Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-05-30 / 22. szám
18. szám. Pápa és Vidéke 173. oldal. — a telken házat épit az élelmes tulajdonos, — mivel nem foglalták bele az ajándékozási szerződésbe, hogy a telek, csak gyárnak használható! Hol maradt itt a közcél? Még csak azt emiitjük, hogy Mészáros K. polgármestert a városok kongresszusa 30 tagu állandó bizottságának tagjául választották. A tisztviselők helyzetének javításáról a rendőrség szervezéséről és sok-sok másról kérdésről szó sem esett. A kongresszus igy is tartalmas volt, csak lenne már a sok szónak és tintának valami haszna is. Kedvem. Irta: Frászt Lujza. Ha jókedvű vagyok most is, Mikor tudom, hogy elválunk És egymásra talán soha, Csak az égben, ha találunk: Ne itélj el, hü szivemet Ne gyanúsítsd érte; Jó kedvemnek, mosolyomnak Úgyis nagy a bére. Jól tudom, hogy neked is fáj Utainknak szétválása; Ezután csak magad haladsz, Örömidnek nem lesz társa. Bánatodra vigasztalást Lesz-e, aki öntsön? Ki lelkedbe látni tudjon Ki, mint én, megértsen? . . . Nem lesz, nem lesz. Nekünk most már Nem nyilik a pirozs rózsa; Amely kedvre derítene Nem terem több olyan nóta, Fejünk fölött kereshetjük, Nem süt nap az égen, Elszakadt a hegedühur . . . Tudod, — én is érzem. És ha mégis mosolyogni Látsz, mikor együtt vagyunk, Pedig talán rövid pár hét S mindörökre elszakadunk: Ne érts félre! Játszi kedvem Az utolsót futja. — A lehulló csillagnak is Ragyogó az utja. Május királynője a művészetben. Irta: Dr. Bagyary Simon. Amióta elhangzott a keresztfáról a szeretett tanítványnak s vele az egész emberiségnek szóló vigasztaló végrendelet: „íme, a te Anyád . . .", azóta Máriának, az Isten anyjának ábrázolása minden keresztény nép j művészetének, főleg a festészetnek úgyszólván } állandó és kimerithetelen témája. Ez az ábrázolás, a Mária-képek tartalma mindig szoros összefüggésben van az illető kor hangulatéival és művészeti irányával, eszerint idősza- i konkint más és más. Igy alakultak ki a különféle Madonna-tipusok. A keresztény üldözések szomorú emlékeinek, a katakombáknak, a keresztény művészet bölcsőjének Máriája: a közbenjáró, a menedéket nyújtó Szűz, a „Virgo orans". A legrégibb Mária-képek (a Priscilla, a Calixtus, — Szent Agnes-katakombákban) a Szent Szüzet majd ülő helyzetben a gyermek Jézussal ábrázolják, ki által az üdv a világra szállott; majd egyedül állva kitárt karokkal fején csillaggal. Bár a katakombák Madonnája primitiv művészeti alkotás, inkább theologikus jellegű, de a rajtuk megnyilatkozó bensőséges erő és a hivő lélekből fakadt őszinte átérzés áhítatot gerjesztő és tiszteletet parancsoló. A bizánci művészet, mely körülbelül a XIII. századig virágzik, a művészi melegség és vallásos hangulat szempotjából haladást mutat. Mária-tipusa, ismeretes merevsége és anatómiájának szabálytalanságai dacára sokáig mértékadó nemcsak a Kelet, de a Nyugat vallásos művészetében is. Az olasz mesteri iskoláknak, elsőbben a sienai és firenzei iskoláknak az érdeme, hogy ábrázolásaikon a vallásos ihleten kivül egyéb értékes művészi formák jelennek meg, s némi kompozíció is található bennük a régi sablon után. Előtérbe lép az anyai szeretet eddig fel Lem használt vonása, amint a kisded Jézus gyermeki ártatlansággal simul oda gondos édesanyjához. A quattrocento (XIV. sz.) művészei diadalra juttatják ez irányt. Giotio és Fiesole i az egyszerű domonkos-barát