Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-04-04 / 14. szám

1*2. szám. Pápa és Vidéke 5. oldal. A nagy női kalap esete. A V. H.-ban olvastuk: Lapunk egyi munkatársától, ki jelenleg Svájcba utazik, kaptuk a következő örvendetes hírt: Hárman ültünk; egy vasúti kocsiban: egy hölgy, egy kalap, meg én. Mondanom sem kell talán, hogy a kalap nem sokkal volt kisebb, mint a jó Bekkerné vásári ernyője — lévén az a kalap: modern női kalap. Kint ragyogott a napsugár, de bennt a vasúti kocsiban vészes felleg gyanánt mindent sötétségbe boritott az a rettenetes kalap. Minthogy azonban én tiszta alpesi napsugárra vágytam, panaszommal egy állomáson a főnökhöz fordultam, aki a legnagyobb megbotránkozással hallgatta végi panaszomat s rögtön intézkedett ... A hölgyet maga elé kérette. Látták már önök, hogy miképen hoznak be egy szük ajtón keresztül zongorát ? Nohát ép ugy vonult be a hölgy, fejét kényszerűségből derékszögnyire hajtva. A főnök pedig udvariasan felkérte: — Nagysád, legyen oly kegyes kalapját letenni, amennyire az uj tarifa-szabályzat értelmében oly kalapok, melyeknek átmérője 80 centiméternél nagyobb — kerékpárok gyanánt tekintendők és szállitandók! A höfgy elájult, én fellélegzettem, a kalap pedig bevándorolt a kerékpárok közé. — Az emberiség jóvoltának érdekében sietve közöljük le ezen rendelkezést s ajánljuk a MÁV. figyelmébe . . . Szent Benedek szobra. Kegyeletes ünnepség folyt le vasárnap, Szent Benedek napján délelőtt a győri bencés főgimnáziumban: Szent Benedek szobrának leleplezése. Mladonicky Ignác prépost, győri olvasó-kanonok évek óta minden esztendőben 200 kor. adott át a főgimnázium igazgatójának azzal, hogy mihelyt a szükséges összeg egybegyűlt, készíttesse el Szent Benedeknek, a rend megalapítójának mellszobrát a kapu bejárata felé. A kitűnően sikerült bronz-szobrot Horváth Adorján szobrász mintázta. A fölavató szent beszédet mise után Acsay X. Ferenc igazgató mondotta. A Szent Benedek-rend köszönetét Fehér Ipoly pannonhalmi főapat tolmácsolta a nagylelkű adakozóhoz intézett meleghangú levelében. Tanfelügyelőnk a tanítókhoz. Vármegyénk tanfelügyelője a közoktatásügyi miniszter rendeletére támaszkodva, gyönyörű felhivást intézett a megyebeli tanítósághoz. E rendeletben a többek között azt mondja: Küldök egy fekete tarsolyt. Ennek nyilasa a »néma száj«, rettenetes pusztitó betegségre irányozza a figyelmet, a tüdővészre. 80.000 ember hal meg hazánban évente tüdővészben. Négy moháesi csatával mérkőzik a tüdőbetegségnek nemzeti pusztítása minden évben. És ami leginkább elkeseritő, azaz, hogy a tüdőbetegeknek legtöbbjét meg lehetne menteni, csak idejekorán gyógyitóházban (szanatóriumban) helyezhetnők el őket. Már áll egy intézetünk: a lugoserdei József Szanatórium. Négyszáz halódó felebarátunkat ragadjuk vissza évente a halálból az életnek. Némi dicsekvéssel hirdetjük, hogy ingyenes segélynyújtásunkat az intézet másfél éves fennállására óta 39 tanitó, tanítónő, illetőleg ezek családja, vette igénybe. Méltó, hogy mi is fogadjuk jó szívvel, mikor az egyesület jön hozzánk kérő szóval, A húsvéti öntözködések során majd minden gyermek kap néhány ajándékfillért. Fölkérem tanitó urakat: ébreszszék fel a zsenge gyermeldélekben a könyörületesség szánó érzetét. Mutassák föl tarsolyainkat. Mondják meg a gyermekeknek, hogy ennek, »néma szája« hány ezer meg ezer, a halál pitvarában életeért sóv rgó emberért könyörög. Gyűjtsenek a gyermekek körében, j A gyűjtés sikeréről jelentést kérek. A lelkes : felhívás alapján vármegyénk iskoláiban gyüj- | tés lesz a szegénysorsu tüdőbetegek ember- ) mentő alapjára. Bizunk vármegyénk tanitósá- I gában, hogy az országos gyűjtésben előljárnak s nem egy halódó embernek életét éppen az ő emberszeretetük és lelkesedésük inenti meg. Hirdetmény. Pápa város 1909. évi IV. oszt. ker. s tőke kamat adó kivetési lajstroma érvényesítése a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa város adóhivatalánál 1909. évi április 5-étől 1909. évi április 12-éig kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstromok a hivatalos órák alatt bárki által betekinthetők s a netáni felszólalások a városi adóhivatalnál — közvetlen a kir. pénzügyigazgatóságnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt írásban beadhatók. Vásár. Folyó évi március 30-án volt az országos marhavásár; felhajtatott 2217 szarvasmarha, ebből eladatott 1054 drb. Ló [ és csikó felhajtatott 978 drb, ebből eladatott 351 drb. Március 31-én volt a sertésvásár, felhajtatott 1694 drb. ebből eladatott 1026 drb. Az