Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-04-04 / 14. szám

1*2. szám. Pápa és Vidéke 5. oldal. fangos parasztnak. Jók voltak: Csecs Pál (Kun), Surányi Lajos (kupec), Horváth Misi (lócsiszár), Domonkos Jancsi (Imre gyerek) Szentgyörgyi Ferenc mint Matyi jogász szerzett dertis perceket. Kissé zavarólag hatott, hogy Hermann Laci (sugó) folyton ott jártkelt a szereplők között, de ezen nem lehetett segíteni, mert a fiuknak mindössze négy nap állott rendelkezésükre, hogy szerepüket megtanulják. Az bizonyos, hogy pompás sugó volt. Egészen beleélte magát a szerepébe. Feltűnést keltett az egyes szereplők szép népies öltözete. Legszebb volt a Serer Laci matyó-ruhája? 100 forintnál többe került. Az élvezetes, kedves kis apróságot, melyet a szereplők legjobb tehetségük szerint igyekeztek előadni, viharos, meleg tapssal hálálta meg a közönség. Az igazi kamarazene nagymestere, Beethoven akár saját maga is élvezettel hallgatta volna végig a következő számot: 7. hegedüszonátáját, melyet hegedűn Gyémánt Miklós, zongorán Kis József játszott. Minden túlzott virtuozkodás mellőzésével, a zeneműfajok emez ágához méltó komolysággal, de mindamellett kellő gonddal és műérzékkel kidolgozva, egyszerű, de értékes előadásban mutatták be az egész C-moll szonátát mind a négy tételében. Nem hinnők, hogy még a klasszikus zene nem ismerői is nem érdeklődéssel élvezték volna végig a gyönyörű muzsikát. Hisz hegedüjátékosokban oly szegények vagyunk, hogy azokat, kik nem a cigányzenében lelik meg összes zenei igényük kielégítését, örök hálára kötelezi Gyémánt Miklós zenetanár, ha újra és újra fellép művészi játékával. Kis József hasonlókép teljes elismerésünket vivja ki mindannyiszor, ahányszor közénk jő gyönyörködtetni bennünket. Blasutigh Sándor volt a felolvasó ez estélyen. A független erkölcs volt értekezésének témája, melyet minden oldalról szépen megvilágítva érthetően, érdekesen fejtegetett. A kath. kör titkárának jutott ime a kapuzárás. A hallgatók bizonyára szives örömest fogják viszontlátni — kapunyitáskor is. A kis csalogány, Tóth Anna ujabb babérlevelet szerzett magának ama nagy koszorúhoz, mely fejét övezi. Gyémánt tanár zongorakisérete mellett először annak egy értékes szerzeményét, majd népdalkincsünk néhány gyöngyét adta elő ugy, amint szokott. Ugy, amint csak ő tud . . . Elég ebből ennyit mondani s értjük a felzuduló tapsvihart, mely minden énekszámát követte. Végül a dalárda énekelt egy népdalegyveleget. Ezúttal Zsilavy Sándor kezében volt a vezénypálca: Szentgyörgyi karnagyot u. i. gyásza akadályozta a nyilvános szereplésben. A dalárda alapos készültségét dicséri, hogy ez alkalommal is pompásan megállotta a helyét. Igy folyt le az estélyek utolsója, méltóan az előzők nagy sikeréhez. A kath. kör nyugodt lehet, el van ismerve — létjogosultsága. A ker. szociálista bőrmunkások nyilvános szakgyülése. A ker. szoc. bőrmunkások nyilvános szakgyülésén, melyet a ker. Munkásegyesület • helyiségében tartottak meg, sok cipész és csizmadia iparos jelent meg, s nagy érdeklődéssel hallgatták az ott elhangzott szavakat. I A gyűlést Nagy János a pápai helyicsoport elnöke nyitotta meg. Örömének adott kifejezést, hogy oly szép számmal jelentek meg az érdeklődők, majd hosszasabban fejtegette a cipész és csizmadia munkások helyzetét. Utána Szalai Lajos központi titkár (Budapestről) tartott igen tanulságos előadást, melyben a bőrmunkások mai állapotát vázolta. Bővebben mutatta be azoknak a cipész, iparos, kereskedőknek az üzelmeit, kik itthon Magyarországban állíttatják ki a cipőfelsőrészt, azután elküldik ezeket Csehországba, és ott megcsináltatják éhbérért; a magyar munkások pedig kénytelenek munka nékül élni, kitaszítva a nyomornak és züllésnek. Bemutatta azután a szociáldemokrata vezéreknek kisded játékait is, hogy a szakszervezeteket politikai eszközöknek használják fel, s a munkások véres verejtékkel szerzett s pártadóba befizetett pénzét nem arra használják, amire rendelve van. Majd lelkes felszólítással felhívja szaktársait, hogy a keresztény szereteten alapuló szocializmusnak mindig bátor hitvallói és védői legyenek. Ezután Safer Lajos demokrata cipész segéd akarta az előbb felhangzott vádakat megcáfolni, de nem sikerült neki s azért a hallgatóság hangos gunykacaja közt volt kénytelen az eredményt elhagyni. A szégyen annál teljesebb lett, mert Szalai Lajos ügyes szavaival megadta a