Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-04-04 / 14. szám

1*2. szám. Pápa és Vidéke 5. oldal. A nagy női kalap esete. A V. H.-ban olvastuk: Lapunk egyi munkatársától, ki je­lenleg Svájcba utazik, kaptuk a következő örvendetes hírt: Hárman ültünk; egy vasúti kocsiban: egy hölgy, egy kalap, meg én. Mondanom sem kell talán, hogy a kalap nem sokkal volt kisebb, mint a jó Bekkerné vásári ernyője — lévén az a kalap: modern női kalap. Kint ragyogott a napsugár, de bennt a vasúti kocsiban vészes felleg gyanánt min­dent sötétségbe boritott az a rettenetes kalap. Minthogy azonban én tiszta alpesi napsugárra vágytam, panaszommal egy állomáson a fő­nökhöz fordultam, aki a legnagyobb megbot­ránkozással hallgatta végi panaszomat s rög­tön intézkedett ... A hölgyet maga elé ké­rette. Látták már önök, hogy miképen hoz­nak be egy szük ajtón keresztül zongorát ? Nohát ép ugy vonult be a hölgy, fejét kény­szerűségből derékszögnyire hajtva. A főnök pedig udvariasan felkérte: — Nagysád, legyen oly kegyes kalapját letenni, amennyire az uj tarifa-szabályzat ér­telmében oly kalapok, melyeknek átmérője 80 centiméternél nagyobb — kerékpárok gyanánt tekintendők és szállitandók! A höfgy elájult, én fellélegzettem, a ka­lap pedig bevándorolt a kerékpárok közé. — Az emberiség jóvoltának érdekében sietve közöljük le ezen rendelkezést s ajánljuk a MÁV. figyelmébe . . . Szent Benedek szobra. Kegyeletes ün­nepség folyt le vasárnap, Szent Benedek nap­ján délelőtt a győri bencés főgimnáziumban: Szent Benedek szobrának leleplezése. Mlado­nicky Ignác prépost, győri olvasó-kanonok évek óta minden esztendőben 200 kor. adott át a főgimnázium igazgatójának azzal, hogy mihelyt a szükséges összeg egybegyűlt, ké­szíttesse el Szent Benedeknek, a rend meg­alapítójának mellszobrát a kapu bejárata felé. A kitűnően sikerült bronz-szobrot Horváth Adorján szobrász mintázta. A fölavató szent beszédet mise után Acsay X. Ferenc igaz­gató mondotta. A Szent Benedek-rend köszö­netét Fehér Ipoly pannonhalmi főapat tol­mácsolta a nagylelkű adakozóhoz intézett meleghangú levelében. Tanfelügyelőnk a tanítókhoz. Vár­megyénk tanfelügyelője a közoktatásügyi mi­niszter rendeletére támaszkodva, gyönyörű felhivást intézett a megyebeli tanítósághoz. E rendeletben a többek között azt mondja: Küldök egy fekete tarsolyt. Ennek nyilasa a »néma száj«, rettenetes pusztitó betegségre irányozza a figyelmet, a tüdővészre. 80.000 ember hal meg hazánban évente tüdővészben. Négy moháesi csatával mérkőzik a tüdőbe­tegségnek nemzeti pusztítása minden évben. És ami leginkább elkeseritő, azaz, hogy a tüdőbetegeknek legtöbbjét meg lehetne men­teni, csak idejekorán gyógyitóházban (szana­tóriumban) helyezhetnők el őket. Már áll egy intézetünk: a lugoserdei József Szanatórium. Négyszáz halódó felebarátunkat ragadjuk vissza évente a halálból az életnek. Némi dicsekvéssel hirdetjük, hogy ingyenes segély­nyújtásunkat az intézet másfél éves fennál­lására óta 39 tanitó, tanítónő, illetőleg ezek családja, vette igénybe. Méltó, hogy mi is fogadjuk jó szívvel, mikor az egyesület jön hozzánk kérő szóval, A húsvéti öntözködések során majd minden gyermek kap néhány ajándékfillért. Fölkérem tanitó urakat: ébresz­szék fel a zsenge gyermeldélekben a könyö­rületesség szánó érzetét. Mutassák föl tarsolya­inkat. Mondják meg a gyermekeknek, hogy ennek, »néma szája« hány ezer meg ezer, a halál pitvarában életeért sóv rgó emberért könyörög. Gyűjtsenek a gyermekek körében, j A gyűjtés sikeréről jelentést kérek. A lelkes : felhívás alapján vármegyénk iskoláiban gyüj- | tés lesz a szegénysorsu tüdőbetegek ember- ) mentő alapjára. Bizunk vármegyénk tanitósá- I gában, hogy az országos gyűjtésben előljár­nak s nem egy halódó embernek életét ép­pen az ő emberszeretetük és lelkesedésük inenti meg. Hirdetmény. Pápa város 1909. évi IV. oszt. ker. s tőke kamat adó kivetési lajstroma érvényesítése a kir. pénzügyigazgatóságtól le­érkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa vá­ros adóhivatalánál 1909. évi április 5-étől 1909. évi április 12-éig kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közön­ség, hogy a közszemlére kiteendő lajstromok a hivatalos órák alatt bárki által betekinthe­tők s a netáni felszólalások a városi adóhiva­talnál — közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság­nál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt írásban beadhatók. Vásár. Folyó évi március 30-án volt az országos marhavásár; felhajtatott 2217 szarvasmarha, ebből eladatott 1054 drb. Ló [ és csikó felhajtatott 978 drb, ebből eladatott 351 drb. Március 31-én volt a sertésvásár, felhajtatott 1694 