Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-06-13 / 24. szám
6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. kor csak igy mondták, különösen a katonák.) Minek van neki annyi töméntelen sok katonája, ha a belső ellenségtől sem tud megőrizni? — Tessék jönni vacsorázni! — szóllott be az ajtón az inas. — Megyünk mindjárt! Ugy biz az, nem az az igazi ellenség, aki a távoli országokban fegyvert ragad ellenünk, hanem az, ki megrabolja hazánkat és vagyonunkat idebenn az országban. Azért ha egész regementeket tud küldeni a császár a taliánok és burkusok ellen, még inkább küldhetne ide e gonosz rablókat megfékezni! A vacsora pompás volt, a hangulat azonban nem akart fölmelegedni. Mintha valami gonosz sejtelem nehezedett volna az asztal körül ülőkre. Szinte halkabban beszélgettek mint máskor, még a cselédség is lehetőleg nesztelenül szolgált föl. Egyszerre meglobbantak a lámpák lángjai, hideg széláram futott végig a szobán és mindenki megdöbbenve nézett az ajtóra. Ott állt pedig a hires Sobri Jóska haramia vezér, kezében fölvont pisztolylyal és villámló tekintettel mérte végig a társaságot. — Halál fia, aki mozdul! Mordult rájuk zordonan. Hunkár felugrott helyéről. Szerencsétlenségére sem nála, sem vendégeinél nem volt fegyver. — Röktön lelövöm a tekintetes aszszonyt, ha moccan az óbester ur! — kiáltotta a haramia bőszen! Hunkár mérges pillantást lövellt a rablóra, azután újra helyére ült. Sobri Jóska pedig parancsokat osztogatO|U ? [ mint egy hadvezér . . . , g Ti négyen itt maradtok, szólt négy haramiához és szemmel tartjátok ezeket. Aki mozdul, lőjjétek le irgalom nélkül. Mi pedig ezalatt mindent összehordunk. Rövid félóra múlva a ház összes drágasága egy rü,tt yplt egy halomban, most a vendégekre kpR^ß^pr. Föl a kezekkel ... aki nem akarja, hogy, kikuttassuk, . adja át minden pénzét és Mindenki sző nélkül engedelmeskedett. Z|9be^k|e.t,, kiforgatták éséit^kjárgyaikat átszolgáltatták ... Sobri sasszemmel őrködött e müvelet fölött. A ház úrnője is levette fülönfüggőit, nvakékszerét. átadta pénztárcáját, de Sobrinak ez nem volt elég. lOjlü'iQ .— .CL9897ÍÖ10 flßVJal agölfib és az urnő jegy- Hohö, hát ez? inoiti , ß noííi na„— ekkor pedig Hnnkárné r • ;•> • i , , l mon karperece utan nyúlt, melyen egyetlen korán elhunyt fiának arcképe díszlett.^ / . x Az urnő odaadott mindent, ae könves -aß) - . , ,, , . r t ' ffl9/j j szeme ég fele tekintett. Uram segits! — mondta e tekintet. — Látod, hogy más nem áfeWfiet ? f. íh, v tödéméxs hü-8 yííéraioiíA sA * Aztán eltávoztak a haramiák. A cselédség, melyet egy kamrába csuktak össze, hangosan kezdett jajveszékelni. De az urak közül egyik sem kelt föl, hogy segitsen rajtuk . . . — Magam szembeszálltam hét taliánnal is — szólt az óbester — de ahol nők is vannak, ott rettegek azok .életéért. Mindazonáltal nagyon röstelte a dolgot. Ej, ő, ki szembeszállt taljánnal, frankkal, burkussal, most e Sobri előtt meghunyászkodni volt kénytelen. Rágódott rajta e gondolat, mint gyümöicön a féreg. Nem is engedett neki nyugtot, mig csak egy szép napon be nem fogatott uri kocsijába és fel nem hajtatott egyenesen Bécsbe. Ott kihallgatást kért Ferdinánd királytól. — Nos mi a baj, vitéz óbesterem ? kérdezte őt az öreg király. — Hát csak az a baj fölséges királyom, hogy én megvédelmeztem föUégedet a taljántól, némettől, franciától, de fölséged nem védelmez meg engemet egy haszontalan rablótól. Ezzel röviden elmondta az esetet, aztán köszönt illedelmesen, sarkon fordult és hazajött. Néhány nap múlva pedig egy egész svalizser ezred rukkolt be Veszprém megyébe, mely aztán véget vetett örökre a rablók garázdálkódásának. Igy bántak el valaha jó Magyarországon a haramiákkal! Antal Margit. Népgyűlés. A helybeli szociáldemokrata párt vasárnap d. u. 4 órakor a Szinház-téren népgyűlést tartott. A vörös plakátok budapesti szónokot hirdettek, aki meg is érkezett Haas Kálmán személyében és akinek — a plakátok szerint — a választói jogrol és az önálló bankról kellett volna beszélnie. Hogy ez alkalommal hosszasabban foglalkozunk a megtartott népgyüléssel, tesszük ezt azért, hogy az ott elhangzott kvalifikálhatatlan kifejezéseket leszögezzük, részben a jelen voltrendŐrbiztos ur kedvéért, részben pedig azért, hogy azok a szegény munkástestvéreink, akik azokat végig hallgatták, lássák, mily badarságokkal tömik tele a fejüket. Haas elvtárs ilyen bölcsességeket tálalt elő: »Az évszázados r' byutális uralkodó osztály uralmától menekülni törekszik a munkásság«; de ezt az öntudatos elvtársak csak, az általános választói joggal lógjak elérni, amely ha meglesz ugy, ahogy ők (már t. i. p. szociáldemokraták) akarják, .i>'i;h«7fm7ii(i.f% fóüüj ' * akkqr "el foglak söpörni a most uralmon levő 1 sp au 48-^s partot: »amely 48-as .part nem, alkal-i:nJn V "f];u ß. iJí; novori >1jjvei raas másra, mint a „szabadsag ' -.