biró iparosokat is a bezárásra akarják kényszeríteni s amelyik iparos ezt teljesíteni vonakodik. annak az üzletét bemocskolják. Polgármester kijelentette, hogy ez az ügy a rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik, fel fogja azonban liivni a rendőrség figyelmét az ügyre azzal, hogv a rendzavarók példás büntetésben részesittessenek. A választ ugy interpelláló, mint a képviselőtestület tudomásul vette. Napirend. A napirend első targya a polgári ápolda emeletén levő lakás bérbeadása volt, melyet a képviselőtestület, a nyilvános árverés mellőzésével 1909. november 1-től kezdődőleg évi 660 korona bérért özv.DvorzákLászlónénák adott bérbe 3 egymásután következő évre s kimondotta, hogy a megkötött házszerződést kellő meghirdetés után, jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához felterjeszti. Matkovich-ház. A Matkovich-íéle ház megvizsgálására kiküldött bizottság terjesztette, be ezután véleményes jelentését. Ennél a tárgynál hosszabb vitára adott okot az a mérnöki állítás, hogy a Matkovich-ház emeletre építhető anélkül, hogy az alapfalakat lebontani kellene, mig a bizottság javaslata szerint az egész épülete^ le kellene bontani, mert a ház falai nem téglából, hanem tömésből vannak. A vita befejezése utan, melynek — eléggé nem kárhoztatólag — személyes éle is volt, a képviselőtestület a bizottság javaslatát elvetette, miért is utasította a tanácsol, hogy az iparostanonciskolának a Széchényi-utca felől való felépítésére készíttessen tervet és költségvetést s azt rövid időn belül terjessze a képviselőtestület elé, a MatköVich-házat pedig adja bérbe. Telek vétel. A képviselőtestület az Arpád-utca megnyitásához szükséges területre vonatkozólag Koritschoner Vilmos, pápai lakostól a 167 négyszögöl területet, ölenként 13 korona 50 fillérért, összesen 2314 koronáért megvette, viszont a város tulajdonát képező ingatlanból utcarendezési szempontból Hetyei Gábornénak 33 55 négyszögöl területet 469 korona 70 fillérért, Révész Arnoldnak 23'73 négyszögölet 332 korona 22 fillérért, Krummer Lipótnénak pedig 107 négyszögölet 149 korona 80 fillérért örökáron eladott, kimondván,hogy a kötött adás-vevési szerződéseket jóváhagyás végett a v rmegyére felterjeszti. Főtéri házak. A városi tanács javasolta, hogy gróf Esterházy Sándor, Pál és Esterházy Ferencné tulajdonát képező Fő-téri házak kétharmad részét a város vegye meg. Minthogy azonban az adásvevéshez a harmadik tulajdonostárs: gróf Esterházy Ferencné beleegye A