képei már mélységes áhítatot, szeretetet és megnyugvást sugárzó baszédes imádságok. Filippo Lippivel a fejlődő festészetbe szerencsésen bevonul a közvetlenség és termeszetesség. Az ő Madonna-tipusa a mester felesége, Lukrécia, ez a szépséges és gyermekeit mélyen szerető firenzei polgárasszony. Botticelli „Mater Dolorosá ; í-ja a titkos fájdalom megtestesítője. Fényhatás, színpompa, kellem és tartalom dolgában a velencei festők remekelnek különösen Bellini és Tizicino, nemkülönben első helyen állanak mély érzésükkel és csillogó fényjátékukkal Veronese és Tintoretto is. Ki ne ismeuné továbbá Lionardo da Vinci, Corregio, Carlo Dolci, Andrea del Sarto és Michelangelo ma is áhítatot, szeretetet és művészi gyönyört keltő Madonnáit, különféle másolatokban a keresztény családok e kedves háziképeit? Az isteni méltóság és az anyai szeretet mégis legtökéletesebb harmóniában olvad össze abban a lipusban, melyet Raffael, e minden idők legnagyobb festője teremtett meg a maga gyermedes szeretetével a szent Szűz iránt s hatalmas művészi egyéniségével. Vele érte el a Mária-kultusz művészete tetőpontját. Legismertebb képe a Madonna delict Sedia, az anyai szeretet és boldogság e fenségesen nyugalmas ábrázolása. Máriát, a gyermek Jézussal ölében ábrázolja, amint egy karosszéken ül; mellettük szent János evangélista. Eredetije a drezdai kir. képtárban van, úgyszintén a Sixtini Madonnáé is, mely a Mária-ábrázolásban a művészet örök dicsőségére emberi erőt szinte meghaladó tökéletességet mutat. (A kép két pufók-angyalkáját külön is szokták alkalmazni. Az egyik mindkét karjára, a másik könyökére támaszkodik s ábrándos tekintettel néz a távolba.) Raffael képeit a forma tökéletessége, a csodás színharmónia s a mesteri csoportosítás teszi oly remekmüvekké. Nevezetesebb típusai: A szép kertésznő, a Stiglices Madonna s az Esterházy-Madonna. Az utána következő festők inkább csak egy-egy vonást emelnek ki képeiken, tartalomban és formában oly harmonikus alkotásokat többé nem találunk, mint a renaissance nagy olasz mestereinél, kiknek ecsetje alatt összeolvad a szeplőtelen tisztaság s az anyai szeretet érzése. A jelen művészeti kísérletek e tekintetben egyrészt még mindig a régi olasz művészek örökségén élősködnek. S ez még a legkisebb baj. Vannak azonban a „fiatalok" között, akik merészen uj csapásokat vágnak és teremtenek uj, modern Mária-tipusokat. Tulipiros, virágos keretben festenek egy csinos női alakot kis gyermekkel a karján, vagy anélkül, divatos, fűzős ruhában, buggyos vállakkal s azt mondják rá, hogy: Madonnakép. Elfelejtik, hogy a vallásos kép festőjének nemcsak ecsettel kell dolgoznia, hanem mélyen érző szivvel és hivő lélekkel. Pedig hány ilyen képet láthatunk most már másolatban intelligens, sőt papi emberek szobájának a falán. Képnek mindenesetre kép, szobadísznek is az, de hogy valami sok áhítatot gerjesztene, azt kötve hiszem. Szent Bernát bizonyára eldörögné ezekre is a „Quos egot"! Címképünk is próbálkozás akar lenni e téren s egy Madonna-tanulmányt mutat be természet után. Kétségtelenül bájos jelenség és sikerült kísérlet a modern, igazi Mária-tipusok felé! Kedves előfizetőinknek és munkatársainknak boldog ünnepeket kívánunk! VITTMflNN IQNÁCZ QÖZTÉQLfl t s ^tqcseréf q Yfl Rf l Központi iroda: % Készit legjobb minőségű tetőcserepeket és különféle idomtéglát. Mintákat kívánatra ^ bárhová dijmentesen küld. j