(,)'!9 -y. taj&Jsi lííoni j .ßjJoJltuns sarba tiprasara.« A 48r /óin* umffiß'igotq ß ipinsd ijiiu.- yjJJi ! i zászlójának. , j.nrj 'rua as part csak ígér, de "ujik'Uiiuiijjjgu'jij k nßv,, 9THÖ.V19 iS<-.£)'/urn ígéretét .. nem , tudja hevaltam, mint azt a fen ifivonp: dqst e oti, .ßaßfillßöxsgao köze I ^ft ... .. ., . .. meg nem tartja, arra 1 a magyar ember azt .... - - .JÜnolaifl .UBßXOjnfinOY. I9729ni .ß .^iSrQßTßd cnu Mikor mar minden t elraboltak, igy c szólt szok ta mondani: gazember.« Igacán nag y •b álátlanoá g-Haa s el v tá rs tól,a 48-as párt ilyetén gyalázása. Erre csak Gr. Károlyiról, Zichyről és gr. Apponyi. ról Haas ur kisütötte, hogy hazaárulással szerezté'c a vagyonukat és még ki mernek állni a porondra! Csak az volt a baj, hogy eme szenzációs felfedezésnek még az elvtársak sem tapsoltak, akiknek pedig sok szamárságot be tudnak adni Haas ur és társai. Látva, hogy ezzel hatást nem ért el, «lövette a már régen agyoncsépelt témát, hogy a győri püspöki templom renoválására a kormány 670 ezer koronát adott, pedig-- Haas elvtárs szerint — abban a templomban már nem az igazi, színtiszta krisztusi igéket hirdetik. Erre már vinnyogott néhány lágyfejü atyafi, sőt Grósz Józsefné őnagysága is felbuzdulva, a »papszamarak« diszes jelzőjével tisztelte meg azokat, akik nem osztoztak a szónok kificamodott észjárásában. Erre csak annyit, hogy ajánljuk Grósz Józsefné őnagyságáék cipészüzletét a keresztény »papszamarak« b. figyelmébe. Található a Kossuth Lajos-utcában, a Nobel-féle házban. Szóval annyi piszok van a képviselőházban, mint Augias istállójában és közel van már az az idő, amikor a szociáldemokrácia bevonul oda és Augias istállóját megtisztítja a felhalmozódott piszoktól. Ennyi sületlenség eldarálása után végre a szónok az emelvényről sokaknak örömére undorral távozott. Utana Midi ur sápogott egyet-mást, a többi között egy elismerésre méltó nagy igazságot is mondott, amiből látszik, hogy Muli urban még fel-felcsillámlik a józan gondolkodás egy-egy szikrája. A többi között igy sóhajt: »A munkásság szemén hályog van«... Tökéletesen igaza van! Annak a néhány munkásnak a szemén, aki ott tapsolt, olyan veszélyes hályog van, amelyet csak gondos operációval lehet róla eltávolítani. Ennek az operálását vette kezébe a ker. szociálizmus, amely egyedül szolgálja hiven és kitartással a munkásság érdekeit. Fájlalja, hogy az alispán a »Népszava« utcai darusítását május hó 15-étől csak három hónapi időre engedélyezte. Most már ide szegénység — oda szegénység, muszáj lesz a városi rendőrséget legalábo arra a három hónapra szaporítani. Képünkhöz. Lapunk mai számának élén az ősi koronázó város: nagynevű püspökének Prohászka Ottokárnak arcképét közöljük. A »Diadalmas Világnézet«, Az „Ég és Föld'- ragyogó tollú irójá% a kath. nagygyűlések legkedveltebb, csoüáíatös, talentumu szónokát, az apostoli JD.'U^fíi ,jIx9n$jíiT ci/t r. .rißiißV r> leiféff vVti lelkű fopasztort. a mélyseges ismeretekkel a LsífisfJ x9n£)p s. iyósym°— evisg ß.ßJrßi rendelkező tudóst és izzo lelkű poétát fölösI -vnug,9jfin9n gqiő xi> navnavep Ulm sß isaiv leges bemutatni a katholikus közönség előtt., i-fi ,ß Xis'uííig9íitIn nk uxasoIT .'ffat áron Mindnyáján. | ismerek,, mindnyáján tiszteljük. és, szeretjük,' Prohászka Öttokár neve broi9bi9 sg, öb ;jai!.yg9/i xmpxa mi'-jn Äiirnt»*- gramm. Félelmes ludasát még legnagyobb e lle nfelei is cli s meri kHíi tü n óe n e iko rül t ar ckor pét legkedvesebb keresztény ifjúsági lapunk-í zqljük. \ legjobban Szerkesztett lí iJn 61 ioqs imobi v. óiúm ss JsMsqsissooisT ügssonim Előfizetési >£ra ^ész^é frré^ frórima. giiadéhiv. Damjanich u, 50 ado|gsT jisss/í 1 J