kegyelem döfést Safer állittásainak. Nagy János azután megköszönte a hallgatóság szives türelmét és érdeklődését a gyűlést nagy lelkesedés között zárta be fél hét körül. Este fél nyolckor pedig a Munkásegyesület tartott kellemes és érdekes felolvasást. Az egyesület terme szokás szerint most is zsúfolásig megtelt. Az estély Árki Mariska ily c. monológjável kezdődött: »Ha én férfi volnék«. Zamatos mondásaival állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. Ezután komoly tárgyra került a sor. Káuzli Gyula az egyesület elnöke tartotta meg előadását e cimen: Miért kell hinni Istenben ? Teljesen népies, mindenki által megérthető módon adta elő a mai kor hittudósai legmeggyőzőbb bizonyítékait Isten létére vonatkozólag. Kézzelfoghatólag bizonyította be a világ léte-, s elrendezéséből, lelkiismeretünk sugalmából s a világ népeinek közmeggyőződéséből, hogy kell egy legbölcsebb lénynek lennie, ki mindent létrehozott. Érdekes volt az előadás alatt a jelenlevő demokraták arcvonásait szemlélni. Mosolyogni nem mertek, ellenvetést tenni nem tudtak (nem is tudhatnak — mert okos ellenvetéshez ész és előtanulmány szükséges. A Népszava frázisai nem elégségesek !) csak egynek ajkáról lebbent el egy ilyen sóhajás: »nekünk ugyan hiába beszél.« Ily csökönyösség komolyságra nem mutat ! Az estély egy szép kvartettel a Budai indulóval végződött, melyet a nyolc emberből álló énekkar adott elő kifogástalanul, s melyet közkívánatra meg kellett ismételni. Felhivju:; egyúttal a közönség figyelmét a mai felolvasó estélyre is, melyen ugyancsak Kauzli Gyufa elnök tart előadást a következő cimen: Halhatatlan-e a lélek s mi következik ebből? A Magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyletének alakuló közgyűlése. A magyarországi munkások rokkant és nyugdijegyesületének pápai fiókja mult vasárnap alakult meg 101 taggal. A központ képviseletében Pethő Sándor titkár jelent meg. Az alakuló gyűlésen mintegy 50 tag jelent meg, volt azonban számos érdeklődő is. Balogh Ernő, mint a gyűlést egybehivó bizottság elnöke, üdvözölvén a megjelenteket, köszönetét fejezte ki a központi kiküldött előtt, hogy a gyűlésre lejönni szives volt, egyben pedig kérte, hogy az egylet célját s az alapszabályok egyes pontjait ismertesse a jelenlevők előtt. A központi titkár hosszasan s meggyőzően adta elő az egylet humánusságát és magasztos céljait. Ez az egyesület csakis azért fejlődött oly hatalmassá, mert kebelében nem tür sem politrkai, sem pedig felekezeti szempontokat. Buzdító s lelkesítő beszéde végén arra kérte a tagokat és a leendő tisztviselőket, hogy az egylet felvirágoztatása érdekében fejtsenek ki továbbra is lelkes agitációt. A tisztviselők hűségesen és pontosan teljesítsék kötelességüket. Majd a közj pont nevében őszinte köszönetet mondott Pápa város polgármesterének, az egyesület érdekében kifejtett tevékenységeért s azon előzékenységért, hogy a helyi fiók hivatalos helyiségeül szives volt átengedni a városháza tanácstermét. Miután megmagyarázta a rokkantság fogalmát, a pápai helyi fiókot megalakultnak jelentette ki, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a 245-ik. Átadta egyszersmind a hivatalos pénztári bélyegzőt, a szükséges könyveket és alapszabályokat. Védnökké lelkes éljenzés közben Mészáros Károly polgármestert, elnökké dr. Körös Endre ref. főgimn. tanárt választották, aki kijelentette, hogy mint uj tag, nem tartja magát érdemesnek erre a kitüntetésre, de a közbizalom előtt meghaioi. Megígéri, hogy minden erejével azon lesz, hogy az egyesületet felvirágoztassa. Köszönetét fejezi ki a bizalomért és elrendeli a többi tisztviselő megválasztását. Alelnök lett Legény Ferenc és Pereszteghy Lajos, jegyző Balogh Ernő és Wolmuth Lajos, pénztáros Szita Gyula és Blum Miksa. Választmányi tagok: Blasutigh Sándor, Kauzli Gyula, Czipott Géza, Böröcz Sándor, Farkas Béla, ifj. Biró Károly, Németh Imre, Mátz Mihály, Somogyi Sándor, Legény József, Török Antal, Vér Ferenc. Ackermann Alajos, Horváth Mihály, Kovács Mihály, Vellner József, Pághó Gyula, Orbán Károly, Puck József. Választmányi póttagok: Barthalos István, Grószher Nándor, Draskovich János, Horváth Lajos és Halász Mihály. Az elnök végre a maga és tiszttársai nevében köszönetét fejezi ki az irántuk megnyilvánuló bizalomért s azt indítványozza, hogy Pápa város polgármesterének az ügy iránti szimpatikus viselkedéseért s n helviség.