drb. ebből eladatott 1026 drb. Az uj győri gözhajós-társaság. Győr városa, Sziszekkel együtt, a kereskedelemnek Budapestre való centralizációja folytán, külö­nösen hajózás tekintetében, az utóbbi év­tizedekben igen sokat vesztett. Sziszek érde­kében már keletkeztek hajós-vállalatok, de Győr még a meglévő hajósvállalatát is el­vesztette 1895-ben. Azóta Győrben nem egy­szer indult mozgalom uj hajósvállalat ala­pítására, de siker csak a legutóbbit koronázta, j melynek megindítói Szauter Ferenc dr. győr­városi tanácsos és Szalacsy Lajos dr. voltak. ! A vállalatnak meg van már a kereskedelem- j ügyi miniszter által jóváhagyott üzemterve és \ a tavasz folyamán minden valószínűség sze­rint megalakul. Tűzvész Bakonytamásiban. Mult va­sárnap d. e. 11 órakor özv. Vági Mihályné bakonytamási-i lakos pajtája ismeretlen mó­don kigyulladt. A nagy szélben csakhamar égett köröskörül minden. A kár 25—30 ezer koronára tehető. A tüz leginkább a szegény­sorsu nép vagyonát semmisítette meg, akik kétszeresen érzik a pusztulás hatását, mert mindenük elégett a 18 lakóházban és a melléképületekben. A károsultak javára megye­szerte gyűjtést rendez a hatóság. Lopás. Még febr 25-én este történj hogy a Steiner Zsigmond Korvin-utcai kéz­műáru kerzskedő üzlete előtt levő ládák kö­zül az egyik nyomtalanul — eltűnt. Késekkel volt tele; csekély 120 korona értékben. A kárvallott kereskedő rögtön bejelentette a lopást, de a nyomozás a város területén nem vezetett eredményre. A mult héten azonban Szőcs pápai járásőrmester nyomozást végzett Görzsönyben s itt neszét vette, hogy Bedi Gyula szatócsnál igen olcsó kések kaphatók. 0 is bement »vásárolni.« A szatócs elő is adta a késeket s mikor a járásőrmester ér­deklődni kezdett, hogyan tudja ily olcsón adni a késeket, egész őszintén megmondta, hogy a késeket két napszámos-forma pápai embertől vette. A tetteseket már el is fogták Turi Ferenc és Göttli János zsákolok szemé­lyében. Beismerték, hogy 10 koronáért adták oda a szatócsnak a 120 korona értékű árut A járásbíróság vendégei. Meggondolatlan anyóka. Özv. Balogh Istvánné, mihályházai lakost a jó szomszédai azzal boszaDtották, hogy valamennyi rongy és rossz lábbelijüket mind Baloghné portájára dobálták át. Hogy ezen szeméttől Baloghné megszabaduljon, összegyűjtötte azokat s el­égette még pedig a szérüs kertben. A füsttűi a lakosság megijedt, a tüzet széjjel verte, a hatóság pedig a szegény Baloghnét azért, mert a szérűskertben tüzet rakott, megbüntette. Felhívás. A rendőrkapitányi hivatal felhívja a közönséget, hogy a házuk előtt el­terülő kő-szegélyes kavics-járdákat legkésőbb 8 nap alatt kaviccsal teríttessék be és telje­sen jó karba helyezzék annál és inkább mi­vel azt elmulasztók szigorúan fognak büntet­tetni, továbbá közhírré tétetik, hogy az e célra szükséglendő kavics a város által in­gyen fog kiszolgáltatni, melyre az utalványok a városi számvevői hivatal által adatnak ki. Virágos ablakok. Édes anyák, ültesse­tek virágot! Ha nincs kertetek, ültessetek virágseerépbe s tegyétek az ablakokba. Hadd legyen szives, virágos, illatos a pápai utca ! Neveljétek leányatokat, fiatokat a virág sze­retetére. Tanítsátok meg őket a költő szavaira: a virág és erény atyafiak. Egy szívben test­vérmódon élnek. Intsétek őket: »Szeresd a virágot és ne féltsd szivedet, mer aki azt szereti, rossz ember nem lehet !« Bájos, egy­szerű szavakban mily nagy igazság! A fővá­rosban évek óta hangzik a jelszó: virágot az ablakokba? Meg is cselekszik. Virágosak az ablakok, az erkélyek. Örökös tavasz mo­solyog a járókelőkre. A fővárost követik a nagy és kis városok. Legelői jár Kassa, amely­nek Szépitő Egyesülete az idei nyáron két­száz korona dijjal jutalmazza a legszebb vi­rágos ablak és erkély tulajdonosát. Mennyivel felette áll ez az ablakdisz minden más tarka­barkaságnak. De az utcára is gondoljunk. Ott meredeznek az ormótlan villamos dúcok. Mennyit szépítene rajtuk itt-ott egy virágko­sár. borostyán, vagy más futóka ! Igy csele­kesznek Németországban is. Mennyire disziti ez az utcát 1 S mennyire neveli a népet, az ifjúságot a virágnak, a fának szeretetére s ebben a nevelésben benne rejlik a lélek ne­mesítése is. Útonállás. Vágner Mór és Nemsicz Ede varsányi kereskedők folyó hó 19-én este haza­felé tartottak. Egy nem várt pillanatban égte­len káromkodás között feléjük rohan Nagy Dávid varsányi lakos és zsebkését kinyitva, Ie­szurással fenyegette őket. Midőn Nagy sötét szándékát megvalósítani akarta, Nemsic neki­rohant, elkapta kezét s Vágner segítségével a földre teperték. A kést kicsavarták kezéből és alaposan helyben hagyták a vakmerő támadót-

Next

/
Thumbnails
Contents