uj győri gözhajós-társaság. Győr városa, Sziszekkel együtt, a kereskedelemnek Budapestre való centralizációja folytán, különösen hajózás tekintetében, az utóbbi évtizedekben igen sokat vesztett. Sziszek érdekében már keletkeztek hajós-vállalatok, de Győr még a meglévő hajósvállalatát is elvesztette 1895-ben. Azóta Győrben nem egyszer indult mozgalom uj hajósvállalat alapítására, de siker csak a legutóbbit koronázta, j melynek megindítói Szauter Ferenc dr. győrvárosi tanácsos és Szalacsy Lajos dr. voltak. ! A vállalatnak meg van már a kereskedelem- j ügyi miniszter által jóváhagyott üzemterve és \ a tavasz folyamán minden valószínűség szerint megalakul. Tűzvész Bakonytamásiban. Mult vasárnap d. e. 11 órakor özv. Vági Mihályné bakonytamási-i lakos pajtája ismeretlen módon kigyulladt. A nagy szélben csakhamar égett köröskörül minden. A kár 25—30 ezer koronára tehető. A tüz leginkább a szegénysorsu nép vagyonát semmisítette meg, akik kétszeresen érzik a pusztulás hatását, mert mindenük elégett a 18 lakóházban és a melléképületekben. A károsultak javára megyeszerte gyűjtést rendez a hatóság. Lopás. Még febr 25-én este történj hogy a Steiner Zsigmond Korvin-utcai kézműáru kerzskedő üzlete előtt levő ládák közül az egyik nyomtalanul — eltűnt. Késekkel volt tele; csekély 120 korona értékben. A kárvallott kereskedő rögtön bejelentette a lopást, de a nyomozás a város területén nem vezetett eredményre. A mult héten azonban Szőcs pápai járásőrmester nyomozást végzett Görzsönyben s itt neszét vette, hogy Bedi Gyula szatócsnál igen olcsó kések kaphatók. 0 is bement »vásárolni.« A szatócs elő is adta a késeket s mikor a járásőrmester érdeklődni kezdett, hogyan tudja ily olcsón adni a késeket, egész őszintén megmondta, hogy a késeket két napszámos-forma pápai embertől vette. A tetteseket már el is fogták Turi Ferenc és Göttli János zsákolok személyében. Beismerték, hogy 10 koronáért adták oda a szatócsnak a 120 korona értékű árut A járásbíróság vendégei. Meggondolatlan anyóka. Özv. Balogh Istvánné, mihályházai lakost a jó szomszédai azzal boszaDtották, hogy valamennyi rongy és rossz lábbelijüket mind Baloghné portájára dobálták át. Hogy ezen szeméttől Baloghné megszabaduljon, összegyűjtötte azokat s elégette még pedig a szérüs kertben. A füsttűi a lakosság megijedt, a tüzet széjjel verte, a hatóság pedig a szegény Baloghnét azért, mert a szérűskertben tüzet rakott, megbüntette. Felhívás. A rendőrkapitányi hivatal felhívja a közönséget, hogy a házuk előtt elterülő kő-szegélyes kavics-járdákat legkésőbb 8 nap alatt kaviccsal teríttessék be és teljesen jó karba helyezzék annál és inkább mivel azt elmulasztók szigorúan fognak büntettetni, továbbá közhírré tétetik, hogy az e célra szükséglendő kavics a város által ingyen fog kiszolgáltatni, melyre az utalványok a városi számvevői hivatal által adatnak ki. Virágos ablakok. Édes anyák, ültessetek virágot! Ha nincs kertetek, ültessetek virágseerépbe s tegyétek az ablakokba. Hadd legyen szives, virágos, illatos a pápai utca ! Neveljétek leányatokat, fiatokat a virág szeretetére. Tanítsátok meg őket a költő szavaira: a virág és erény atyafiak. Egy szívben testvérmódon élnek. Intsétek őket: »Szeresd a virágot és ne féltsd szivedet, mer aki azt szereti, rossz ember nem lehet !« Bájos, egyszerű szavakban mily nagy igazság! A fővárosban évek óta hangzik a jelszó: virágot az ablakokba? Meg is cselekszik. Virágosak az ablakok, az erkélyek. Örökös tavasz mosolyog a járókelőkre. A fővárost követik a nagy és kis városok. Legelői jár Kassa, amelynek Szépitő Egyesülete az idei nyáron kétszáz korona dijjal jutalmazza a legszebb virágos ablak és erkély tulajdonosát. Mennyivel felette áll ez az ablakdisz minden más tarkabarkaságnak. De az utcára is gondoljunk. Ott meredeznek az ormótlan villamos dúcok. Mennyit szépítene rajtuk itt-ott egy virágkosár. borostyán, vagy más futóka ! Igy cselekesznek Németországban is. Mennyire disziti ez az utcát 1 S mennyire neveli a népet, az ifjúságot a virágnak, a fának szeretetére s ebben a nevelésben benne rejlik a lélek nemesítése is. Útonállás. Vágner Mór és Nemsicz Ede varsányi kereskedők folyó hó 19-én este hazafelé tartottak. Egy nem várt pillanatban égtelen káromkodás között feléjük rohan Nagy Dávid varsányi lakos és zsebkését kinyitva, Ieszurással fenyegette őket. Midőn Nagy sötét szándékát megvalósítani akarta, Nemsic nekirohant, elkapta kezét s Vágner segítségével a földre teperték. A kést kicsavarták kezéből és alaposan helyben hagyták a vakmerő támadót-